Nőtt az utasszám

Amióta korszerűbb a géppark és sűrűbben járnak a buszok

Az utazási szokások, a késéseket előidéző tényezők minél pontosabb követésére van szükség ahhoz, hogy a tömegközlekedésben eszközölt fejlesztések valóban az utasok igényeire adjanak választ – véli Portik Vilmos, a Marosvásárhelyi Közszállítási Vállalat fejlesztési és marketingigazgatója, aki az elmúlt négy évben, a város alpolgármestereként a tömegközlekedésért is felelt. A marosvásárhelyi közszállítás az utóbbi két évben mondhatni forradalmi változáson ment keresztül, hiszen míg pár éve a forgalomban több ízben gyúltak ki a régi, elavult buszok, ma már korszerű, zömében elektromos és hibrid járművek közlekednek a város utcáin, és a bővült gépparknak köszönhetően a járatsűrűség terén is jelentős előrelépés észlelhető. A közszállítási vállalatnál rá háruló feladatkörről, illetve a városi tömegközlekedésben esedékes további fejlesztésekről beszélgettünk Portik Vilmos fejlesztési és marketingigazgatóval.

– Alpolgármesterként a városi tömegközlekedésért is feleltél, aminek köszönhetően alapos rálátásod van a városi közszállítás működésére, annak kihívásaira. Az új munkakörben pontosan milyen feladatok hárulnak rád? 

– Itt vissza kell utalnom az alpolgármesterként töltött időszakra, amikor már az első évben nagyon sok elvárást támasztottunk a közszállítási vállalat felé, hiszen akkoriban még gyúltak ki a város utcáin közlekedő autóbuszok, nagy volt a felháborodás a lakosság körében. A város akkor már bonyolította az uniós közbeszerzést az új buszok vásárlására, illetve egyéb, a tömegközlekedést érintő fejlesztések is zajlottak, ellenben, hogy megértsük, miért nem lehet egyik napról a másikra szemmel látható változást elérni ezen a téren, bele kellett ásnunk magunkat a cég történetébe is. Akkor derült ki számunkra, hogy az utóbbi tíz évben szinte semmiféle fejlesztés nem történt a szállítási vállalat háza táján. Folyamatosan egyeztetve a vállalat vezetőségével, és figyelembe véve, hogy a város ki szeretné terjeszteni a közszállítást a környező peremtelepülésekre, kapott kiemelt figyelmet a cég fejlesztése is. Ebben a feladatkörben gyakorlatilag a cég vezérigazgatójának, Tatár Bélának a munkáját segítem, részben a már meghozott döntések végrehajtásában, részben pedig további, a szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó döntések előkészítésében. Ha fejlesztések révén bővíteni tudnánk a vállalat portfólióját, az megnövelné a saját bevételt, másrészt pedig oda kell figyelni arra, hogy a fejlesztések, amelyek ezt a szolgáltatást jobbá teszik – hiszen a cél az utasok elégedettsége –, összhangban legyenek a város által végzett fejlesztésekkel, illetve a peremközségekkel közösen létrehozott egyesület céljaival. 

– Az utóbbi két évben a város által eszközölt fejlesztések célja egyértelműen az, hogy minél többen vegyék igénybe a tömegközlekedést a saját gépkocsi ellenében. Mi a tapasztalat, amióta több tíz új, korszerű busszal gazdagodott a városi géppark, illetve jelentősen javult a járatsűrűség, nőtt-e az utasszám?

