Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Tusványoson évente megrendezik a nemzetpolitikai kerekasztalt, ahol a kisebbségben élő magyarok képviselői, politikusai beszélgetnek az anyaországi vezetőkkel. Nem túlzás azt mondani, hogy ez a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik kiemelkedő rendezvénye, ez idén sem volt másképp. A kerekasztal-beszélgetésen felszólalt Bihari József, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Orbán Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Potápi Árpád János, a Nemzetpolitikai Államtitkárság államtitkára, Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Tánczos Barna szenátor, Románia volt környezetvédelmi minisztere és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.
Az összegyűlt politikusok egyfajta jelentést tettek arról, hogy milyen folyamatok mentek végbe az elmúlt évben, milyen célkitűzéseik vannak, és arról is beszéltek, hogy tíz év múlva is össze akarnak gyűlni – de addig is minden évben –, hogy beszámoljanak egymásnak a fejleményekről. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, megragadta az alkalmat, hogy lapunknak is elmondja: Kárpátalját azért nem bombázták le az oroszok, mert Magyarország nem engedte, hogy a nyugati fegyverszállítmányok áthaladjanak az ország területén. A magyar miniszterelnökhelyettes arról már nem tett említést, hogy az orosz hadsereg távolról sem került közel Kárpátaljához, arról viszont már igen, hogy el kellene jutni a tűzszünethez, valamint ezt követően el kellene kezdeni a béketárgyalásokat. Tette mindezt úgy, hogy közben relatívként kezelte Ukrajna határait, lényegében eltekintve attól, amit a nemzetközi jog előír. De a miniszterelnök-helyettes nem felejtette el aláhúzni, hogy Magyarország a béke pártján áll.
Semjén Zsolt arról is beszélt a Népújságnak, hogy Magyarországnak és a magyar kormánynak az a törekvése, hogy a magyarlakta területeken semmilyen téren ne kerüljenek hátrányba a magyarok. – Ezért működtetünk oktatási intézményeket, mint például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, és ezért támogatjuk többek között az egyházi épületek felújítását – emelte ki a miniszterelnök-helyettes. Megkérdeztük Semjén Zsolttól, hogy nem gondolkodtak-e azon, hogy az erdélyi magyarok ne kelljen éveket dolgozzanak Magyarországon abban az esetben, ha államilag támogatott helyen végeznek el egy felsőoktatási képzést. Ez a kérdés felmerült májusban Csíkszeredában is, amikor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője beszélgettek, akkor a két politikus úgy fogalmazott, hogy meg fogják találni erre a módot. Semjén Zsolt más állásponton van, elmondása szerint, aki Magyarországon végez egyetemet, az tisztában van azzal, hogy mit vállal. – Akik nálunk tanulnak, el kell fogadják a szabályokat – nyomatékosította. Vagyis nincs akarat arra, hogy feloldják ezt a jogszabályt, kivételt tegyenek az erdélyi magyar fiatalokkal. Lényegében a miniszterelnök-helyettes burkoltan azt mondta ki, hogy tisztában vannak az agyelszívás jelenségével, de nem tesznek ellene semmit.
Az oktatáson túl Semjén Zsolt azt is elárulta, hogy az egyik életcélja vált valóra akkor, amikor a külföldi magyarok is megkaphatták az állampolgárságot; ezzel mostanáig mintegy 1,2 millió embert élt.
Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter a nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetést követően lapunknak elmondta, hogy ez egyfajta éves jelentés, ahol beszámol mindenki arról, hogy milyen folyamatok mentek végbe egy év leforgása alatt. Az RMDSZ-es szenátor úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarság, a többi nemzetrészhez képest, jó helyzetben van, viszont még rengeteg téren van munka, szükség van a fejlődésre. A nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésre egy nappal Orbán Viktor beszéde előtt került sor, így adta magát a kérdés, hogy a magyar miniszterelnök két évvel ezelőtti beszéde számos embernél kiverte a biztosítékot, politikusnál is, és részben ennek a beszédnek a hatására tolták ki az RMDSZ-t a kormányból – vajon nem fog-e újabb feszültségekhez vezetni az idei? Tánczos Barna úgy fogalmazott, hogy nem szabad az meghatározza az erdélyi magyarság mindennapjait, hogy mit gondolnak a románok, vagy hogy kinek mi tetszik, hanem azt kell szem előtt tartani, hogy mi fontos az itt élő magyarság számára. Az erdélyi magyarság egy erős, céltudatos, a jövőjében bízó közösség, nyomatékosította a szenátor.
A muravidéki magyarság kapcsán Orbán Dusan elmondta lapunknak, hogy a legnagyobb veszély, ami fenyegeti, az a csendes asszimiláció. Ez azért veszélyes, mert csendes, ezért nehéz ellene küzdeni, viszont ebben a harcban vannak partnereik, a többi magyar szervezet, amelyekkel nemcsak Tusványoson, hanem év közben is beszélnek, mutatott rá a politikus.
