Napirenden a romániai jogállamiság

Az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésének napirendjén szerepel a romániai jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége. Erről szerdán vitáznak a képviselők, szavazásra a novemberi plenáris ülésen kerül majd sor.

A képviselők holnap Viorica Dăncilă miniszterelnök jelenlétében a legújabb romániai igazságügyi reformokról vitáznak, és áttekintik azok hatását a hatalmi ágak szétválasztására. Az üggyel kapcsolatos állásfoglalásról a novemberi ülésszakon szavaz a ház.

Az Európai Parlament idén februárban már foglalkozott a román jogállamiság témájával azt követően, hogy a román parlamentnek az igazságszolgáltatási rendszer átszervezéséről és az összeférhetetlenségről szóló új szabályai ellen tömegek tüntettek az utcákon. A parlament a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt is módosította; ezek a módosítások jelenleg az alkotmánybíróság előtt vannak.

A tüntetők augusztusban ismét az utcára vonultak, a korrupció és az igazságszolgáltatást érintő változások ellen tiltakozva. A csendőrséggel való összecsapások során többen megsérültek.

Januárban az Európai Bizottság felhívta a figyelmet a módosítások negatív hatására a román igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a korrupció elleni fellépés hatékonysága szempontjából. 

 

2030-ra tisztább autók az utakon 

Az új autók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése és a nulla vagy alacsony kibocsátású járművek piaci részesedésének növelése mellett érvel az az új szabálytervezet, amelyről szerdán szavaz a Parlament.

Az EP környezetvédelmi szakbizottsága magasabbra tenné a lécet az új autók szén-dioxid-kibocsátása terén: javaslatuk 2030-tól 45%-ban állapítaná meg a gyártók kínálatában szereplő személyautó-modellek által kibocsátható szén-dioxid legmagasabb értékét (az Európai Bizottság 2030-tól a 2020. évi kibocsátás 30 százalékában maximálná a kibocsátást). A Parlament 2025-től 20%-os határt szabna. Az új teherautókra hasonló értékek vonatkoznának.

Az autógyártóknak ezenkívül garantálniuk kell, hogy a zéró, valamint a kilométerenként 50 grammnál kevesebb szén-dioxidot termelő, alacsony kibocsátású autók és teherautók új járműeladásaik legalább 40 százalékát teszik ki. Ennek az értéknek 2025-től a 20 százalékot kell elérnie.

Az Európai Unióban a közlekedés az egyetlen fő ágazat, ahol az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása továbbra is emelkedik, fogalmaz az állásfoglalás-tervezet. A 2015-ös párizsi nemzetközi klímacsúcson tett vállalások értelmében fel kell gyorsítani a szektor megtisztítását, hiszen az évszázad közepére a zéró kibocsátás elérése a cél.

 

Szigorítják az online filmek szabályait

A képviselők szigorítják a gyermekeknek szóló internetes audiovizuális tartalmakra vonatkozó szabályokat, és legalább 30 százalékra emelik az európai alkotások kötelező arányát az online szolgáltatók kínálatában. Az Unió a meglévő audiovizuális irányelvet hozza összhangba a digitális korral azzal, hogy az irányelv hatáskörét a műsorszolgáltatók mellett az igény szerint lekérhető videót kínáló (video-on-demand) és videómeg-osztó platformokra (többek között tehát a Netflixre, a YouTube-ra és a Facebookra) is kiterjeszti.

A gyermekek védelmét célzó új szabályok többek között kötelezően előírják, hogy az online platformok lépjenek fel a gyermekműsorokban az erőszakra, terrorizmusra buzdító, gyűlöletet keltő tartalmak ellen, illetve korlátozzák a reklámokat és termékelhelyezéseket.

Ugyanakkor a reklámokra vonatkozóan általános új szabályokat is megfogalmaztak a képviselők. A reggel 6 óra és délután 6 óra közötti műsoridő legfeljebb 20 százaléka lehet reklám; a műsorszolgáltató maga döntheti el, mely időszakra koncentrálja a legtöbb hirdetést. Ugyanakkor a reklámok aránya a fő műsoridőben (délután 6 óra és éjfél között) sem haladhatja meg a 20 százalékot.

 

Októberi EU-csúcs: a képviselők a legfontosabb témákról vitáznak

A Brexitre koncentráló október 18-i EU-csúcstalálkozó témáit ma délelőtt tekintik át a képviselők.

Az Egyesült Királyság 2019. március 30-i hivatalos távozása előtt hat hónappal az Unió állam- és kormányfői a szigetország kilépé-sének feltételeiről szóló tárgyalások jelenlegi állását vitatják meg (az Egyesült Királyság képviselőjének távollétében). További témák: a migráció és a belbiztonság.

 

Jüri Ratas észt miniszterelnök Európa jövőjéről

Jüri Ratas, Észtország miniszterelnöke szerdán 10 órától folytat eszmecserét az EU jövőjéről a képviselőkkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.

Jüri Ratas 2016 novembere óta tölti be a miniszterelnöki tisztet Észtországban, ő az Észt Középpárt elnöke is.

Ratas miniszterelnök személyében már a tizedik uniós állam- vagy kormányfő vesz részt a Parlamentben az Unió jövőjéről rendezett vitasorozatban.

A következő, októberi második strasbourgi plenáris ülésen Klaus Werner Iohannis román elnök szólal majd fel.

 

70 millió euróval csökkentik Törökország támogatását

A Parlament és a Tanács tavaly novemberben úgy döntött, hogy a 70 millió eurós csatlakozási támogatást mindaddig visszatartja, amíg „Törökország nem ér el mérhető javulást a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a sajtószabadság területén”. Ám a Bizottság a 2018. április 17-i, Törökországról szóló éves jelentésében sem látta bizonyítékát semmilyen előrelépésnek. A támogatás odaítélésének feltételei ezért nem teljesültek, a képviselők pedig várhatóan támogatják a 2018/5-ös költségvetési módosítást, amelyben az eredetileg Törökországnak szánt forrást migrációval foglalkozó programok megerősítésére csoportosítják át.

 

Montenegró elnökének beszéde az Európai Parlamentben

Milo Dukanovics, Montenegró elnöke ünnepélyes ülésen szólal fel a Parlamentben ma délelőtt. A Dukanovics által érintett témák között Montenegró csatlakozási tárgyalásainak állása, a biztonságpolitikai együttműködés és a montenegrói választásokba beavatkozó külső hatalmak szerepe várható. A montenegrói hatóságok Oroszországot vádolják azzal, hogy a választások napján, 2016. október 16-án orosz szimpatizánsok segítségével puccsot kísérelt meg Dukanovics akkori miniszterelnök ellen. A puccs állítólagos célja Montenegró NATO-csatlakozásának megakadályozása lett volna.

Montenegró 2017. június 5-én 29.-ként lépett be a NATO-ba. Az ország uniós csatlakozási tárgyalásai 2012 júniusában kezdődtek.

 

Elvett szavazati jog?

A képviselők a Tanácsot és a Bizottságot kérdezik a választások előtt a nem saját tagállamukban élő uniós polgárok nemzeti és európai választásokon gyakorolható szavazati jogának védelméről. Jelenleg hat uniós ország (Ciprus, Dánia, Németország, Írország, Málta és az Egyesült Királyság) fosztja meg különböző indokokkal külföldön élő állampolgárait a nemzeti országgyűlési választásokon való részvételtől. Egyes tagállamok polgárai nem szavazhatnak saját országuk európai parlamenti képviselőjelöltjeire. Máshol, például Spanyolországban és Portugáliában az infrastruktúrahiány jelenti a szavazójog gyakorlásának gátját.

 

Több forrást a bevándorlókat ellátó városok és régiók számára

A migránsok és menekültek fogadásával és integrálásával leginkább a helyi és regionális szerveknek akad dolga, azonban a feladat ellátásához gyakran hiányzik a megfelelő támogatás és forrás.

A képviselők a Földközi-tenger medencéjében zajló humanitárius válságra hivatkozással várhatóan felkérik az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy növeljék a városoknak és régióknak juttatott támogatás összegét. A képviselők a pénz kifizetését a többéves költségvetési keret egyes soraihoz biztosított közvetlen hozzáférés révén javasolják.

 

Áfaváltozások

A képviselők szerdán várhatóan támogatják az áfarendszer bizottsági reformjának tervezetét, és javaslatot tesznek a legfelső áfakulcs bevezetésére.

A plenáris ülés elé kerülő két jogszabálytervezet az Európai Bizottság átfogó intézkedéscsomagjának része, amelynek célja az áfarendszer reformja és a több tagállamot érintő tranzakciókra vonatkozó szabályok egyértelműsítése. Az egyik jogszabálytervezet a kis- és középvállalkozásoknak nyújtana segítséget és csökkentené az áfavisszaéléseket, a másik pedig az áfakulcsok meghatározásának rendszerét tenné áttekinthetőbbé.

Az Unió tagállamai minden évben 50 milliárd eurót veszítenek el határokon átnyúló áfacsalás következtében. A képviselők valószínűleg támogatják majd a bizottsági javaslatot, ugyanakkor kezdeményezik egy 25 százalékos legfelső áfakulcs meghatározását, vitarendezési eljárások bevezetését, és egy olyan tájékoztató portál létrehozását, amely azonnal pontos információval szolgál a tagállamokban működő áfakulcsokról.

(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)