Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Egymáson segíteni, tanulni egymástól – talán ez is lehetne a mottója a Női vállalkozók Erdélyben Facebook-csoportnak, amely négy évvel ezelőtt jött létre, és e pár év alatt valódi közösséggé nőtte ki magát, több mint hatezer tagot számlál. Az egyre bővülő, sokszínű közösségben nagyon sok nő, édesanya kapta meg a szükséges támogatást, löketet ahhoz, hogy belevágjon egy vállalkozásba, aminek a gondolatával esetleg évek óta játszadozott, de a sikertelenségtől vagy éppen a bürokráciától való félelem miatt nem merte megtenni ezt a lépést.
A Női vállalkozók Erdélyben kezdeményezésről a csoport egyik alapítójával, Czirjék Katival beszélgettünk.
– Hogyan született a kezdeményezés?
– Vidéken élő nőknek próbáltunk segíteni abban, hogy otthonról dolgozzanak, próbáltuk feltérképezni, hogy milyen lehetőségeik vannak erre, miként oldható meg. Négy évvel ezelőtt ez még nem volt elterjedt munkavállalási forma Romániában. Rájöttünk, hogy az otthonról dolgozó nők két kategóriába tartoznak: az egyik, amely alkalmazottként dolgozik, általában külföldi cégnek, a másik, a népesebb tábort a szolgáltatók, kisvállalkozók alkotják, akik otthonról dolgoznak, gyakran van egy kis helyiség az otthonuk mellett, amit berendeznek erre. Szabadúszók, mivel másképp nem tudják összeegyeztetni a családi életet a munkájukkal. Őket szólította meg a Női vállalkozók Erdélyben. Idővel kiderült, hogy erre nagy az igény, valósággal berobbant a kezdeményezés. A tagok száma nagyon gyorsan növekedett, roppant aktív a csoport. Az évek során bővült a tagok száma, jelenleg hatezernél tartunk, már az első pár hónapban meghaladtuk az ezer tagot. A vállalkozó nők Erdély különböző részein élnek, sőt, most már külföldiek is csatlakoztak, ők elsősorban vagy Erdélyből elszármazottak, vagy külföldiek, akik ideköltöztek. A rendszeres találkozások nagyon fontosak, a tanácsadás szintén. Emellett vannak rendezvényeink, táboraink, egy-két napos képzések. A világjárvány idején nemigen tudtunk személyesen találkozni, de most, hogy enyhült a helyzet, indul egy képzéssorozatunk, már volt két alkalom, és továbbiak is lesznek.
– A Facebookon rengeteg csoport működik számtalan területen. Hogyan sikerült ezt a csoportot megtölteni tartalommal, mit ad ez a közösség a tagoknak?
– Ez valójában nem egy csoport, nem is annak szántuk, a csoport csupán egy kommunikációs felület volt, mi első perctől közösséget építettünk. A cél az volt, hogy olyan nőket gyűjtsünk össze, akiknek nincsen ahol megbeszélni a jellegzetes gondjaikat. Egy női vállalkozónál ugyanis, ha ugyanazokkal a problémákkal is szembesül, mint férfi társai, máshol vannak a hangsúlyok, más jellegű megoldásokat szeretne kikísérletezni. Nem volt egy olyan felület, ahol ezeket a dolgokat meg lehetett volna beszélni, tanácsot lehetett volna kérni olyan nőktől, akik már végigjárták ezt az utat, és akik hasonló nehézségekkel szembesültek. A járvány előtt folyamatosan találkoztunk, a csoport arra volt jó, hogy amit elindítottunk offline, annak legyen egy online folytatása, a különböző vidékeket tudjuk összekapcsolni, hogy megismerhessék egymást azok is, akik nagy távolságokra élnek egymástól. A tartalmat a mindennapokban felmerülő problémák adják, hiszen mindig van gond, nehézség, és arra jönnek a megoldási javaslatok, valakinél ott a megoldás. Valaki felveti a problémát, amivel éppen szembesül, erre a tagok közül jelentkeznek azok, akik ugyanabban a helyzetben voltak, vannak, és megoldásokat kínálnak.
– Te hogy látod, miben különbözik egy női vállalkozó a férfi társaitól?
– Ezen a téren már kutatások is zajlottak, és következtetéseket vontak le. Általában a nők által vezetett vállalkozások kisebb forgalmúak, ritkán nőnek nagyra, ha igen, akkor általában családi vállalkozásról van szó. Emellett szociálisan sokkal érzékenyebbek, egy női vállalkozó a profittermelés mellett gyakran valamilyen szociális problémára hoz megoldást. A nők által vezetett vállalkozások között nagyon sok a szolgáltató, hiszen ez az a fajta vállalkozási forma, amihez nem szükséges jelentősebb alaptőke, ugyanis a nők ritkán rendelkeznek ezzel. Ugyanakkor a női vállalkozók sokkal inkább kooperatívak, jobban hajlanak arra, hogy a hasonló területen tevékenykedő vállalkozásokkal szövetségre lépjenek.