Arról is szót kell ejteni, hogy vannak olyan kérdések Erdélyben, a Székelyföldön is, amelyek tüskét hagytak az itt élő magyarságban. Elég csak Úzvölgyére, a marosvásárhelyi katolikus iskolára vagy a nyelvhasználatra gondolni. Ezek olyan témák, amelyeket egyesek el akarnak felejtetni, ki akarnak szorítani, vélekedett a Népújságnak Markó Attila volt parlamenti képviselő. Elmondása szerint ezeket az ügyeket nem szabad és nem is lehet elfelejteni, harcolni kell értük közösségi, illetve politikai szinten is. – Képviselőként és magánemberként sem engedtem el ezeket a témákat, a saját eszközeimmel küzdök azért, hogy sikerre vigye őket a magyar közösség – húzta alá Markó Attila.
A kisebbségben élő magyarok helyzetén túl szó volt a magyarországi önkormányzatokról is Tusványoson. A magyar kormány egyre több jogkört von meg az önkormányzatoktól, azok politikai színezetétől függetlenül, mondta Őrsi Gergely, Budapest II. kerületének polgármestere. Viszont az ellenzéki önkormányzatok még rosszabb helyzetben vannak, ott még inkább megvonják a forrásokat, és átcsoportosítják azon településekre, amelyeknek kormánypárti vezetője van, tette hozzá a politikus, aki külön kiemelte, hogy a beszélgetésen éppen a fideszes polgármesterek hozták fel a témát, hogy az önkormányzatiság az anyagi források megvonása miatt egyre jobban csorbul. Őrsi Gergely abban reménykedik, hogy a kormányhoz is eljut a polgármesterek elégedetlensége, és elérnek valamilyen előrelépést. Az ilyen témák felszínre hozásában is segítenek a viták, ezért is szükség van ezekre, és nem csak akkor, amikor közelednek a választások, vélekedett a polgármester.
Az idei Tusványoson a politika mellett szóba került a gazdaság is. Ennek kapcsán Nagy Károly, az RMKT elnöke mondta el lapunknak, hogy a vállalatok számára fontos lenne az együttműködés kialakítása a versengés helyett. Ha van egy kisebb szeletünk egy nagyobb pizzából, akkor abszolút értékben jobban jártunk, mintha egy nagyobb szeletünk lenne egy kisebb pizzából, ez egy olyan téma, amit sokszor a vállalatvezetők sem értenek vagy fogadnak el.
Szintén a gazdasághoz tartozik, hogy napjainkban az adat az új kőolaj vagy az új arany. Napjainkban az internet és a közösségi média pontosan annyit tud rólunk, amennyivel mi, felhasználók hozzájárulunk ehhez, akarattal vagy éppen akaratunk ellenére, mondta Bihari Béla, az Egnosis ügyvezető igazgatója, az IT Plus Cluster alelnöke. A szakember kiemelte, hogy már csak azáltal, hogy egy mobiltelefont tartunk a kezünkben, meghatározható a pontos helyzetünk, továbbá, ha megnyitunk egy weboldalt vagy vásárolunk valamit, már megállapítható, hogy milyen preferenciáink vannak. Ha pedig valaki egy szakmai kérdést ír be a keresőbe vagy felteszi azt a mesterséges intelligenciának, azzal hozzájárul ahhoz, hogy létrejöjjön róla egy digitális iker, magyarázta Bihari Béla. Ezelőtt nyolc évvel, 2016-ban készült egy felmérés, amely azt mutatta ki, hogy ha 70 bejegyzést lájkolt valaki, vagy hozzászólást írt, vagy valamilyen képet osztott meg, akkor a közösségi média algoritmusa már többet tud róla, mint egy barátja, ha pedig ez a szám 300-nál nagyobb, akkor az algoritmusnak több ismerete van róla, mint a házastársának. Tehát teljes mértékben ki vagyunk téve a közösségi média algoritmusainak, húzta alá az IT Plus Cluster alelnöke.
Az elmúlt években már volt botrány abból, hogy nagy számítástechnikai cégek visszaéltek a begyűjtött adatokkal, és kiárusították azokat adatelemző vállalatoknak, ahol ezeket feldolgozva nagy hatékonysággal tudták megcélozni az embereket termékekkel, de akár politikai hirdetésekkel is, éppen ezért nem szabad mindennek bedőlni, emelte ki a szakember. A megoldás az, hogy a ránk zúduló adatmennyiségből tudatosan válogatunk, megszűrjük, hogy mi a ténylegesen releváns információ számunkra, a többit pedig letiltjuk, mondta Bihari Béla. Vagyis odafigyeléssel, kritikus gondolkodással és minimális erőfeszítéssel el tudjuk érni, hogy csak olyan adatokat szerezzenek meg rólunk a tech-óriásvállalatok, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy számunkra is jobb legyen a felhasználói élmény.