Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A statisztikai intézet adatai szerint a romániai közúthálózat hossza jelenleg 86.388 kilométer, aminek 20 százaléka országút, 40,6 százaléka megyei út és ugyanilyen arányú a községi utak száma. Ha az útburkolatot tekintjük, akkor az derül ki a felmérésekből, hogy a közúthálózat 26,7 százaléka, azaz 23 ezer kilométer még mindig nehezen járható kövezett, illetve földút. Nem mintha a 35 ezer kilométer megyei út fantasztikusan jó állapotban lenne, hiszen állandó a toldozás-foldozásuk.
A statisztikai intézet adatai szerint tavaly 48 (!) kilométerrel nőtt Romániában az autópályák hossza, elérve így a 997 (!) kilométert. Ha az összképet nézzük, akkor a 86.388 kilométeres közúthálózat még egynegyede sem országút. Szakértők szerint jó arány, ha egy ország közúthálózatának mintegy 10-25%-a autópálya. Amitől ugye messze állunk, még akkor is, ha figyelembe vesszük az ország méretét, a lakosságeloszlást, a rendelkezésre álló forrásokat. Az meg, hogy egy év alatt még félszáz kilométer sztrádát sem tudunk építeni, már a vicckategóriába tartozik.
Érdekes adat, hogy a községi utak több mint egyharmada, összesen 23 ezer kilométer még mindig kövezett vagy földút. Érdekes, de nem meglepő, tekintve, hogy milyen erőforráshiány van, illetve mekkora bürokrácia közepette lehet pályázni a községi utakra, közművesítés hiányában pedig esélytelen aszfaltozni. Az úthálózat fejlesztése és fenntartása költséges, de immár több mint három évtizede az, a gazdasági kihívások egyike viszont éppen az, hogy ki tudja-e építeni az ország a közúti, vasúti infrastruktúrát, korszerű reptereket, karban tudja-e tartani ezeket. Az eddigiek alapján elmondható, hogy nem, az úthálózat modernizálásával, kiterjesztésével eddig minden kormány kudarcot vallott. Az optimális közúthálózat egyik feltétele sem teljesül, ma sem. Nincs jól összekötött úthálózat, ami fontos ahhoz, hogy könnyen elérhető legyen minden terület. A forgalom szempontjából a létező útvonalak nem hatékonyak, képtelenek minimalizálni a torlódásokat és a menetidőt (elég, ha Brassó és Bukarest közötti szakaszra gondolunk, hétvégente, ünnepi időszakban). Az útviszonyok nem kellően biztonságosak, nem is annyira a jelzések, mint inkább a burkolat és sebességhatárok szempontjából. Az meg már luxuselvárás lenne, hogy fenntartható megoldásokban gondolkodjanak, úgymint környezetbarát anyagok felhasználása vagy a zöldinfrastruktúra. A rugalmas tervezés, ami képes alkalmazkodni a változó forgalmi és környezeti feltételekhez, csak vágyálom, legalábbis időfaktor szempontjából, hiszen egy tervezési folyamat hónapokba telik.
A rossz hír az, hogy a helyzet nagymértékben nem fog változni, legalábbis a szállítási miniszter nyilatkozatai ismeretében ez a tippünk. Sorin Grindeanu szerint Románia teljes mértékben felhasználta az infrastrukturális fejlesztésekre rendelkezésére álló uniós alapokat a 2014–2020-as pénzügyi időszakban, és 70 milliárd euróra volna szükség az infrastruktúra fejlesztésére, amiből jelenleg mintegy 40 milliárd euró biztosított.