– Említetted, hogy elsősorban a szolgáltatói szférában tevékenykedik a legtöbb női vállalkozó. Melyek azok a szakterületek, ahol a legtöbben szerencsét próbáltak?
– Nagyon sok nő „menekül ki” az állami szférából, például az oktatásügyből, sok olyan vállalkozó tagja van a közösségünknek, akik korábban pedagógusként dolgoztak, és most olyan tevékenységekbe kezdtek, amihez képesítéssel is rendelkeznek: például after-school programok, nyelviskolák, gyermekmegőrző tevékenységek, játszóházak, illetve gyerekprogramokat, táborokat szerveznek. Ez az egyik része. A másikat az önálló szakemberek jelentik, gondolok itt pszichológusok, könyvelők, ügyvédek, ők is elég sokan vannak. Sok nő lesz sikeres a termelés terén, például elkezdenek kézimunkázni, és ebből nő ki egy kézműves-vállalkozás. Ugyanez a helyzet az étkeztetéssel, gyakori, hogy valaki jól főz vagy süt, és kiderül, hogy ennek van piaca, így indul el a vállalkozás.
– Tapasztaljátok-e, hogy a közösség hatására olyan nők is vették a bátorságot vállalkozás elindítására, akik addig nem mertek belevágni? Ugyanakkor két nehéz év áll mögöttünk, amikor az otthonról való munkavégzés – általában kényszerből – teret nyert, hiszen gyakori volt az online oktatás, amikor meg kellett oldani a gyerekek felügyeletét.
– Rengeteg vállalkozás született a csoport hatására, nagyon sok nő van, aki számtalanszor eljátszott a gondolattal, hogy vállalkozna, de sohasem merte meglépni, mivel elérhetetlennek, túl nehéznek tűnt számára, tartott a bürokráciától. Majd bekerült a csoportba, és látta, hogyan jön létre egy kisvállalkozás, melyek a lépések, ki, mikor, hogyan vette rá magát erre a lépésre, és ez bátorságot adott neki. Van több programunk – például az Angyalkaraván – amelyeknek az a célja, hogy minél többen hozzájuthassanak ahhoz a tudáshoz, ami a saját vállalkozás felépítésénél hasznos. Próbáljuk bebizonyítani ezáltal a nőknek, hogy a vállalkozás nem az ördögtől való, főleg ha adott a támogató környezet is hozzá.
A járvány idején munkahelyek és vállalkozások szűntek meg, teljesen átalakult a piac, és ez éppen akkor történt, amikor a nőkre egyébként is nagy teher nehezedett, hiszen hazakerültek a gyerekek, sok esetben a család idősei is. Leálltak a vásárok, ami a kézműveseknek hatalmas érvágást jelentett, hiszen sokan kizárólag szemtől szemben értékesítették a termékeiket. Sokan kerültek mélypontra, viszont sok új vállalkozás is született ennek a helyzetnek a hatására, például a digitalizációra, az online kommunikációra hatalmas lett a kereslet, és sokan ebbe az irányba váltottak.
Mivel a gyerekek felügyeletét meg kellett oldani, sokan az otthon végezhető munka felé irányultak, és ez sok kényszer szülte vállalkozást eredményezett. A női vállalkozásokra amúgy ez a kényszer jellemző, hiszen általában azért adják erre a fejüket, mivel nem tudják másként megoldani, hogy a családról is gondoskodjanak, és dolgozhassanak is.
– Sokan vállalkoznának, de félnek belevágni, tartanak a bürokráciától, a kudarctól. Ennyi év után hogy látod, bárkiből lehet vállalkozó, vagy szükséges hozzá valamiféle adottság is?
– Bárkiből lehet alkalmazott, ugyanakkor vállalkozó is, csak az a kérdés, hogy kell-e mindenkinek vállalkoznia. Gyakran felmerül a kérdés, hogy mitől jó egy vállalkozó, sokan vitatják ezt. Én a tapasztalat alapján egy dolgot tudok mondani: bármilyen egy ember, lehet belőle vállalkozó, hiszen az erősségei az adott vállalkozás erősségei lesznek, és amikor már az ember nem elég, tudni kell csapattagokat választani, és onnan kezdve a vállalkozás működni fog. Tehát nem született adottság kérdése, még csak attól sem függ, hogy valaki mennyire vezéregyéniség, a mindennapokban gyakran látok halk szavú, csendes, magukba zárkózó vállalkozókat, akik rendkívül sikeresek abban, amit csinálnak.