2024. july 29., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kőhalom, Brassó, Törcsvár, olyan települések ezek, melyek évszázados történelmükkel és természeti szépségükkel lenyűgözik az arra járót.


Kőhalom, Brassó, Törcsvár, olyan települések ezek, melyek évszázados történelmükkel és természeti szépségükkel lenyűgözik az arra járót.

A Magányosok Klubjának tagjai is elindultak Kopacz Imola vezetésével erre az útra, hogy élményekben gazdagodva könnyebben viseljék el a zord téli napokat. Ragyogó novemberi reggel indultunk, s az őszi napfény egész úton mellénk szegődött, így igen jó kedvünk kerekedett.

Első állomásunk Kőhalom volt, melynek történelmét útközben Imola ismertette, így érkezéskor már rá voltunk hangolva az évszázadok pusztító erejére, és nosztalgiával szemléltük a város feletti hegyen a vár romjait.

Az Erdélyben dúló egykori háborúkban a hőhalmi vár nem játszott stratégiai szerepet, ám az itt élő polgárok fenntartották és bővítették, sőt szalonnás tornyot is felállítottak. Igaz, ottjártunkkor nem lógott ott egyetlen oldal szalonna sem.

Így Brassó felé haladva, szalonna helyett kis csokidarabkákkal vigasztalódtunk, amit a közelgő Mikulás küldött Imola által. Egy kedves Elek apó-mesét is hallhattunk a kőhalmi várról.

Brassó az a város, mely számos történelmi és természeti katasztrófa után virágzó nagyvárosként tárult elénk. A belváros szűk utcáin sorakozó patinás épületek a múltat idézték, ám a zsibongó forgalma s az emberek nyüzsgése már a mai világ. A sok látnivaló közül az idő rövidsége miatt a szászok Fekete-templomának a megtekintését választottuk. A Fekete-templom, Románia legnagyobb temploma 1383–1477 között épült, a város reformációja idején az evangélikusoké lett. 1542 októberében itt tartották az első német nyelvű evangélikus istentiszteletet Erdélyben. A első világháború előtt megkezdett helyreállítási munkálatok félbeszakadtak, végül hosszadalmas munkával, 1969–1999 között állították helyre. A templom nemcsak Brassó, de egész Erdély büszkesége, ezért is a leglátogatottabb műemlék épületek közé tartozik.

A templom háromhajós, gótikus csarnoktemplom. Kívülről minden második pillérét a templom építésével egykorú szobor másolata díszíti (az eredetieket a templomban őrzik).

Az 1689-es tűzvész előtt 22 mellékoltára volt, a mai, a templom stílusához igazodó főoltárt 1865-ben készítették. A középső oltárkép, a Hegyi beszéd, egy weimari festő műve. Az oltár bal oldali oszlopa előtti Honterus-emlékkő azon a helyen áll, ahová a reformátort temették. Az oltár mögé falazták be Thomas Sander, a templomot alapító plébános sírkövét.

A templom a fekete nevet azért kapta, mert az 1689-es, a város nagy részét elhamvasztó tűzvészben bekormozódott. A modern kori felújításkor eltávolították róla a koromréteget.

Innen a törcsvári kastély felé igyekeztünk, amely I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott. 1568-ban a kastély végleg Brassó fennhatósága alá került, aminek következményeként János Zsigmond fejedelem évi 200 forint adó fizetésére kötelezte őket. A brassói szászok 1916-ban visszaajándékozták IV. Károly királynak, aki feleségének, Zita királynénak adta a várat. 1948-ban – a királyi család száműzetése után – a törcsvári kastély a román állam tulajdonává vált. A kastély 50 évig múzeumként működött, 2009-től, a visszaszolgáltatás után a várkastély tulajdonosai Ilona hercegnő gyermekei lettek.

A kastély egy 100 méter magas hegyre épült, kacskaringós, korlát nélküli csigalépcsőket másztunk meg, hogy megtekintsük a román királyi család kiállított emléktárgyait. Mint Brassóban, itt is a múlt keveredett a jelennel. Az udvaron árusok sokasága kínálta napjaink sokszínű termékeit, sőt, Drakula herceg is belopta magát, aki a vár körül sétálgatott.

Élményekkel gazdagodva, jókedvűen tértünk haza az év utolsó kirándulásáról. Talán azért, mert nagyrészt fehér hajú utasokkal telt meg a busz. Még a gépkocsivezetőnk, Pataki Lajos is ránk csodálkozott, mondván, hogy ilyen jókedvű, fegyelmezett utasokat még nem szállított.

Köszönjük az elismerést és a korrekt, biztonságos vezetést!

Radványi Hajnal

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató