Négy beruházást támogat a szolidaritási alap

Mindenki örömmel fogadta

Egyértelműen fontosnak és hasznosnak tartják a kedvezményezettek azt a kisebb-nagyobb támogatást, amelyet a Maros megyei magyar polgármesterek által létrehozott szolidaritási alapból megszavaztak számukra az idei évre – derül ki körképünkből. Ezek az összegek messze nem fedezik a teljes szükségletet, de löketet adnak a tervezett vagy a folyamatban levő közösségi beruházásoknak.

Amint arról beszámoltunk az elmúlt napokban, elosztották a Maros megyei RMDSZ-es polgármesterek által létrehozott szolidaritási alap idei keretét, amelyből négy közösségi célt szolgáló ingatlanra fordíthatnak pénzt az idén. Nyárádszereda ingatlanvásárlásra, Ákosfalva és Gyulakuta folyamatban levő felújítási munkálatra, míg Küküllőszéplak új építményre kapott támogatást. Az RMDSZ Maros megyei szervezete 2018-ban döntött egy szolidaritási alap létrehozásáról, amellyel elsősorban a Maros megyei települések életében jelentőséggel bíró, közösségformáló erejű, közérdekű beruházásokat támogatnak. Az alapot az RMDSZ-es polgármesterek a megyei költségvetésből a településeiknek visszaosztott keretösszeg egy bizonyos százalékával támogatják.

Hétfőn már vásároltak is

A legnagyobb pénzösszeget ezúttal Nyárádszereda kapta egy ingatlan megvásárlásához. Az önkormányzat az egykori Szoboszlay-házat vagy a „régi kórház”-ként ismert helyi impozáns épületet szeretné megszerezni. Ehhez nyújt hathatós támogatást a közös alapból megszavazott 650 ezer lejes összeg. Az épületben két család lakik, az önkormányzat egyikkel múlt hétfőn meg is kötötte a vásárlási szerződést, ha pedig a tárgyalások úgy alakulnak, hogy a másik család is eladná a rá eső épületrészt, akkor annak értékét is elő fogják teremteni – tudtuk meg Tóth Sándor polgármestertől, aki köszönetet mondott elöljáró kollégáinak azért, hogy megértették, Nyárádszereda társadalmi életében mennyire fontos egy ilyen épület megszerzése. Az önkormányzatnak régi álma ez a vásárlás, rá is dolgozott, és pénzt is takarított meg erre a célra. A Kós Károly tervei alapján épült B kategóriás műemlék épület rendeltetése akkor dől el véglegesen, amikor az ingatlan másik része is a város tulajdonába kerül – mondta el a település elöljárója, leszögezve: nem kulturális célra fogják hasznosítani. 

„A befektetésnek akkor lesz értéke, ha – megtartva az épület jellegét – gazdaságilag is segíteni tudja Nyárádszeredát, de ez egy jövőbeli döntés lesz, akkor fogja elhatározni az önkormányzat, hogyan hasznosítja észszerűen, a település számára hasznosan az épületet”. Mivel a szomszédos épületben inkubátorház fog működni, a polgármester úgy látja, ehhez kapcsolódó rendeltetése lesz a Szoboszlay-háznak is, ehhez pedig egy lehetőséget jelent ez a lépés.

Folytatnák a belső munkálatokat 

Ákosfalva számára 170 ezer lejt hagytak jóvá, amelyet a nyárádszentbenedeki Tholdalagi-kastély felújítási munkálataira költenek. Osváth Csaba polgármester lapunknak elmondta: nagyon hálásak, és köszönik ezt a támogatást, a község részéről hasonló hozzáállást élvezhetnek más községek is. Ákosfalva már tavaly igényelt támogatást, de a szolidaritási alapot a Marosszentgyörgyre tervezett jégpálya építésére engedték át az elmúlt évben. Mindenképp most is nagyon sokat segít ez a támogatás, mert még sok munka van hátra, és sok pénz szükséges a kastély felújítására. Az önkormányzat az elmúlt években nem kis összegeket fordított az épület külső felújítására, mint pl. a tetőszerkezet, térrendezés, most a belső munkálatok – a villanyhálózat kiépítése, padlózat – következnek. A községnek szándékában állt, hogy az idei költségvetésből is fordítson egy bizonyos összeget az ingatlan munkálatainak folytatására, de ha már részesültek ebből az alapból, akkor ebben az évben többet nem költenek rá az amúgy is szűkös helyi költségvetésből. Nem lesz elég a hátralevő munkálatokra, de igyekeznek jól gazdálkodni az összeggel – ígérte a polgármester.

