Nemzetközi konferencia a külföldön élők szavazati jogáról
Martonyi János magyar külügyminiszter szerint az országoknak kapcsolatot kell tartaniuk állampolgáraikkal, függetlenül attól, mekkora távolságra élnek az anyaországtól. Trócsányi László párizsi nagykövet azt emelte ki, hogy sok külföldön élő aktív kapcsolatra törekszik az anyaországgal, és a külföldiek szavazati joga ezt erősítheti meg.
Martonyi János magyar külügyminiszter szerint az országoknak kapcsolatot kell tartaniuk állampolgáraikkal, függetlenül attól, mekkora távolságra élnek az anyaországtól. Trócsányi László párizsi nagykövet azt emelte ki, hogy sok külföldön élő aktív kapcsolatra törekszik az anyaországgal, és a külföldiek szavazati joga ezt erősítheti meg.
A határon túli állampolgárok parlamenti képviseletéről és a külföldi szavazásról pénteken Budapesten tartott nemzetközi konferencián a tárcavezető kifejtette, új jelenség, hogy egyre többen élnek külföldön, a migráció és a mobilitás globális trend, de az országok nem akarják elveszíteni külföldön élő állampolgáraikat.
Martonyi János a Külügyminisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Egyetem által szervezett eseményen a külföl-dön élők szavazati jogáról elmondta, ennek szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, de az országok között megértést és párbeszédet igényel. A külföldön élők szavazati joga nem sérti annak az országnak a szuverenitását, ahol élnek – emelte ki.
A miniszter hangsúlyozta, a korábban külföldre – például az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába – távozott magyarok általában megtartották magyar állampolgárságukat. A magyar állampolgársági jog módosítása azért volt szükséges, mert a szomszédos országokban élő magyarokkal és leszármazottaikkal szemben diszkriminációt jelentett, hogy nekik viszont nem volt magyar állampolgárságuk, holott ők is külföldön élő magyarok – mutatott rá. Hozzátette: így egységes rendszer jött létre a magyar diaszpórában.
Joelle Garriaud-Maylam, a francia szenátus tagja elmondta, országa úttörő a külföldön élők szavazati jogának szabályozásában, hiszen a 2,5 millió külföldön élő franciának parlamenti képviselete is van. Ez eddig csak a szenátusban volt így, de a következő választáskor életbe lépő módosítás eredményeként 11 képviselőjük lesz a nemzetgyűlésben – közölte. Hozzáfűzte, emellett június óta egy államtitkár foglalkozik a külföldön élő franciák ügyeivel.