– A napokban egyeztettünk a csapattal, hogy pontosítsuk a módszertant, ahogy ezt nyomon lehet követni, és napokra lebontva láthassuk a változásokat is. Ahhoz, hogy az utasok javát szolgáló fejlesztéseket tudjunk tervezni, illetve gyakorlatba ültetni, ismernünk kell a pontos utazási szokásokat. Amit biztosan tudunk: nőtt az eladott jegyek, illetve a kiváltott bérletek száma. Az is világosan látszik, hogy a kártyás fizetési lehetőségre van igény, hiszen amikor például valamiféle üzemzavar áll be ezen a téren – lévén, hogy a rendszer még mindig tesztüzemmódban működik –, számos visszajelzés érkezik az utasoktól. Bár valóban történt járatsűrítés az elmúlt két évben, ennek azért van egy felső határa, amit a város és a tömegközlekedési vállalat közötti megbízási szerződés szab meg, ebben le van szögezve egy bizonyos kilométerszám, amit csak bizonyos feltételekkel lehet meghaladni, de ezt is küszöbérték szabja meg. A város pedig a megtett kilométerek után fizet a vállalatnak. A tömegközlekedési vállalat alapvetően nem a jegyeladásból származó bevételekből tartja fenn magát, hiszen a város ad kizárólagos megbízást a cégnek, hogy Marosvásárhely területén személyszállítást végezzen, és a megtett kilométerek alapján történik az elszámolás. Ha további járatsűrítésekre lesz szükség, és erre vonatkozó igénylés folyamatosan érkezik az utasok részéről, főként a hétvégi napokra vonatkozóan, akkor ez egy olyan döntés lesz, amit a városi tanács kell meghozzon. A szállítási vállalat ezt a döntést csak végrehajtja. A másik dolog, amit szeretnénk, hogy akár napra lebontva lássuk át, hogy mennyit késnek a buszok, illetve vizsgáljuk meg, hogy mely faktorok befolyásolják ezeket a késéseket. Ebből kiindulva tudnánk megoldásokon gondolkodni a késések csökkentése végett. Tudjuk, hogy a városban az elmúlt időszakban munkálatok zajlottak a Dózsa György utca teljes hosszában, ami jelentős késéseket eredményezett szinte minden egyes vonalon. A kisautók dugójában a buszok is állnak. Amennyiben lenne a városban egy külön, összefüggő buszsávhálózat, a buszok pontosan tudnának közlekedni, addig azonban sajnos számolni kell a késésekkel. Nyári időszakban, amikor nincs iskola, jóval pontosabban közlekednek. 

– Vannak-e adatok arra vonatkozóan, hogy jelenleg milyen mértékű késések vannak?

– Az új buszokon, de már a régieken is van nyomkövető, illetve lehetőség van a menetlevelek digitális követésére, azonban a rendszer, ami az elmúlt négy évben pályázatok révén lett kifejlesztve, még mindig a beruházást végző cég leltárában szerepel, nincs átadva, így egyelőre nincs alapos rálátásunk ezekre az adatokra.

– Az utóbbi években több pályázat révén vásárolt új buszokat a város. A géppark bővítését célzó beruházás lezárult, megérkezett az összes busz?

– Jelenleg a rendelkezésre álló géppark elegendő ahhoz, hogy kielégítse a városbeli igényeket, mi több, a régebbi, fehér Iveco buszokkal együtt képes az első körben kiszolgálni a peremtelepüléseket is, amikor majd beindulnak ezek a járatok. Forgalomban vannak még az úgynevezett csuklós buszok is, például a 23-as, illetve 4-es vonalakon, ahol nagyon nagy az utasigény, így a reggeli csúcsidőben, illetve kora délután ezeket bevetjük, hogy ne kelljen duplázni a járatokat, mivel ha jármű lenne is erre, sofőr nem biztos. 

– Az új buszok beszerzése mellett ugyancsak a fejlesztést célzó pályázatok része volt az is, hogy elektronikus kijelzőkön lehet majd a buszmegállókban követni, hány perc múlva fut be a következő járat, illetve kihelyezték a megállókba a jegyautomatákat is, amelyek a mai napig nem üzemelnek. Mi az oka annak, hogy még mindig nem működőképes ez a rendszer?

