Nem kerülhető ki a környezetvédelmi engedélyeztetés

Elhárult az utolsó jogi akadály a ratosnyai gát megépítése elől?

A napokban Dumitriţa Gliga, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei képviselője nyilvánosságra hozta, hogy az alkotmánybíróság végleg elutasította keresetét, így az országos érdekeltségű beruházáshoz nem szükséges környezetvédelmi hatástanulmány, gyakorlatilag egy hónapon belül ki lehet bocsátani a környezetvédelmi engedélyt, és hozzáfoghatnak a 33 évvel ezelőtt elkezdett (és azóta be nem fejezett) ratosnyai vízgyűjtő gát megépítéséhez, kivágva a tó majdani medrében levő fákat. Ezzel szemben a politikus által nyilatkozottakat cáfolja Cristina Pui, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség ideiglenes főfelügyelője, aki szerint szükséges a hatástanulmány. 

Előzmények 

A terveket a rendszerváltás előtt készítették, 1987-től finanszírozzák a gátépítést, 1989-ben hozták létre az építőtelepet és a kolóniákat, 1991-ben fogtak hozzá a munkához. Két kolónián közel ezer munkás dolgozott a völgy megtisztításán – 50 hektár erdőt irtottak ki –, 65 méter magas gátat emeltek (a tervek szerint ez 105 méter lett volna), illetve nyolc patakot egybefogó – a vízválasztók alatt összesen 16 km hosszú – alagutat fúrtak (sz. m.: 22 km-t terveztek), megépítették Ratosnya határában (Borzián) az áramfejlesztő egységet és egy transzformátor-állomást. A munkálatokkal időnként leálltak, ugyanis többször cserélt gazdát a létesítmény: tartozott már az energetikai, az ipari és a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe, illetve sokáig finanszírozás nélkül maradt az építkezés. A beruházás fő kivitelezője, a Hidroelectrica Rt. a katasztrofális szerződések miatt 2012–2016 között felszámolás alá került. Az átszervezés után a gazdasági egység vezetőtanácsa úgy döntött, hogy 2016–2020 között 1,2 milliárd eurót fektet be a be nem fejezett létesítményekbe. Eddig a ratosnyai gát megépítésébe mintegy 200 millió eurót fektettek be. Az áramfejlesztő egység évente 35,2 megawatt áramot termelne. A gátnak árvízvédelmi szerepe is lenne, illetve innen szabályozhatják a Maros Ratosnya alatti szakaszának vízhozamát. Az eredeti elképzelés szerint egy fővezetéken keresztül innen látták volna el Marosvásárhelyt ivóvízzel. Tekintettel arra, hogy az EU zöldegyezményébe foglaltak alapján 2030-ig az 1990-es értékekhez viszonyítva 40%-kal csökkenteni kell a tagországok szén-dioxid-kibocsátását, ehhez a karbonalapú energiaforrásokat más, környezetkímélővel helyettesítenék, újra szóba került az elkezdett vízi erőművek befejezése. Nemcsak a ratosnyai, hanem más három hasonló erőművet (az egyik a Zsil völgyében van) fejeznének be az elkövetkező időszakban. A Hidroelectrica Rt. tervei szerint kb. 5 millió euró kell ahhoz, hogy a jelenlegi 65 méteres gát mögött felgyűjtsék a mintegy 10 millió köbméter vizet, és ezzel elindítsák a termelést az áramfejlesztő egységnél. A következő lépésben patakokból is elvezetnék a vizet az áramfejlesztőhöz, és ha szükséges, újabb 40 méterrel emelnék meg a gátat, így elérnék az eredetileg tervezett magasságot. 

Politikai nyomásgyakorlás 

Dumitriţa Gliga képviselő több társával együtt tavaly benyújtott egy törvénytervezetet, amelyben sürgetik a ratosnyai vízi erőmű 33 évvel ezelőtt elkezdett, 90%-ban elvégzett munkálatainak befejezését. Mint említettük, különböző okok miatt hosszabb-rövidebb időre leálltak a munkálatokkal, továbbá tisztázni kellett a majdani vízgyűjtő által elfoglalt terület tulajdonjogát. Közben a tervezett vízgyűjtő felületét a táj biodiverzitása miatt Natura 2000 természetvédelmi területté nyilvánították. Sikerült a terület tulajdonjogát tisztázni és kártérítést fizetni a tulajdonosoknak, az erdőirtásra is meghirdették a versenytárgyalást, azonban a környezetvédők leállíttatták a munkálatokat. A WWF Románia (Természetvédelmi Világalap) szerint a tervezett gát a természeti sokféleséget (biodiverzitást) óvó három Natura 2000 természetvédelmi területet – a Kelemen–Görgényi-havasok, a Felső-Maros-szoros és a Kelemen-havasok –, továbbá hét olyan patakot – Ratosnya, Bisztra, Kis- és Nagy-Galonya, Visa, Fenyő (Brad), Ilva – érint, amelyek az Európában védett fajnak nyilvánított dunai galóca élőhelyei. A környezetvédelmi szervezet szerint nemcsak az igen értékes halfaj ívóhelyét veszélyezteti a beruházás, hanem a jelenlegi alacsony vízhozamok miatt gyakorlatilag eltűnne a Kis- és Nagy-Galonya, a Visa, a Tihu, az Ilva, a Brad és a Bisztra-patak. Az alacsony vízállás miatt a galócák nem tudnak felúszni az ívóhelyükre, a gyakori, özönvízszerű esőzések felkavarják a vizet, a sáros hordalék pedig kimossa az ikrákat, így komoly veszély fenyegeti a védetté nyilvánított halat. A Hidroelectrica Rt. 1990-ben kapta meg a mindössze kétoldalas környezetvédelmi engedélyt, amelynek alapján hozzáfogott a munkálatokhoz. Ebben nem szerepeltek környezetkímélő feltételek. A gát területét az időközben megváltozott környezetvédelmi feltételek szerint a biodi-verzitás megőrzéséért 2007-ben nyilvánították természetvédelmi területté. Azóta az új feltételeknek megfelelően újabb engedélyt kellett volna kiváltani, de ezt elmulasztották. 

