2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Marosvásárhely, de Kolozsvár helytörténete szempontjából is pótolhatatlan információforrás a nagykéri Vályi család hagyatéka.  

Vályi Gábor lányának gyászjelentője


Marosvásárhely, de Kolozsvár helytörténete szempontjából is pótolhatatlan információforrás a nagykéri Vályi család hagyatéka. Ahogy írásunk első részében (Fejezetek a Vályi család történetéből I., 2014. április 11.) is említettük, a család a felemelkedését a gróf Toldalagi családnak köszönheti, amely még a XVIII. században Vályi Józsefet kitaníttatta, és egy köztiszteletben álló református papot nevelt Marosvásárhelynek. A család történetét Vályi János kentelki jegyzőtől számíthatjuk. Minket a család három jeles képviselője foglalkoztatott, nevezetesen Vályi Károly postamester és törvényszéki bíró, illetve két professzor fia, Vályi Gábor és Vályi Gyula. Ki szeretném hangsúlyozni, hogy Vályi Gáborról igen elismerőem ír Koncz József a Marosvásárhelyi Ev. Ref. Kollégium történetében és Kelemen Lajos akadémikus-levéltáros, „Erdély történésze”. Életében Vályi Gábor valóban nagy tekintélynek örvendo, köztiszteletben álló kolozsvári polgár volt, de a tudománytörténet ma egyértelműen öccsét, Vályi Gyula matematikust, az MTA levelező tagját tekinti a család legjelesebb képviselőjének. Vályi Károly hagyatékának feldolgozása Marosvásárhely történetében azért célszerű, mert hosszú időn át ő volt a postamester, és akkor a posta volt a város legfontosabb információs központja (mint manapság egy Internet-csomópont). Például az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a postára érkeztek az összes rendeletek és utasítások: így Vályi Károly hagyatékában kéziratokat találunk Batthyány miniszterelnök eredeti aláírásával, de akár Bem tábornoktól is. Ha azon viharos napok krónikáját szeretnénk megírni, Vályi Károly kézirati hagyatéka szerintem megkerülhetetlen forrásanyag. (Néhány dokumentumot közöltem a Népújság 2014. március 14-i számában: Az 1848-as nemzetőrség megszervezéséről.)

Vályi János, a családalapító Kentelkéről ment Bethlenszentmiklósra, a Bethlen család másik jószágára. (Kentelki jegyzőségéről a családi emlékezet vall.) Vályi János gyermeke volt Vályi József. Vályi József felesége Kovács Judith. Nekik Elek nevű fiuk, marosvásárhelyi pap és Nemes Juliánna gyermeke volt Vályi Károly (1809–1891).

Vályi Károly sok jótékonysági tevékenységben és polgári kezdeményezésben részt vállalt, a nemzetőrség megszervezésétől a takarékpénztárig.

Az alábbi levél a családi vonatkozású dolgokon kívül érdekes információt szolgáltat arra nézve, hogy sokan pályáztak Marosvásárhely első takarékpénztárának elnöki tisztségére, pl. dr. Knöpfler Vilmos, Jenei József stb. (Jenei Józsefről lásd bővebben: A Jeneiek és a Bolyaiak, Népújság 2011. április 11.) A levelet Vályi Gyula írta Kolozsvárra professzor bátyának, miután befejezte az egyetemet és megpályázott egy külföldi ösztöndíjat.

 

 Marosvásárhely, 1877. (hónap, nap kiolvashatatlan, talán december 28.)

Édes Gábor!

Becses leveledet 25-én kaptam. Köszönöm, hogy olyan kimerítően írtál az engem érdeklo dolgokról. Igazán nem tudom eléggé megköszönni jóságodat, hogy annyit fáradsz stipendiumom érdekében.

A kérést 26-án postán tettem, ugyanakkor kivettem a retour-recipisset, amelyet mellékelve küldök. 27-én írtan Brassainak, kíváncsi vagyok, mit szól hozzá az öreg úr.

Édes apám nem dolgozik a takarékpénztárnál, mert itthon van dr. Knöpfler, s így ő viszi a dolgokat. Az igazgatóságról szó sem lehet; a mellett, hogy édes apám sokkal adós és sokért kezes a takarékpénztárnál, legfőbb akadály, hogy az igazgatónak legalább 25 részvény tulajdonosának kell lenni. Nagyon sokan keresik az igazgatói állást, köztük Jenei József is.

