Összegyűlt az egymillió aláírás

Olyan magyar összefogás valósult meg, amire nem volt példa a Ceauşescu-féle falurombolás óta

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) európai uniós polgári kezdeményezése május 7-én véget ért. „Az online aláírások listáit helyi idő szerint éjjel 1 órakor, brüsszeli idő szerint éjfélkor zártuk le. A zárás pillanatában 1.008.966 aláírás gyűlt össze. Ez azt jelzi, hogy a kritériumok egyik felét teljesítettük” – nyilatkozta a Népújságnak pénteken, május 8-án Izsák Balázs, az SZNT elnöke. 

Mint mondta, május közepén többet fognak tudni erről a kérdésről, hiszen a polgári kezdeményezésre vonatkozó rendeletet feltehetőleg május közepén módosítja az Európai Bizottság, illetve erre vonatkozó javaslatot terjeszt a Parlament és a Tanács elé. – Bízunk abban, hogy a most leállított, átmenetileg befagyasztott polgári kezdeményezést újra tudjuk valamikor június-júliusban indítani, hiszen továbbra is nagyon fontos mindazoknak a támogatása, akik eddig is támogattak – tette hozzá Izsék Balázs.

– Tehát folytatják az aláírásgyűjtést?

– Folytatjuk az aláírásgyűjtést, most már kiemelt hangsúlyt fektetve a többi európai uniós államra, s ehhez van egy rendkívül komoly meggyőző érvünk, az, hogy az egyik feltétel már teljesült.

– Melyik a másik, amelyik nem teljesült?

– A nyugati partnereink felé az érvünk az, hogy a területi reprezentativitás kritériuma nem teljesült. Ugyanis az egymillió aláírásnak az unió legkevesebb hét államából kell származnia, mindegyik országban teljesítve egy minimális küszöböt. Ez Németországban 72 ezer, Máltán, Cipruson 4.500. Ez a kritérium ebben a pillanatban Magyarországon, Romániában és Szlovákiában teljesült. 

– Ez azt jelenti, hogy még négy uniós országban teljesíteni kell ezt a feltételt?

– Még legkevesebb négy országban kell teljesíteni.

– A négy országból van aláírás, csak nem a feltételben megszabott szám?

– Így van. Az Európai Unió minden országából van támogató aláírás. 

– Nemcsak 7-ből, hanem 27-ből?

– Pontosabban 28-ból, mert a Brexit előtt az Egyesült Királyságból is gyűltek aláírások. Számunkra hatalmas veszteség, hogy a polgári kezdeményezés közben történt meg a kilépés, hiszen mi számítottunk Észak-Írországra, Skóciára és Walesre is. Ezt a potenciális támogatást elvesztettük. 

Elsősorban Horvátországra, Szlovéniára és a balti államokra gondol az SZNT elnöke

– Visszatérve a lehetséges négy országra – nagyon sokan kérdezik, hogy melyek lehetnek azok –, többet felsorolok, mert nem biztos, hogy sikerül összegyűjteni a még szükséges aláírásokat onnan, amelyeket megcélzok. Elsősorban Horvátországra, Szlovéniára és a balti államokra gondolok, nemcsak azért, mert alacsony a küszöb, de azért is, mert ezeknek a népessége élte meg leginkább a nemzeti régióknak a törekvéseit, és mindegyik teljes jogú tagállama az Európai Uniónak. Ugyanis a szlovéniaiak emlékeiben ott van a tíznapos háború, amikor Szlovénia kivált Jugoszláviából, Horvátország hatalmas véráldozatot fizetett a szabadságért, és hasonló helyzetben voltak a balti államok, amelyek kiváltak a Szovjetunióból. Köztudott, hogy Magyarországnak alkotmányos kötelessége is egyben, hogy az elszakított területeken élő magyarokat támogassa. Ezért soroltam fel, hogy Magyarország mellett még kik lehetnének a támogatóink. De megemlíthetném Spanyolországot, Franciaországot, Németországot, Svédországot, amelyeket mind meg fogunk célozni. 