Amint arról már írtunk, az újabb környezetvédelmi engedélyt (acord de mediu) tavaly februárban kérte a Hidroelectrica a Környezetvédelmi Ügynökségtől; többek között azt, hogy 171 hektár területet vegyenek ki végleg az erdészeti alapból; ebből 138 hektárt kellene kiirtani, ugyanis ennyi kerül víz alá, miután feltöltik a területet. Az említett területet 1990-ben már megtisztították, azonban 33 éve nem történt semmi, így a természet visszavette a területet, ma egy fiatal erdő áll a tó tervezett medrében. 

Várják a környezeti hatástanulmányt 

A képviselőnő kezdeményezésére megszületett a 2022/175-ös kormányrendelet, amely kilenc más hasonló energetikai létesítménnyel együtt a ratosnyai gátat is fontos közérdekű objektumnak (obiectiv de interes public major) nyilvánította, ezért a legutóbbi alkotmánybírósági döntés alapján erre hivatkozva jelentette ki, hogy emiatt nincs szükség környezetvédelmi engedélyre. 

Ştefănescu Dănuţ, a Maros Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség főfelügyelőjének nyugdíjazását követően a hatáskörét Cristina Pui vette át, aki korábban az engedélyezési osztály vezetője volt, és napirenden volt a ratosnyai gát ügyével. Lapunknak elmondta, valóban létezik egy 1990-ben kibocsátott környezetvédelmi engedély, azonban azóta egyrészt a kitakarított terület helyére erdő nőtt, másrészt változtak a környezetvédelmi törvények, jogszabályok, amelyek jóval szigorúbbak, mint a rendszerváltást követő időszakban. (Sz. m.: Azóta Románia az Európai Unió tagja lett, és számos jogszabályt, így a környezetvédelemre vonatkozókat is az unió elvárásaihoz kellett igazítani.) A Hidroelectrica Rt. által tavaly benyújtott környezetvédelmi engedélyeztetési kérvényre az ügynökség a jelenleg érvényben levő jogszabályoknak megfelelően hatástanulmányt kért, amelyet szakmai argumentumokkal kell alátámasztani. A Hidroelectrica Rt. a szakminisztérium által engedélyezett (akkreditált) cégek által fel kell mérje a terület környezeti sokféleségét, és el kell készítse a hatástanulmányt, amelyet közvitára kell bocsátani. A közvitát a dokumentáció elkészítését követően 30 napon belül kell megszervezni. Ezután figyelembe kell venni a vitán elhangzottakat, amelyekkel ki kell egészíteni a tanulmányokat. A környezetvédelmi engedély mellett még számos más hatóság is jóvá kell hagyja az erdőirtást, többek között a természetvédelmi területekért felelős országos ügynökség, a Kelemen Nemzeti Park igazgatósága, és amennyiben a tanulmányból kiderül, hogy valamilyen kiemelt fontosságú életteret (habitate naturale prioritare) negatívan érint a munkálat, akkor a környezetvédelmi minisztériumon keresztül az Európai Bizottságot is értesíteni kell, illetve az uniós hatóságnak is véleményeznie kell majd a beavatkozást. 

A képviselő asszony már tett kisérletet arra, hogy környezeti hatástanulmány nélkül lehessen elkezdeni a munkálatokat, ez az ügy tavaly is elakadt. Cristina Pui megerősítette, hogy a fontos közérdekű objektum esetében nem lehet folytatni a munkálatokat környezetvédelmi engedély nélkül, a tanulmányoknak tartalmazniuk kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel megőrizhető a biodiverzitás és fenntartható a minimális környezeti károsodás. Az engedélyeztetési folyamat több hónapig is elhúzódhat. A jelenlegi helyzetben a Maros megyei ügynökségen várják azokat a tanulmányokat, amelyeknek alapján elkezdhetik az engedélyeztetést. A labda a Hidroelectrica Rt. térfelén van – tehetjük hozzá.