Nem értenek egyet az egyesüléssel

Évekkel ezelőtt Dorin Florea polgármester és Marius Paşcan, akkoriban prefektus vetette fel először a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem egyesítésének gondolatát, ami 2017-re érett be, és hangzott el a konzorcium létrehozásával kapcsolatos bejelentés. Idén január 17-én a két intézmény képviselői egyeztető ülést tartottak a társulás menetéről készült tervezetről. 

Az ülésen a MOGYE rektora bemutatta a munkaanyagot a potenciális egyesülés jogi kereteiről, az egyesítés céljairól, hatékonyságának elemzéséről, az alapelvekről, valamint a végrehajtás módozatairól – számoltunk be az eseményt követően. 

A magyar tagozat szintjén az egyesüléssel kapcsolatosan már a múlt év végén egyhangú szavazat alapján megfogalmaztak egy beadványt, amelyben ellenzik a két egyetem közötti konzorcium létrehozását – erősítette meg dr. Szabó Béla professzor. Véleményük szerint nem szolgálná az orvosi és gyógyszerészeti egyetem ügyét, a magyar tagozatét még kevésbé. Az elvek között szerepel, hogy az egyesülés révén létrejövő intézmény megőrizné multikulturális jellegét. „Olyan helyzetben (viszont), amikor a 2011-es oktatási törvény 363-as és 135-ös pontja nincs előírás szerint betartva, vagyis a MOGYE formálisan multikulturális intézménynek tartja magát, de valójában a magyar főtanszékek nem alakultak meg, szépen hangzik, de légüres térben marad ez a szándék, és nincsen garancia a betartására” – nyilatkozta dr. Nagy Előd rektorhelyettes. A továbbiakban aggodalmát fejezte ki a sietséggel, az alapos technikai elemzés hiányával kapcsolatban, aminek elvégzésével őt bízták meg. Ez a jelentés március végére készül el. 

A napokban megkérdeztük dr. Novák Csaba Zoltánt, az RMDSZ Maros megyei szenátorát a szövetség véleményéről a konzorcium létrehozásával kapcsolatosan. 

– Az elmúlt időszak vezető híre volt, hogy előkészítik a marosvásárhelyi Petru Maior, valamint az orvosi és gyógyszerészeti egyetem egyesítését. Az ügyben többen megkeresték az RMDSZ Maros megyei képviseletét, majd a kérdésről tartottunk néhány tanácskozást, amelyen a szervezet megyei képviselete és az egyesítésben érintett MOGYE magyar karának megbízottai vettek részt. A Petru Maior Egyetem esetében ez nem áll fenn, mert ott nincs külön magyar nyelvű oktatás, bár információink szerint a diákok 10-15, esetleg 20 százaléka magyar anyanyelvű. Meghallgattuk a MOGYE-n oktató tanárok szakmai és más közösségi jellegű álláspontját, amely szerint ők nem tartják indokoltnak a két intézmény egyesítését. Két negatív költségvetésű egység egyesülésétől ugyanis hiábavaló azt várni, hogy egy gazdaságos új intézménnyé alakuljanak. Közösségi szempontból sem megfelelő számunkra, hisz joggal merül fel a kérdés, hogy az új egyetem mennyire vinné tovább a multikulturális jelleget, hiszen az így már csak 20 százalék fölött levő magyar kar az egyesítés nyomán kisebb arányban lenne jelen egy megaintézményben. Összegzésképpen: számunkra sem közösségi, sem szakmai szempontból nem megfelelő ez a folyamat, ezért az RMDSZ nem támogatja az egyesítést. De tagadhatatlan, hogy kényes és komplex kérdésről van szó, mert a jelenlegi törvények az egyetemi önrendelkezést is biztosítják. 

– Az RMDSZ álláspontja milyen konkrétumokban nyilvánul meg?

– Ennek vannak szakmai és politikai jellegű vonatkozásai. Szakmai téren az igen vagy a nem megindoklása a szakemberek feladata. A magyar kar képviselőivel tartott beszélgetés során fel is merült néhány ilyen érv, többek között az is, hogy hiába indítanának új szakokat, próbálnák bővíteni a diákok létszámát, a gyakorlatot biztosító kórházi hálózat minőségileg, szakmailag ezt nem bírná meg. Így is túlzsúfoltság van – állítják.

Más vonatkozásban bizonyos törvénymódosításokra is sor kell kerüljön a parlament szintjén. Mi úgy gondoljuk, hogy a saját választóinkat, a saját szakembereinket kell képviselnünk, és ennek függvényében kell döntést hoznunk.

– Az egyesülés megszavazását a parlamentben – véleménye szerint – lehet-e majd befolyásolni?

– Hogy milyen támogatottsága van a kormánypárt részéről, akkor látjuk meg, amikor az ügy a parlament elé kerül, és föl lehet mérni a terepet, de erről még azon a szinten nem volt szó.

– Mielőtt a törvényhozó testületekben a szavazásra sor kerülne, nem lehet-e az RMDSZ beleegyezésének feltételeként megszabni, hogy csak abban az esetben támogatják az egyesülést, ha azt megelőzően a MOGYE magyar tagozata megkapja azt az önállóságot, amit a multikulturális egyetemek keretében a törvény vonatkozó cikkelye előír, és amit az egyetemi autonómiára vonatkozó másik paragrafus alapján elodáztak?

– Erre a kérdésre egy költői ellenkérdéssel válaszolhatok: ha a magyar karok nem kapták meg az önállóságot egy olyan intézményben, ahol 30-40 százalékos arányban voltak jelen, akkor mi a garancia arra, hogy megkapják egy olyan megaintézményben, ahol 10-15 százalék alatt lesznek? Véleményem szerint mindig lépésekben kell gondolkozni. Figyeljünk arra, hogy a dolgok hogyan alakulnak, a két egyetem részéről milyen lépések történnek, és akkor keresünk választ a másik kérdésre is. 

– Csak nehogy már túl késő legyen!