Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Egy óra alatt odaveszett, amiért hónapokig dolgoztak
Habár lassan eltelt egy fél év, még most is érzik a júniusi árvíz hatását a nyárádmentiek. A csíkfalvi Szász Géza azon gazdák egyike, akiket a leginkább sújtott az áradás, tehetetlenül végig kellett néznie, ahogy a család megélhetését biztosító veteményeskert teljesen víz alá kerül. A gazda vesztesége óriási, üzlet- és szállodaláncok bontottak vele szerződést, mivel nem tudta leszállítani a kért mennyiséget.
Szász Géza és családja négy hektáron gazdálkodik, zömében zöldséget és csemegekukoricát termelnek, ezek értékesítése biztosítja a családnak a megélhetést. Viszont a június elején, egy éjszaka bekövetkező árvíz a veteményesüket alig egy óra alatt teljesen tönkretette. – Jól indult az év, azt mondhatom, hogy szinte egyik évben sem ígérkezett ilyen jó termés. Emlékszem, aznap este végeztünk a mezei munkával, elégedetten tértünk haza. Éjszaka pedig már arra ébredtünk, hogy egyszer a jég verte el a veteményest, aztán 60-70 centis víz lepte el a kertet. Nem tehettünk semmit, ültem a lépcsőn, néztem, ahogy minden víz alá kerül, és sírtam, mint egy gyerek – emlékezett a borzalmas éjszakára a gazda. – Odaveszett a sok befektetés, a minőségi magok, amiket elültettünk, és persze a kétkezi munkánk is hiábavaló volt. De túl kellett élni, ezért kezdtük elölről, újra vásároltunk magokat, ültettünk palántákat, újra kellett szántani. Egy udvarhelyi üzletlánccal volt szerződésem, miszerint tizenkétezer fő salátát, huszonnyolcezer kötés hagymát szállítok nekik, de nem volt amit, így a rendeléseket elveszítettem. Szállítottam zöldséget szovátai szállodaláncnak is, de onnan is kiestem. A mai versengő világban, ha nem tudsz szállítani, az ajtóban ott áll számos másik termelő, aki azonnal elfoglalja a helyet. 40 ezer tő paradicsompaprikából, 10 ezer tő vinetából nem tudtam vinni egy becsületes árut. A zöldség, ami lett, az nem minőségi áru. Nyereségünk az idén nem lett, de legalább talpra álltunk – nyugtázta Szász Géza, miközben megmutatta a kisméretű káposztafejeket.
A gazda hozzátette, jár ugyan a szovátai, korondi és alkalomadtán a vásárhelyi piacokra, viszont ez nem tudja pótolni a nagy tételben való értékesítést, még akkor sem, ha az üzletláncok szinte csak a piaci ár felét fizették a zöldségért. Az üzletláncok ugyanis egyszerre nagy mennyiséget vásároltak fel, és azonnal fizettek, viszont ahhoz, hogy ennek a mennyiségnek legalább egy részét eladja, számtalanszor be kell utazzon a piacra, ami üzemanyag-, illetve időveszteség is egyben.