Nehéz volt választani

Gazdag, színes program a 2023-as Kolozsvári Napokon

Évek óta augusztus közepén a kincses városba húz a szívem, és szinte hihetetlen, hogy idén már a 14. alkalommal szippantott magába a Kolozsvári Magyar Napok gazdag, színes, változatos, izgalmas műsorkínálata. Még áttekinteni is nehéz volt, nemhogy részt venni valamennyi rendezvényen, amelyek reggeltől éjszakába nyúlóan követték egymást, sajnos sokszor párhuzamosan ugyanabban az időpontban. 

Így hát az alkalmi látogató számára, aki a magyar napokra érkezett a városba, a legnagyobb kihívás az volt, hogy a sok közül melyiket válassza, és csak kapkodta a fejét, hogy a különböző helyszíneken újabb előadók, rendezvények várják, de egyszerre két helyre nem juthatott el. Szinte hihetetlen, hogyan lehetett kitalálni, összeegyeztetni azt a rendkívül gazdag kínálatot, amelyben augusztus 12–20. között minden korosztály, a legkisebbektől az idősekig, az idén is megtalálhatta a számára érdekes, tanulságos, szórakoztató vagy tudományos igényű rendezvényeket az 50 helyszínen zajló 500 program közül. Nem véletlenül vált a Koloszvári Magyar Napok a Kárpát-medencei magyar közösség egyik legnagyobb kulturális rendezvénysorozatává, ahogy ezt a műsorfüzetben a szervezők leírták, akik a záróünnepségen elhangzottak szerint gondolatban már a 15.-re készülnek. 

A látogatót először is a város megváltozott hangulata ragadta magával. Jó volt érezni, hogy sokan vagyunk, hogy lépten-nyomon ismerősre bukkan a vendég, akiben a hajdani egyetemi tanulmányai színhelyéről kialakult kép, amelyben ott lappangott a félelem is, barátságossá, otthonossá szelídült. És csodák várták a megújult Szent Mihály-templom csúcsíves hármas csarnokában, ahol Szathmáry Edina művészettörténész vezetésével a templom rejtett titkai sorra föltárultak. Annak, aki a hajdani madárpiszkos, hiányzó ablakú templomtoronyban járt évekkel ezelőtt, igazi csodát jelentett a restaurált toronybelső szépsége is, aminek erkélyéről toronyzene szólt, jó hangulatot teremtve a régen látott ismerősökkel elfogyasztott kávé mellé. A város többi temploma sem maradt le, amelyekben sorra déli orgonamuzsika várta a vendégeket, és színvonalas orgona- és kórushangversenyek csalogatták a közönséget. Az idén a Mátyás-kori Kolozsvárral ismerkedhettek a történelem iránt érdeklődők, és megcsodálhatták a ferences kolostor 15. századi szerzetesi ebédlőjét, de a Mátyás-ház az idén is zárva maradt.

Az épületeket illetően a magyar napok idei sztárja az 1570-es évekből fennmaradt Farkas utcai Herepei-ház volt, amelyben évszázadokon keresztül a belvárosi református parókia működött. Lepusztult állapotából felújítva különlegesen szép lett késő reneszánsz kori díszes virágmintás falfestményeivel, és az Ifjúsági Keresztyén Egyesület központjaként fog működni. 

A Bánffy-palotában új tárlatok várták a látogatókat. A Kolozsvári Művészeti Múzeum emeleti kiállítótermeiben a Csíkszeredában élő Márton Árpád festőművész és festőtanár munkásságát átfogó kiállítás sajátos tónusú képei – amelyeket Banner Zoltán művészettörténész mutatott be – várták a látogatókat. Ugyancsak az emeleten Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk Galéria létrehozójának képzőművészeti gyűjteményét tekintették meg az érdeklődők. Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese nyitotta meg Gazdáné Olosz Ella textilművész A csend értelmezése című kiállítását. A földszinten szovátai képzőművészek tárlatát ajánlotta a közönség figyelmébe Bocskay Vince, a kiállítás kurátora. Ugyancsak a földszinten nyílt meg Új narratívák címmel a marosvásárhelyi származású Szabó András grafikusművész és Juhos Sándor festőművész érdekesen összeválogatott kiállítása. 

Az egyházművészeti galériában Madarassy István ötvösművész és Madarassy András képzőművész tárlata várta a látogatókat.

A Református Múzeumban Petőfi Sándor és az 1848-as ereklyék című kiállítás (kurátorok Mitu Melinda és Szebeni Zsuzsa) jelentett érdekes látnivalót. 

Az Erdélyi Néprajzi Múzeumban a kalotaszegi kézimunkákat ismertté tévő Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka emlékének szentelt emlékszobát mutatott be Tötszegi Tekla, a kiállítás kurátora. 

Egyébként a Petőfi-évnek megfelelően az idén 200 éve született forradalmár költő volt a Kolozsvári Magyar Napok főszereplője. A szervezők képzeletbeli időutazásra hívták meg a résztvevőket, amely során nemcsak a múlt, hanem a költő „maivá és élővé vált öröksége” elevenedett meg ismeretterjesztő és művészi előadások, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, irodalmi társasjátékok, beszélgetések során a Bánffy-palota belső, Petőfiről elnevezett udvarán és a felállított színpadon. Hosszú lenne felsorolni azokat a művészeket, akik felléptek a gazdag programsorozatban. A magyar napok idején hallhattunk politikai, gazdasági jellegű, a testi és lelki egészség megőrzésével, az öltözködéssel, az új tanügyi törvénnyel kapcsolatos, a magyartanároknak szóló, valamint további tudományos előadásokat, interjúkat ismert személyiségekkel, felnőtteknek és gyermekeknek szánt filmeket nézhettük meg, kézműves-tevékenységek sokaságán vettünk részt. Nagyon aktív volt a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet, de különösen Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, amelynek udvarán népes közönség hallgatta a közéletről, politikáról szóló érdekes beszélgetéseket, azok szünetében pedig jó zene várta a betérőket. Feltárta titkait a Mikó-kert, bemutatkoztak a híres borvidékek, nem hiányoztak a könyvbemutatók, és sétára hívták az érdeklődőket a Házsongárdi temetőben lévő műalkotások megtekintésére, a felújított díszes Mikó-kripta ünnepélyes átadására. 

Az idei kolozsvári napokon otthon volt a néptánc, a népzene, az első napokban a főtéren ropták a nemzetközi tánckavalkád résztvevői, akik nyolc ország húsz tánccsoportját képviselték, majd a Farkas utcai színpadon ismerkedhetett a közönség Kalotaszeg településeivel, azok történetével, mai valóságával, viseletével, hagyományaival, dalaival, táncával, szokásaival. Tanítottak népdalt és népi táncot, és a táncház sem maradt el.

Lehetett bort, pálinkát és sört kóstolni, híres pincészetek mutatták be termékeiket. 

Az idei Kolozsvári Magyar Napok idején ismét élettel telt meg a nagyobb részben felújított Farkas utca, jó volt elmerülni színes forgatagában, ahol gazdag kínálat várta a látogatókat a népművészeti termékektől a könyvekig, amelyeket az erre célra kijelölt sétányon kínáltak. A kolozsvári szerkesztőségek tevékenységébe is betekinthetett az érdeklődő, a múzeumsétányon pedig hazai és anyaországi múzeumok mutatták be kiállítások, gyermekfoglalkozások, kézművesség, társasjátékok, beszélgetések során tudományos-ismeretterjesztő munkájukat.

Esténként a Kolozsvári Állami Magyar Színház három előadása vonzott telt házat (a Rokonok, az Ifjú barbárok és az Édes Anna), a különböző helyszíneken szimfonikus, könnyűzene- és népzeneegyüttesek, előadóművészek léptek fel. A legkisebbeket Halász Judit, a felnőtteket a Titán, az EDDA Művek, a Budapest bár, a Blahalouisiana, a Honeybeast és mások szórakoztatták. 

A tizennegyedik Kolozsvári Magyar Napok a Farkas utcai református templomban tartott ökumenikus hálaadó istentisztelettel kezdődött. Az esti ünnepélyes nyitógálán a Liszt Ferenc-díjas Illényi Katica hegedű- és tereminművész játéka szórakoztatta a közönséget. Zongorán közreműködött Bundzik István, kísért a Kolozsvári Magyar Opera zenekara Kulcsár Szabolcs vezényletével. 

A 14. Kolozsvári Magyar Napok zárómozzanataként nemzeti ünnepünk, az államalapítás napján, augusztus 20-án 11 órától a Szent Mihály-templom volt a helyszíne a Szent István-napi szentmisének és a kenyérszentelésnek. A szentmisét Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát celebrálta, és áldást mondtak a református, az evangélikus és az unitárius egyház képviselői. Közreműködött az Ars Nova Sacra énekegyüttes, amely hangzásban is különlegessé tette az ünnepi szentmisét.

Az esti záróünnepségen beszédet mondtak Kolozsvár elöljárói, Oláh Emese alpolgármester és Emil Boc polgármester, Grazsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Gergely Balázs főszervező. Kiemelkedő, feledhetetlen eseményként a világhírű magyar származású Leslie Mandoki, azaz Mándoki László Németországban élő zenész (dobos) és zenei producer lépett fel Mandoki Soulmates zenekarával, amelyben világhírű sztárok szerepelnek. A koncert során elmondta, hogy régi álma volt eljutni Erdélybe, Kolozsvárra, hiszen a Bartók Béla által gyűjtött erdélyi dalokból ihletődött és rockzenébe átültetett Magyar képek című műsorukkal nagy sikert aratnak mindenütt, ahol fellépnek. Szavaival a háború ellen, a béke mellett foglalt állást. Bemutatta a zenekarában fellépő világhírű zenészeket, mint Al Di Meola, Nick van Eede, Mike Stern, Randy Brecker, Till Brönner, Richard Bona, Tony Carey, Deobrath Mishra, Fausto Beccalossi és Takács Tamás, akik fantasztikus szólóikkal kápráztatták el a közönséget. 

Feledhetetlen élmény volt, akárcsak a Kolozsváron töltött négy nap. A rendezvény valamennyi műsorszáma több mint 70 oldalt tett ki az esemény programját tartalmazó műsorfüzetben.