Szemeim egy hét óta kissé vérmesek a miatt naponként háromszor hideg vízzel borogatást használok. Az olvasást még nem igen gyakorlom, de abból, a mennyire eddig próbáltam, látom, hogy sokkal jobban megy, mint Kolozsvárról eljövetelemkor. 2-3 héttel ezelőtt jobb szememen árpa támadt, még sokkal több bajt okozva, mint előbb a bal szememen.

Édes anyám most tűrhetően van, az ünneppel járó sokat evés egy kissé megártott neki, de pár napi koplalás helyre állította.

Édesék Bucher nénit tisztelik, Elizt, téged, Erzsit, Istvánékat csókolják.

Én Bucher néninek, s Eliznek kezét s Erzsit csókolom; Istvánékat üdvözlöm.

Téged tisztel, s mindnyájunk nevében mindnyájatoknak boldog új évet kíván

Szerető öcséd Gyula

 

 

Vályi Gyula, miután 1877-ben elvégezte az újonnan alakult kolozsvári tudományegyetemen a matematika-fizika szakot, megpályázott egy ösztöndíjat a berlini egyetemre. Ennek az ösztöndíjnak az elnyerése döntő módon hozzájárul Vályi Gyula tudósi habitusához. Az ösztöndíjat főleg Réthy Mórnak köszönheti, akinek igen barátai és volt tanárai tanítottak a berlini egyetemen. Vályi Gyula, mikor kikerült Berlinbe, még nem tudott olyan jól németül, és erről a kezdeti nehézségről részletesen beszámolt volt tanárának és mentorának és Réthy Mórnak. Réthy viszont anyanyelvi szinten beszélt németül, és így támogató leveleivel igyekezett segíteni tehetséges tanítványának. Azok a levelek, melyeket Vályi Gyula írt Réthy Mórnak berlini tartózkodása idején, megtalálhatók az MTA Könyvtár Kézirattárának Réthy hagyatékában, Budapesten. Réthy Mórnak kedves tanítványához írt levelei pedig a Kolozsvári Állami Levéltár Vályi-hagyatékában olvashatók. A levelezésük értékes kortörténeti olvasmány.

Szóljunk néhány szót Vályi Gáborról is. Erdély első statisztikaprofesszora volt közel 30 éven át Kolozsváron. Igaz, akkor a statisztika még nem matematikai, hanem jogi-politikai, államleíró, államjellemzo tudomány volt. Vályi Gábor is a jogi karnak volt a professzora. Mielőtt megalakult volna a Kolozsvári Tudományegyetem (1872 előtt), Vályi Gábor a marosvásárhelyi református kollégium jogi főiskolai részlegén tanított. Ugyanis akkor még a marosvásárhelyi református kollégium főiskolai jelleggel is bírt, hiszen papokat és jogászokat is képezett. Ennek a jogi kétéves képzésnek („karnak”) voltak a nagyhírű jogászprofesszorai Dósa Gergely, Dósa Elek, Vályi Gábor és Dósa Miklós. Vályi Gábor 1872-től 1902-ig tanított a kolozsvári egyetemen, és rektora is volt. Háromszor nősült, mert első két feleségét eltemette. Első felesége Bücher Eliz volt, aki Marosvásárhelyen van eltemetve, második felesége özv. Engel Józsefné Sárosy Klára, harmadik felesége pedig Gidófaly Matild. Vályi Gábornak első feleségétől, Bucher Eliztől három gyereke született, de mindhármat elvesztette. Első lánya csecsemőkorban, majd Erzsébet 18 évesen betegségben halt meg, Gábor 22 évesen öngyilkos lett. Második és harmadik feleségétől Vályi Gábornak már nem született gyermeke. Sajnos a hajdani nagy befolyású nagykéri Vályi családnak ma már nem élnek egyenes ágú leszármazottai Marosvásárhelyen.

IRODALOM

1. Kolozsvári Állami Levéltár, Vályi család hagyatéka. (Fond Familial Vályi)

2. Oláh-Gál Róbert: Az értol az óceánig: Réthy Mór (1846–1925) akadémikus élete és munkássága, MATI Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest, 2013. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató