Nagyszabású munkálat kezdődött Gyulakután

Többéves felújításra készülnek a reformátusok

Csupán vízszigetelést és tetőjavítást szerettek volna végezni, de valószínűleg több évig elhúzódó, összetett felújítás helyszínévé válik a gyulakutai református templom. Megújulhat az értékes kazettás mennyezet, feltárhatják a templom alatti kriptát, és falfestmények után is kutatnak – remélik, hogy lesz minderre anyagi fedezet is.

Az Erdélyi Református Egyházkerületnek a magyar kormány által támogatott ingatlanfelújítási programja keretében Gyulakuta református templomában is munkálatokat terveztek, de hirtelen nem várt akadályok gördültek az elképzelés elé. Elsőként kiderült, hogy a templom nincs telekelve, ezért ezzel kellett kezdeni a folyamatot, és végül csak tavaly sikerült kézhez kapni a tulajdont igazoló iratot. Továbbá a templom műemlék jellege miatt hosszabb időt igényelt a tervek elkészítése mellett a műemlékvédelmi dokumentáció előkészítése és a minisztériumi engedélyeztetés. Mintegy három év ment el csupán az előkészületekre – avatott be az elmúlt időszak részleteibe Kulcsár Rabocskai János Levente lelkipásztor. A minisztériumi engedély azonban újabb terhet akasztott a gyülekezet vállára: a felújítás mellett kötelezően régészeti kutatást is végezni kell a templomnál.

Nedvesek a falak

Eredetileg azért tervezték a beruházást, hogy megszüntessék a templomfalak nedvesedését. Ezért a tetőzet felújítását és az épület körüli vízvezetést tervezték be. A falak felszívják a talajból a nedvességet, mert nincs megoldva a drénezés, továbbá az 1980-as években történt egy szakszerűtlen beavatkozás is: az addig homokágyra épült téglapadló helyét lebetonozta a gyülekezet, ezáltal meggátolta a nedvesség természetes elpárolgását, és ez óhatatlanul a falak átnedvesedéséhez, salétromosodásához vezetett, ma már helyenként másfél méteres magasságban hámlik a vakolat – mutatta a lelkész. Ezért a betonpadlót fel kell törni, el kell távolítani, és vissza kell építeni a téglapadlót, továbbá nemcsak az épület körül, hanem annak belsejében is meg kell oldani a vízelvezetést. A munkálatokra egy helyi vállalalkozótól kértek árajánlatot, aki szerint 60 ezer euróból megoldható lett volna a nedvesedés megszüntetése. Csakhogy most már egészen más feladatokkal is kibővült a tennivalók sora.

Régészeti és falkutatást kell végezni

A minisztériumi engedélyben előírt kötelező régészeti ásatásra a Maros Megyei Múzeumot kérték fel. Az elképzelés szerint négy szelvényt tárnának fel, érdekes leletekre pedig a templom legrégebbi részén, a szent-ély övezetében számítanak. Művészettörténeti tanulmányok azt vetítik előre, hogy itt egy Szent István korabeli kis templom alapjai húzódhatnak, ezt az épületet a 14. században bővíthették ki. Továbbá a templom alatti kriptát is feltárhatják, ugyanis 1635-ig ide temetkeztek a Lázár grófok. A lejárati ajtaja az orgonakarzat alatt van, de az 1980-as évekbeli betonozáskor ezt is betakarták.

Továbbá szükség volna a templomfalak vizsgálatára, ugyanis a mészrétegek alatt középkori freskókat sejtenek. Ebből kettőt már 1982-ben feltártak, a szenvedő Krisztus és a sárkányt legyőző Szent György alakja került elő a vakolatot a reformáció idején és után elborító fehér mészrétegek fogságából. Elképzelhető, hogy a belső falfelületet további freskók is borítják, de ez további vizsgálatot igényel, amelyre Kiss Loránd marosvásárhelyi restaurátort kérték fel. Az elmúlt évtizedekben voltak szakszerűtlen és főleg nem előkészített beavatkozások is, amikor a falakra emlékjelek kerültek, ezért sérülhettek is az esetleg létező további festmények. Ugyanakkor arra is számítanak, hogy a templomfal külső felületén is előbukkanhat freskó, hiszen a középkorban gyakran ábrázolták ott Szent Kristófot.

Mindkét kutatás munkálatai elkezdődtek néhány napja, az ígéretesnek tűnő vizsgálatokra hamarosan visszatérünk.

Felújításra szorul a kazettás mennyezet is

A 17. századi festett kazettás mennyezet felújítására a szovátai Mihály Ferenc restaurátort szeretné felkérni a gyülekezet. Ez az asztalosremekmű sosem volt felújítva, ezért már a 19. század második felében romlásnak indult a szentélyrészt borító mennyezet, s hogy leszakadását megakadályozzák, a falakat átívelő gerendák elhelyezésével előzték meg a pusztulást. Ám a kazetták egy része igen gyatra állapotba került, díszítőfestése megkopott, vagy a gyakori beázásoktól megrongálódott, a falapok elkorhadtak vagy elváltak egymástól, azaz sürgős beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy az egykori remekmű a továbbiakban is ékesíthesse a templomot. A hajórészen ugyancsak kazettás mennyezet van, de az már közel másfél századdal később készült, és egy 1982-es javítás alkalmával kék-fehér festést kapott.

Mennyibe fog kerülni?

Jogosan vetődött fel a kérdés, hogy ez a hatalmas munkálatsorozat mennyibe fog kerülni. Erre még a lelkésznek sincs válasza, ahogyan azt sem tudják, hogy honnan fogják előteremteni a szükséges összeget, hiszen nem csekély kiadásokra kell számítani. Egyelőre csak a magyar kormánytól az egyházkerület révén megítélt 60 ezer euróra számítanak, de a régészeti ásatásokat is az egyházközségnek kell állnia, nem beszélve a mennyezet felújításáról, amelyre tavaly 25 ezer eurós árajánlat érkezett. És még hol van a szükséges dokumentáció, valamint a minisztériumi engedélyek beszerzése, hogy a falkutatás ellenértékéről ne is beszéljünk…

A lelkész januárban a gyülekezet közgyűlésén a hívek elé terjesztette a felújítás kérdését, azt, hogy mi minden várhat rájuk idén és a következő év(ek)ben. Azt is kihangsúlyozta: amit őseink évszázadokkal ezelőtt megépítettek, azt meg kell óvni, fel kell újítani, és ehhez nem minden esetben várhatják másoktól a segítséget. Olyan munkálatok körvonalazódnak, amelyeket vétek volna el nem végeztetni, és ha mindezen túl lesznek, a következő háromszáz esztendőben nem kell ismét ekkora befektetést eszközölni. 

A közel másfél ezer fős gyülekezet tagjaira nem vetettek ki kötelező hozzájárulást, hanem mindenkitől önkéntes adományokat várnak, hogy ki-ki akarata, lehetősége szerint adományozzon a munkálatokra. Ugyanis e hatalmas összegek mellett az orgona elkezdett feljavítására is gyűjteni kell: a román kormánytól 28 ezer lejt kaptak, de ezt még meg kell pótolniuk 19 ezerrel. Úgy tűnik, a hívek megértették az üzenetet, és már elkezdtek érkezni az adományok. Az idén aranykönyvet is nyitnak, amelybe feljegyzik a jószándékú adakozók nevét.

Mivel már rendelkeznek telekkönyvvel, arra számítanak, hogy akad majd európai pályázati lehetőség is a komoly művészettörténeti értékkel rendelkező műemlék templom felújítására.

Erdély egyik dísze volt

A gyulakutai templom legértékesebb kincse egyértelműen az 1625-ben készült festett kazettás mennyezete: a szentélyrész fölött összesen 86 színes mennyezetminta sorakozik, s bár igencsak megviselték az évszázadok, így is látszik, hogy kora egyik legdíszesebb erdélyi példányáról van szó.

A mennyezetet Szövérdi Gáspár János és második felesége, Bethlen Zsófia rendelte meg, de elkészültét már a falu földesura nem érte meg. A szomszédos Szövérdről származó Gáspár János elsőként a gyulakutai Lázár János özvegyét, Safarith Krisztinát vette feleségül, ezzel megalapozta vagyonát, és innen pályája felfelé ívelt. Részese volt a 16. század végi erdélyi politikai színtér történéseinek, ott volt a havasalföldi hadjáratban, a székely felkelők leverésében, és részt vett Bocskai Istvánnak a közeli Nyárádszeredában történő megválasztásán is. Pályája csúcspontját Bethlen Gábor fejedelem bizalmasaként érte el, többször is az uralkodó követeként fordult meg az isztambuli Portán, 1625-ben Konstantinápolyból hazatértében érte a halál, Bukarest mellett. Holttestét a gyulakutai templom alatti kriptában temette el felesége. 

A mennyezetet mezőbándi Egerházi János (más néven Képíró János) készítette, aki kora legkitűnőbb mesterei közé tartozott, számos erdélyi udvarház, kastély mellett ő festette a Bethlen Gábor gyulafehérvári palotája és a közeli alvinci kastélya mennyezeteit is, természetes, hogy őt kérte fel a gyulakutai templommennyezet megfestésére a fejedelem udvarmestere, Szövérdi Gáspár János. A templomban így az ő nevének is emléket állított a gyulakutai közösség, a Lázárok, Bethlenek sírkövei mellett ott találjuk Egerházi címeres márványtábláját is a falon.