Németország is felelős a válságért
A bérszínvonal emelkedésének korlátozására törekvő német gazdaságpolitika is hozzájárult az euróövezeti válsághoz – véli Andor László, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért felelős biztosa.
A bérszínvonal emelkedésének korlátozására törekvő német gazdaságpolitika is hozzájárult az euróövezeti válsághoz – véli Andor László, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért felelős biztosa.
A magyar uniós biztos a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban pénteken megjelent interjúban kifejtette: Németország az utóbbi tíz évben „rendkívül visszafogott” bérpolitikát követett, hogy „egy-két évre versenyképesebb legyen”. Ennek a politikának a hatásai azonban nem korlátozódtak Németországra.
Az euróövezeti „egyen-súlytalanság nem csupán a válságállamokban követett hibás politika következménye”, Németország is szerepet játszott benne az „egyesek szerint merkantilisztikus” – az export növelésére koncentráló – gazdaságpolitikájával, amely az egyensúlytalanság fokozásával hozzájárult a válság kialakulásához – mondta Andor László.
Hangsúlyozta: az EB a minimálbér bevezetése mellett foglal állást, Németországban azonban még ennél is fontosabb, hogy a béreknek „ismét követniük kell a termelékenységet”.
A német szakszervezetek mellett működő Hans Böckler alapítvány gazdaságkutató intézetének egy tanulmánya szerint 2000 és 2010 között az euróövezeti tagországok közül Németországban nőttek a legcsekélyebb mértékben a bérek. A tagországok többségében évente átlagosan 3 százalékkal, egyes államokban pedig 4 százalékkal emelkedett a bérszínvonal, Németországban viszont csak 1,7 százalékkal. A béremelkedés visszafogását a szakszervezetek is támogatták, mert azt remélték, hogy ennek révén csökken a munkanélküliség.
A politika bevált, hiszen a 82 milliós országban történelmi mélyponton, 3 millió alatt van a regisztrált munkanélküliek száma. Ugyanakkor egyre többen dolgoznak a havonta mindössze 400 euró jövedelmet biztosító „aprómunka” – angolosan minijobnak nevezett – konstrukcióban.
Andor László ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőpiac „egyre inkább széttöredezik” Németországban, a munkavállalók jelentős része beszorulhat a minijob-kategóriába, és így „a szegénység csapdájába” eshet.
Az EB az idén áprilisban javasolta, vezessék be a minimálbér intézményét azokban a tagországokban, ahol ez még nem történt meg. Németországban ismeretlen a valamennyi ágazatban kötelező, államilag rögzített minimálbér. Ugyanakkor egyes szektorokban a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek megállapodása alapján rögzítik az órabér alsó határát. A szakszervezetek évek óta követelik a kormánytól, hogy vezesse be a törvényileg rögzített minimális órabér intézményét, ennek összegét pedig 8,50 euróban állapítsa meg.