– Ezeket a fejlesztéseket is a polgármesteri hivatal végzi, hiszen a város közterületén zajlanak, ezért pontos, naprakész információkkal a közterületekért felelős igazgatóság rendelkezik. Még alpolgármesteri időszakomból tudom, hogy a legtöbb esetben az elektromos hálózatra való rácsatlakozás késleltette a folyamatot, különféle engedélyeket kellett beszerezni a beruházást végző cégnek, és bizonyos problémák merültek fel a folyamatban. Tudomásom szerint a határidőt meghosszabbították. 

– A hétvégi járatok kapcsán a közösségi oldalakon sokan nehezményezik, hogy szombat-vasárnap ugyan ingyenes a tömegközlekedés, próbálják ösztönözni a lakosságot, hogy vegye igénybe a közszállítást, azonban nagyon ritkán, sok esetben óránként indulnak a buszok.

– Ennek elsősorban anyagi okai vannak, illetve az, hogy már-már elérte, legalábbis nagyon közel áll a vállalat ahhoz a plafonértékhez, amit a várossal kötött megbízási szerződés megenged. Ahhoz, hogy ezt meghaladhassa, városi tanácsi határozatra, illetve a szerződés módosítására van szükség. Remélhetőleg a fejlesztési egyesületnél, amit Marosvásárhely a szomszédos településekkel együtt hozott létre, hogy átvegye ezt a megbízást, és megszervezze a közlekedést a szomszédos településekre is, amikor ez megtörténik, ebben a megfelelő kilométerszám szerepel a hétvégére vonatkozóan is. De természetesen ennek is anyagi vonzatai vannak.

– Alpolgármesterséged idején, 2021 szeptemberében indította el a város a reggeli órákban az iskolai járatokat, amelyek jelenleg hat útvonalon közlekednek, azonban az utasok visszajelzései alapján vannak városrészek, amelyeket nem érintenek, pedig igény lenne rá. 

– A legjelentősebb városi útvonalakon haladnak végig ezek a járatok, és úgy sikerült megoldani, hogy a legterheltebb vonalakon dupláztuk meg a járatokat reggelente. A megoldáshoz kellett a cég vezérigazgatójának és munkatársainak a tapasztalata, a Helyi Rendőrség közreműködése, másként ez a probléma is megfeneklett volna. Mindig lesznek utasok, akik jelzik, hogy újabb vonalakon kellenének iskolai járatok, azonban a napi számok, az utazó diákok száma nem mindig támasztja alá ezeket a kéréseket. Természetesen követni kell az igényeket, például a kiépülőben lévő Maurer lakónegyedet érintő járat is indult, nem iskolai járat, de biztosítva van az összeköttetés. 

– Október végén látott napvilágot és váltott ki felháborodást a városlakók körében a hír, miszerint több mint kétszeresére emelnék Marosvásárhelyen a buszjegyek árát. Egyelőre ezt a döntést elnapolták, ellenben a városban több mint tíz éve nem nőtt a buszjegyek ára; ilyen körülmények között kell-e számítani emelésre? 

– A közszállítási vállalatnak törvényes kötelessége, hogy évente az infláció mértékével növelje az általa alkalmazott díjszabásokat. A városi tanács mint megbízó viszont eldöntheti, hogy ezt az összeget, a többletet átvállalja-e a város vagy sem. Amikor a szállítási vállalat előterjeszti – az évente elvégzett számítások alapján –, hogy mennyi kellene legyen egy jegy ára, a városi tanács dönthet az emelés mellett vagy ez ellen, de arról is, hogy nem a javasolt összeggel, hanem annak csupán egy részével emelik a jegyárat. Ezt a döntést egyelőre elhalasztották. Marosvásárhelyen 14 éve nem emelték a buszjegyek árát, a város vállalja át a pluszköltségeket, de valószínűleg már 14 évvel ezelőtt sem fedte a kiadásokat, amikor 2 lejben állapították meg a jegyárat. De ez nem csak Vásárhelyen van így, hanem mindenhol az országban és szerte a világban. A tömegközlekedés sehol sem önfenntartó, ha az lenne, a jegyek ára tíz lej körül mozogna.