Fedezi a kiadások egy részét

Gyulakután februárban kezdődött el a református templom felújítása, majd a kötelező régészeti ásatások során rábukkantak két korábbi templom alapjaira, egy 17. századi kriptára, valamint értékes falfestményekre, befalazott gótikus ablakokra. Honfoglalás kori sírok is vannak a templom alatt, a falakon belül és kívül. Így az eredetileg a magyar kormány részéről megítélt 60 ezer eurós támogatás messziről nem tudná fedezni a tervezett és időközben szükségessé vált költségeket, ezért nagyon jól fog az egyházközségnek ez a támogatás – fejtette ki Kulcsár Rabocskai Levente lelkipásztor. Azt is elmondta: a szolidaritási alapból megítélt 50 ezer lejből kifizetik a a templomfalakon kívülre előírt ásatásokat, amelyeket a Maros Megyei Múzeum végez, a megmaradó összeget pedig a belső falak meszelésére fordítják. A feltárt falfestményeket épp a napokban takarják le a szakemberek. A lelkész biztató információkat osztott meg lapunkkal: a magyarországi Teleki László Alapítvány részéről a következő évben számítanak támogatásra, amelyet a 17. századi festett kazettás mennyezet felújítására és a feltárt falfestmények konzerválására fordítanának. 

A templom külső és belső javítását időközben folytatni kell, a külső meszelésekre és a villámhárító felállítására a román kormány vallásügyi államtitkárságától szeretnének pályázat révén pénzt igényelni. 

 Számos olyan költség jelentkezett egy ekkora beruházás során, amelyet a magyarországi pályázat nem tudott fedezni, ezért kénytelenek voltak a hívekhez és elszármazottakhoz is fordulni támogatásért, de jónak látta, hogy az RMDSZ-es polgármester-kollégáihoz, a megyei elnökhöz és helyetteséhez is forduljon a kérdésben – ismertette lapunkkal Varga József polgármester, aki egyben az egyházközség főgondnoka is. Hálásan köszöni az összefogást, a nagylelkű adományt, a megértést, hogy mások is támogatták az ősi templom felújítását, hogy a tavasz folyamán befejezhessék a munkálatokat. Minden bizonnyal a helyi tanács is támogatni fogja a nemes ügyet, és figyelembe veszi az egyházközség igényeit az idei községi költségvetés összeállításánál – emelte ki az elöljáró, megjegyezve, hogy ha a helyzet úgy kívánja, Gyulakuta is támogatni fogja mások ilyen jellegű kérését a jövőben a szolidaritási alap felhasználását illetően.

„Állni fog a falu jelképe!”

A Küküllőszéplakhoz tartozó Héderfája református egyházközsége is 50 ezer lejnek örülhet. Szakács Béla polgármester köszönetét fejezte ki az RMDSZ-es polgármestereknek azért, hogy együttéreznek a kárvallottakkal, és úgy gondolták, hogy a leégett haranglábat újra fel kell építeni, és ebben támogatást nyújtottak a reformátusoknak. Köszönet jár a megyei elnöknek, Péter Ferencnek is, amiért a szolidaritási alapot létrehozta, amellyel kultú-ránk emlékeinek megmaradásához járulnak hozzá. Ugyanakkor köszönet jár a megyei RMDSZ-nek is, amely a tavaly felvállalta az új harangtorony tervének nem kis értékű költségeit is – mutatott rá az elöljáró. „A harangláb a falu jelképe volt, és remélem, hamarosan újra ott lesz a domboldalon” – adott hangot derűlátásának a községvezető. Úgy véli, már májusban megépülhet a torony alapja, majd augusztusban a faszerkezet felállításához is hozzáláthatnak, a kapott összeg fedezni fogja a kivitelezési költségek egy bizonyos részét. Az önkormányzat egy ugyanekkora összeggel fog hozzájárulni a helyi költségvetésből a gyülekezet költségeihez – ígérte meg Szakács Béla.

 Nagy Csaba lelkipásztor is úgy véli, a kivitelezés és a munkadíj fedezésére fordítják az adományt. Megszerezték az építési engedélyt, elkészült az építkezés végleges költségvetése is, amely sokat változott az eredeti tervhez képest, hiszen nőttek az anyagárak, a költségek, munkadíjat kell fizetni, villamosítani kellene a harangokat, vannak előre nem látott költségek is. Ez a támogatás és egy hasonló mértékű önkormányzati hozzájárulás már jelentős részét fedezné a szükséges 160 ezer lejnek. „Most már jó reménységgel tekintünk a jövőbe” – fűzte hozzá a lelkipásztor, akit éppen a tervezett építkezés ügyintézése közben értünk utol.