Néhány brit jellegzetesség*

Az Egyesült Királyságra a szabad vallásgyakorlás jellemző, sokféle vallás szabadon gyakorolható, miközben itt született, itt vert gyökeret az anglikán egyház. Az angol és walesi lakosság többsége az anglikán államegyház híve, a skótok pedig főleg presbiteriánusok. A római katolikusok aránya lényegesen kisebb a protestánsokhoz képest, még Észak-Írországban is vallási kisebbséget alkotnak. A reformáció korában és azt követően olyan protestáns vallások születtek Nagy-Britanniában, amelyek bölcsője mindörökre a szigetország marad.

Angliában a reformációt VIII. Henrik vezette be, akit erre nem vallásos szükség, hanem a válását meg nem engedő pápával való szembenállás késztetett. A Rómától 1534-ben teljesen függetlenné vált anglikán egyház sajátossága abban áll, hogy az állam és az egyház egységét feltételezi: az állam feje (a király) az egyháznak is a vezetője, míg az egyház szolgái az államnak is szolgái. Az angol államegyház (Church of England) felépítése rendkívül hierarchikus, alkotmányában és istentiszteletében lehetőleg megtartotta a régit, tanfelfogásában azonban nagyrészt evangélikus. Mára több, egymástól némileg különböző teológiai irányzat alakult ki, amelyek éles ellentétben állnak egymással. A magas egyházi párt (High Church party) szertartásban és dogmában nagyon közel áll a katolicizmushoz, és főleg az előkelő világban hódít. Az alsó egyházi párt (Low Church party) főleg a kül- és belmisszió terén kimutatható keresztény egyháziasságra helyez hangsúlyt. Az ún. széleselvű egyházi párt (Broad Church party) a szabadelvűbb, modernebb irányzat elismeréséért küzd.

A kálvini egyházvezetés tanaira épülő presbiteriánus egyház a skót „államegyház” (Church of Scotland). Alapítója, John Knox évekig Kálvin János mellett szolgált Genfben, és az ott alkalmazott liturgiát és egyházszervezési elveket alkalmazta. A presbiterek közössége a lelkésszel egyenrangúan nagyon fontos szerepet játszik az egyházban. A presbiteriánusok néhány évtizedes üldöztetése az általuk nagyra becsült Orániai Vilmos hatalomra jutásával megszűnt, és a skót presbiteriánus egyház fokozatosan megerősödött. Az angliai presbiteriánusok részét alkotják egy egyesült protestáns tömbnek, amelynek neve United Reformed Church. Partnerük az egyházközségi autonómiát kidomborító, jellegzetesen Angliában létrejött ún. Congregational Church, amely még az anglikán egyház ellenében született nonkonformista egyház, kezdetektől tagadja az állam-egyház szoros kapcsolatát. Szintén tipikusan angliai eredetű protestáns egyház a John Wesley által alapított metodista egyház; hozzávetőleg négyszázezres tagsággal rendelkezik.

Az Egyesült Királyságban az oktatás 5 és 16 év között kötelező és ingyenes; állami, egyházi és magániskolákban zajlik. Hároméves korig ún. bébiszitter-szolgáltatást vehet igénybe a szülő akár otthonában, akár a kijelölt helyen, melynek során egy vagy több kisgyerekre vigyáznak. Ezt követően, 3 éves kortól a többnyire magánkézben levő óvodák (nursery school) állnak rendelkezésre. A kötelező tanéveket az alapszintű oktatási intézmények (primary school) biztosítják, majd érettségiig vezető magasabb fokú oktatásban (secondary school) részesülhetnek a tanulók. A teljes fokú egyetemi, felsőfokú oktatást biztosító egyetemek közül a legjelentősebbek és legismertebbek London, Oxford, Cambridge, Edinburgh, Glasgow, Manchester városaiban találhatók. A világon a második legrégebbi egyetem Oxfordban létesült 1096-ban, majd több mint száz évvel később az egyetemet és a várost politikai okok miatt elhagyó tudósok egy csoportja létrehozta a Cambridge-i Egyetemet, amely a világon jelenleg az ötödik helyet foglalja el (alapítási sorrendben hatodik). Híres az angol felnőttoktatási rendszer, amit a szabadegyetemi hálózat (Open University), a különböző nyári képzések, a változatos távoktatási formák, a rádióban és tévében helyet kapó sorozatok biztosítanak.

Az angol nyelvű sajtó igen szerteágazó. A legnagyobb példányszámú napilapok a jobboldali News of the World és a The Sun, majd a baloldali Daily Mirror és Sunday Mirror. A független vagy centrista Independent, Guardian, Observer vagy a The Times és a Today példányszáma ezeknél alacsonyabb. A világszinten elismert szolgáltatásokat nyújtó BBC televíziótársaság mellett a független ITV tévéadó műsorai a legnézettebbek. A rádióadók helyi, regionális jellege kifejezettebb.

A magas fokon fejlett tudományos színvonalat biztosítják az Egyesült Királyságban kiadott szaklapok, szakmai folyóiratok és időszaki kiadványok, amelyek világszerte eljutnak a különböző oktató-, kutatóműhelyekbe. Az ország több száz átfogó tudományos és művészeti társasága közül kiemelkedő szerepet játszik az 1660-ban alapított Királyi Társaság és a Brit Akadémia.

A brit tradicionalizmusra és különcködésre jellemző, hogy sajátos mérőrendszert használnak az Egyesült Királyságban és számos olyan országban, amely a szellemi befolyása alatt áll. Igaz, 1995. október elsejétől a szigetország is áttért a méterrendszerre, hogy a világszerte egységes mértékegységekhez igazodjon. Természetesen a britek nem fogadták kitörő örömmel e hagyomány feladását. Az angol polgárok többsége most is pintben kéri a sört, fontban vásárol az élelmiszerüzletben, a távolságot továbbra is mérföldben határozza meg, a torony magasságát pedig lábban jelöli meg. Az angolok által használt legfontosabb mértékegységek és nemzetközi megfelelőik: 1 inch=2,54 cm; 1 láb=30,48 cm; 1 yard=0,9144 m; 1 szárazföldi mérföld=1609,34 m; 1 tengeri mérföld=1852 m; 1 négyzetmérföld=2, 59 km2; 1 gallon=4,546 l; 1 pint=0,568 l; 1 font (súly) =0,453 kg. A hőmérsékletmérésre előszeretettel használják a 32-212 fokos skálán működő Fahrenheit-fokokat (°F), bár jó ideje az időjárás-jelentésekben a Celsius-fokokkal (°C) együtt alkalmazzák.

Játékszenvedély és játékteremtő készség dolgában, különösen az újabb korban, Angliáé a világelsőség. Köztudott, hogy a világszerte nagy népszerűségnek örvendő tenisz, labdarúgás, rögbi, golf otthona. De emellett Angolhon jó néhány – a mi számunkra többnyire ismeretlen és bizarrnak tűnő – játék őshazája és a mai napig lelkes gyakorlótere. E játékok népszerűsége összefügg a híres angol gyep utánozhatatlan minőségével, aminek az esős időjárás a legfőbb biztosítéka. A krikett az angolok nemzeti játéka, ma is a legelterjedtebb játék a szigetországban. Alapelve röviden az, hogy két csapat játszik egymás ellen, az egyiknek a tagjai két krikettkaput védenek, a másik csapat tagjai igyekeznek ezeket labdával ledönteni. Szigorúan meghatározott szabályok szerint, szinte szertartásszerűen játsszák az angol tekét (bowls) is, ez a különleges kuglihajító játék inkább az idősebbek kedvence. Hozzá hasonlít a skótok nemzeti játéka, a XVI. századtól ismert curling, amelyet jégen játszanak nagy kerek kövekkel. Jellegzetes angol játék az írektől átvett krokett is, amely abból áll, hogy szabadban, füves pályán, előre felállított kapukon labdákat kell egy ütő segítségével meghatározott rendben keresztüljuttatni. A fallabda (squash) ütővel játszott páros labdajáték, amelyet valamikor a londoni adósok börtönében űztek a rabok, hogy a bezártság unalmát enyhítsék. Említésre méltó még a kelta eredetű, hokiszerű hurling, az írek kedvelt játéka és a rögbi egyik ősének tekintett gael foci.

Kedvező földrajzi, éghajlati adottságainak köszönhetően, valamint népének a ló iránti szeretete miatt Anglia a világ egyik legjelentősebb lótenyésztő országává, az angol telivér hazájává vált. A lóversenyzés a XVII. századtól fokozatosan bontakozott ki, az uralkodó osztály támogatottságát élvezte, élénk érdeklődést tápláló sporttá vált. Az angol telivér mellett a mezőgazdaság szempontjából nagy jelentőséggel bíró angol juhfajtákról is érdemes említést tenni. Bár a legtöbb fajta ma már elvesztette régi jellegét, azért még ma is meg lehet különböztetni a szigetország jellegzetes hosszú és rövid gyapjas juhait.

Nyilvánvalóan a brit különlegességek közé tartozik a közlekedés. Bár a közutakon bal kéz felől közlekednek az autók, azért a gyalogosok a járdákon inkább a jobb oldalon sétálnak. A tömegközlekedést leginkább biztosító londoni metró külön fogalom. A világ első földalattivonala a Metropolitan volt, amelyet 1863 márciusában avattak fel. Akkor mintegy harmincezer utas használta az eredetileg gőzmozdony vontatta nyitott kocsikat. Közben a technika haladt, és a főváros újabb és újabb vonalakkal bővült. Ma már a londoni metróhálózat hossza – a felszíni vonathálózatot is beleértve – több mint háromezer kilométerre tehető. Bár a metrónál lényegesen lassúbb, érdemes kiülni a jellegzetes emeletes busz tetejére, ahonnan jó a kilátás. A kötelező megállást előíró buszmegállókon kívül olyanok is vannak, amelyekben szabályszerűen le kell stoppolnia a buszt annak, aki azt akarja, hogy felvegye. Ez az úgynevezett „request bus stop”. Mivel a busz bal hátsó részén levő „felszállóajtó” nyitott, vagyis nem létezik, a piros jelzőlámpánál várakozás közben is fel lehet szállni a járműre.

Az Egyesült Királyság a világban még mindig jelentős gazdasági és pénzügyi szerepet játszik. A bankok olyannyira fontosak, hogy a hétvégeken kívüli hivatalos szabadnapokat banki szünnapnak (bank holiday) nevezik, mivel ekkor zárva vannak a pénzintézetek. Külön fogalom a londoni tőzsde (Stock Exchange), árfolyamait a világ minden táján jegyzik. Az Egyesült Királyság hivatalos pénzneme a font sterling, azaz az angol font (pound), amelytől különbözik az ír font (pount). A pénzérméken rajta van az uralkodó portréja. A demokrácia jegyében az ország mindegyik része külön egyfontos pénzérmével rendelkezik. Az általunk megszokottnál vastagabb egyfontosokkal korlátlanul lehet fizetni bárhol, a rájuk nyomtatott tölgyfalevél, póréhagyma, bogáncs és len mutatja, hogy angol, walesi, skót vagy északír egyfontosról van szó. Skóciában saját 50, 20, 10, 5 és 1 fontos papírbankókat nyomtatnak, melyeket Nagy-Britannia bármely területén használni lehet.

Még nem szóltunk a rendkívül szeszélyes, sokszor esős, ködös időjárásról, amely minden udvarias társalgás központi témája. Apropó, a messze földön híres angol udvariasság kézzelfogható példája, hogy a gentleman még akkor is bocsánatot kér, ha az ő lábát tapossák meg.