Nem halasztható tovább a pénzügyi kultúra reformja

A pénzügyi szektornak még sok tennivalója van magatartási kultúrája megreformálásában ahhoz, hogy vissza tudja szerezni a gazdasági növekedés támogatásában a feladata ellátásához elengedhetetlenül szükséges bizalmat – írja Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) egykori elnöke a Project Syndicate blogján megjelent írásában.

A bankszakma a bizalomra épül. Míg a bizalmat megszerezni évekbe telik, lerombolni akár egy pillanat műve is lehet – hangsúlyozza írásában a francia jegybank, a Banque de France, majd az Európai Központi Bank egykori elnöke, a vezető pénzügyi szakembereket és elismert közgazdászokat tömörítő Group of Thirty (G30) tanácsadó testület jelenlegi elnöke.

A 2008-as globális pénzügyi válságot kiváltó események, illetve az azt követő sorozatos banki botrányok, például a LIBOR (a pénzügyi ügyletekben referenciaként használt londoni bankközi kamatláb) manipulálása, valamint más különféle pénzmosási ügyek mind a pénzügyi szakma morális romlását mutatják – mutat rá, megjegyezve, hogy voltak ugyan próbálkozások a helyzet orvoslására, de bőven van még ok aggodalomra a pénzügyi rendszerben továbbra is uralkodó kockázatvállaló kultúra miatt. A pénzintézeti vezetőknek a vállalati kultúra megváltoztatására tett ígéreteit sajnos gyakorta nem követték hatékony intézkedések. 

A bankok valóban nagy árat fizettek vétkeikért bírságok, kártérítések és szigorúbb szabályozás formájában – ismeri el Jean-Claude Trichet, hozzátéve, hogy ez mintegy 300 milliárd dollárjukba került eddig. Megjegyzi azonban, nagy árat kellett hogy fizessenek a bankok tetteinek közvetlen és közvetett terheit viselő vétlen adófizetők is. Az igaz, hogy a pénzügyi bűncselekmények elkövetői közül néhányan valóban rács mögött kötöttek ki, balgaság lenne azonban azt gondolni, hogy ettől mindjárt a pénzügyi kultúra is megváltozott.

Ahhoz, hogy a bankok és pénzintézetek betölthessék a növekedés és a munkahelyteremtés támogatásában rájuk háruló kulcsfontosságú gazdasági szerepet, a bankoknak vissza kell szerezniük a közvélemény bizalmát – szögezi le Jean-Claude Trichet.

A szabályozás és a felügyelet szigorítása erre nem a legmegfelelőbb módszer, ugyanis a helyes vállalati működést a helytelentől elválasztó kulturális különbségek kívül esnek a szabályozó és a felügyeleti hatóságok kompetenciáján. Azonban ha a bankok nem lesznek saját erejükből úrrá ezen a kulturális kihíváson, a közvélemény nyomása miatt a szabályozásnak szigorodnia kell – figyelmeztet Jean-Claude Trichet, megjegyezve, hogy a pénzintézetek eddig tett lépései sajnos nem túl meggyőzőek.

A megfelelő vállalati kultúra kialakításához nem elegendő a szabályok és rendelkezések pontos betartása, hanem a mindennapi működést kell az etikai követelményeknek megfelelő módon megváltoztatni. Ez persze időigényes folyamat, az alkalmazottak gondolkodására kell hatni, önmaguk ellenőrzésére kell szoktatni őket. Szükség van a helyes magatartás előnyeit és a helytelen magatartás negatív konzekvenciáit feketén-fehéren megfogalmazó, írásban lefektetett magatartási kódexre is. Önmagában persze ez sem elegendő.