Nemzetközi adót javasol az ENSZ a fejlődő országok segélyezésére
Nemzetközi adót javasol egy csütörtökön közzétett ENSZ-jelentés a gazdasági válság miatt csökkenő fejlesztési segélyezés kiegészítésére.
Nemzetközi adót javasol egy csütörtökön közzétett ENSZ-jelentés a gazdasági válság miatt csökkenő fejlesztési segélyezés kiegészítésére.
A Gazdasági és szociális világjelentés 2012 című tanulmány rámutat, hogy tavaly első alkalommal nem nőtt, hanem csökkent a nemzetközi fejlesztési célokat szolgáló adományok reálértéke. A gazdasági válság miatt a kormányok kevesebbet áldoznak nemzetközi segélyezésre és nem teljesítik vállalásaikat.
A befizetett támogatások összege 167 milliárd dollárral maradt el a vállalt összegtől. Kiegészítő és kiszámítható támogatásra van szükség az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak teljesülése érdekében és más globális kihívásokkal, így például az éghajlatváltozással szembeni sikeres fellépéshez – jelentik ki a tanulmány szerzői. „Habár a adományozóknak teljesíteniük kell vállalásaikat, ideje más fejlesztési forrásokat is keresni” – vélekedett a tanulmány vezető szerzője, Rob Vos.
Ilyen új források lehetnének összehangolt adók, amelyeket a szén-dioxid-kibocsátásra, a légi közlekedésre és a pénzügyi tranzakciókra vetnének ki. Ezeknek az adóknak gazdasági szempontból is van értelmük, mert ösztönzik a környezetkímélő gazdasági növekedést és csökkentik a pénzügyi piaci instabilitást – írták.
A szakértők számításai szerint összesen évi 400 milliárd dollár érhető el az általuk javasolt pénzügyi forrásokból. Szén-dioxid-adóból évente 250 milliárd gyűlne össze, ha tonnánként 25 dollárt fizetnének be a fejlett országok. Az EU-ban javasolt pénzügyi tranzakciós adó egy részét is el lehetne különíteni fejlesztési célokra, emellett a világ négy leggyakrabban használt devizanemére, az amerikai dollárra, az euróra, a japán jenre és az angol fontra kivetett 0,005 százalékos tranzakciós adó évi 40 milliárd euró bevételt eredményezne.
A tanulmány emellett megállapítja, hogy az elmúlt években egy sor innovatív kezdeményezés született – főként az egészségügy, ezen belül is a járványmegelőzés terén –, amelyek a források hatékonyabb felhasználását és becsatornázását tették lehetővé. Ugyanakkor a felhasznált források többnyire meglévő pénzalapokból származtak, és nem bővítették a segélyezés forrásait.
