Nem kell tartani 10 lej fölötti üzemanyagártól
2026-03-05 15:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
15 banival drágítottak szerdán
Gazdasági szempontból is aggasztó, hogy mi történik a Közel-Keleten. Azt követően, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, elkezdődött egyfajta eszkalációs spirál, a fegyveres konfliktusban pedig immáron legalább 13 ország érintett. A harcok pedig nem csupán regionális jelentőségűek: a Hormuzi-szoros részleges lezárása globális gazdasági és geopolitikai következményekkel járhat.
Az energiaszállítás akadozása Európában is áremelkedést és ellátásbiztonsági kockázatokat hozhat. A hét elején Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy nem kell attól tartani, hogy az üzemanyagok ára eléri a literenkénti 10 lejt, kedden este viszont már, ellentmondva saját magának, úgy fogalmazott, hogy amennyiben a kőolaj ára hordónként 120-130 dollárra emelkedik, és tovább nő a gázolaj tonnánkénti ára, akkor az üzemanyag literenkénti ára akár a 10 lejes lélektani küszöböt is elérheti. A tárcavezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem szeretné, hogy idáig fajuljon a helyzet, és mindent megtesznek a sokk tompítása érdekében.
Dr. Nagy Bálint Zsolt közgazdász, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar oktatója lapunknak elmondta, hogy egy háborús környezetben bármi elképzelhető, akár az is, hogy 10 lej fölé emelkedik az üzemanyagok ára, hiszen az események nagyon gyorsan alakulnak, és nagyon gyorsan kiválthatnak ilyen hatásokat is. A szakember viszont nyugalomra intett, és emlékeztetett, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanását követően volt olyan, hogy a kőolaj hordónkénti ára elérte a 120 dollárt, viszont mégsem volt 10 lej egy liter üzemanyag. Voltak kis helyi spekulációk egy-két benzinkútnál, amelyek akkor felemelték az árat tíz lej fölé, ami miatt számos városban sorok alakultak ki a kutaknál, és kitört a pánik, emlékeztetett a közgazdász, felidézve azt, hogy 2022 februárjában Bihar megyében voltak olyan kutak, amelyek akkor 11 lej fölötti áron kínálták az üzemanyagot. Dr. Nagy Bálint Zsolt aláhúzta: kevés annak a valószínűsége, hogy tartósan, az egész országra kiterjedően az üzemanyag ára elérje a 10 lejes szintet, ezzel együtt óvatosságra is intett, kiemelve, hogy lehet számítani spekulációkra, akárcsak 2022-ben.
Ha valóban elérné az üzemanyag ára a 10 lejes literenkénti árat, akkor annak az lenne az eredménye, hogy az infláció – amely Romániában most sem kicsi – megugrana. Jelenleg valamivel 9% alatt van az infláció, az előrejelzések szerint pedig idén ez lecsökken 5-6%-ra, mondta a közgazdász, hozzátéve, hogy ha az üzemanyagok ára eléri a 10 lejes szintet, akkor az infláció nemhogy csökkenni fog, hanem a jelenlegi szint kétszeresére is nőhet, ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy erre minimális az esély. Az egyetemi oktató azt is részletezte, hogy a tőzsde és a befektetők háborús esetekben a legrosszabb forgatókönyveket is beárazzák, valamilyen százalékkal azokat is figyelembe veszik, ez a folyamat pedig nagyon gyorsan történik. Ennek pedig az az eredménye, hogy impulzusok, tüskék jelennek meg az árfolyamban. Azaz hirtelen felmegy, aztán kicsit stabilizálódik, akkor Trump megint csinál valamit, vagy Irán lebombáz egy újabb országot, akkor megint ugrik egy kicsit, majd megint stabilizálódik, részletezte a közgazdász. Ha pedig megnézzük, hogy az elmúlt napokban – a háború kitörését követően – hogyan alakult a Brent olaj indexe, akkor a grafikonokon pontosan ezt látjuk, azaz hirtelen felugrásokat, stabilizálódásokat és hirtelen eséseket is, illetve ezek ciklikusságát.
A háború potenciális eszkalációi legalább 70-80%-ban már be vannak árazva a mostani kőolajárban, mutatott rá dr. Nagy Bálint Zsolt, aki szerint nem lehet arra számítani, hogy tartósan emelkedjenek a kőolajárak.
Mindeközben pedig Romániának van legalább 90 napra elegendő üzemanyag-tartaléka is, amely szintén képes lehet tompítani a hatásokat. Azt nem lehet egyszerű emberként megállapítani, hogy a kormányban pontosan milyen árfolyam-emelkedéssel számolnak, de az biztos, hogy vannak tényezők, amelyek szépítik az árfolyam emelkedését, ilyen a stratégiai tartalék is, de az is, hogy az OPEC államok jelezték, hogy tartósabb kőolajár-emelkedés esetén meg tudják növelni a termelési kapacitást, ha pedig a termelési kapacitás nő, akkor az lefelé hajtja az árakat, részletezte a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója, hozzátéve, hogy a kormánynak további eszközei is vannak. A szakember elmondta, hogy az üzemanyagárnak egy jelentős része jövedéki adókból és illetékekből áll, tehát ilyen téren is van valamennyi mozgástere a kormánynak.