– Az említett államok, különösen Szlovénia és Horvátország, vajon miért nem igyekeztek az aláírásgyűjtéssel, hiszen tényleg megszenvedték a kisebbségi létet?

– Bárkinek, aki ezt a kérdést fölteszi, el kell mondani, hogy hogyan viszonyulnak az európai polgárok az uniós polgári kezdeményezéshez. Tudni kell, hogy amióta elindult a polgári kezdeményezés, vagyis 2012 óta 72 kezdeményezést jegyeztek be, ebből négy volt sikeres. Négynek sikerült összegyűjteni az egymillió aláírást, 68-nak nem. Pedig ezek között bizonyára volt olyan, amely érdemi kérdést vetett fel. Egyelőre azt lehet látni, hogy az Európai Unió polgárai vagy bizalmatlanok az európai polgári kezdeményezéssel szemben, vagy még nem ismerik eléggé. Pedig ez a demokráciának egy olyan új eszköze, amelyet a lisszaboni szerződés honosított meg, és 2012-től működik. Tehát ez az első válasz: nem feltétlenül a polgári kezdeményezésnek a tökéletlenségében vagy az azzal szemben megfogalmazott fenntartásokban kell az okot keresni.

– Mi a következő lépés?

– Valamit elmulasztottam az interjú elején. Azt, hogy megköszönjem az egész magyar társadalomnak, egymillió-nyolcezer-kilencszázhatvanhat embernek, hogy támogatták a kezdeményezést, valamint, hogy másokat biztattak aláírásra, kiállva a nyilvánosság elé. Megvalósult egy olyan magyar összefogás, amire nem volt példa 1988, a Ceauşescu-féle falurombolás óta. Köszönet a közmédiának, amely folyamatosan tájékoztatott, az újságoknak, amelyek az ügyről hírt adtak. Nehéz lenne mindenkit felsorolni. A munkatársaimnak, az önkéntes munkatársaimnak az elmúlt egy év hihetetlen nagy munkát jelentett. 

Talán a kérdésre, hogy mi lesz a következő lépés, részben meg is feleltem azzal, amit most elmondtam. Tanácskozás következik, majd elkezdjük kidolgozni a következő időszak stratégiáját. Szeretném hangsúlyozni, hogy annak ellenére, hogy a Kárpát-medencében nagyon sok aláírás összegyűlt – az aláírások száma Romániában is meghaladja a 200 ezret –, ha újra megnyitják az aláírásgyűjtést, további aláírásokra számítunk innen is. Hiszen a folyamatban benne van a hitelesítés, minden ország illetékes hatósága hitelesíti az aláírásokat. Ezt Romániában a Belügyminisztérium egyik illetékes osztálya teszi meg. Láttuk a Minority SafePack esetében, hogy aláírásokat érvénytelenítettek. Erre is fel kell készülni. További aláírásokat gyűjtünk Erdélyből és Romániából is, Magyarországról és Szlovákiából is.

Ez ma még nem tekinthető egy sikeres európai uniós polgári kezdeményezésnek

– Mikor kell leadni az aláírásokat?

– Ha egy kezdeményezés sikeresen lezárult, az aláírásgyűjtés befejezése után három hónap áll rendelkezésre, hogy az aláírásokat a szervezők benyújtsák az ellenőrző hatóságnak, és az azok által kibocsátott igazoló iratokat letegyék az unió asztalára. 

– Akkor kb. augusztus elején kell az EB asztalára letenni az aláírásokat?

– Ezt azért nem tudom megmondani, mert egyelőre nem teljesítettünk minden kritériumot. Ez ma még nem tekinthető egy sikeres európai uniós polgári kezdeményezésnek, mert a területi reprezentativitás feltétele nem teljesült.

– És ha nem sikerül ezt a kritériumot teljesíteni, akkor elvész a többi is?

– Így van. Ezért várjuk nagy érdeklődéssel, nagy izgalommal, mi fog történni Brüsszelben május közepén.