2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Miközben ezeket a sorokat írom, javában tartanak a koalíciós tárgyalások a választások összevonásáról. Ha megegyeznének is, akkor sem biztos, hogy nem változtatnak a szabályokon menet közben. 

A megbeszélések elején a PNL elnöke kijelentette: a választások összevonásával kapcsolatos összes hipotézist megvitatják, de még nem született döntés az európai parlamenti és a helyi választások összevonásáról, sem a 2024-es összes szavazás naptárát illetően. A kérdésre, hogy kizárja-e annak lehetőségét, hogy a PNL a PSD elnökjelöltjét támogassa, kitérő választ adott, a nép akaratára hivatkozva. Közben az első alelnök már bejelentette, hogy Ciucă az elnökjelölt.

A liberális elnök szerint a döntést úgy hozzák meg, hogy „az jó legyen Románia polgárainak és a demokráciának”. Vagyis ő lenne a legjobb a demokráciának… és a népnek?

Köztudott, a politikusokat jobban érdekli az összevonósdi, mint a szavazókat. Hisz a számításoknál csak a koalíciós pártok vezetői és pártjaik kerültek előtérbe. A forgatókönyvek a helyi és az európai parlamenti választás összevonása kapcsán azt mutatták, hogy a PNL Ciucăt megmenti, de korlátozná Ciolacu belső megmérettetésének lehetőségét. Nem zárták ki azt a lehetőséget sem, hogy a helyhatósági választások lejártával a mandátumot szerző önkormányzati tisztségviselők a következő parlamenti és elnökválasztási fordulókban már kevésbé fogják tudni mozgósítani a választópolgárokat.

A döntés nem várhat sokáig, alkotmányos feltételek szabják meg, hogy március végéig kell megszavaznia a parlamentnek egy esetleges jogszabály-módosítást, ami lehetővé tenné a többfordulós választás egyidejű lebonyolítását.

Az ellenzék ugyanakkor bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon támad meg minden ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítást.

Az államfő Strasbourgban kommentálta a választások összevonásával kapcsolatos forgatókönyveket, és kijelentette, hogy négy választási forduló túl sok. Közben meg aktívan keresi az új állást. Véleménye szerint a közép- és kelet-európai politikusok kimaradnak a legfontosabb európai állásokból. Mivel nem indulhat egy harmadik mandátumért, holott az elnöki bársonyszék – azt mondta – nagyon kényelmes számára, bizonyára úgy gondolja, „megérdemel(ne)” egy hasonló kényelmes funkciót a brüsszeli berkekben is. A sajtó egy része egy időben a NATO potenciális vezetőjének mutatta be, majd az Európai Bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének, de még az Európai Parlament elnökének is elképzelte.

Maga az érintett február 7-én azt mondta, hogy az EU-nak nem szabad megismételnie a 2019-es hibáit, amikor a blokk legfontosabb feladatai (az EB és az Európai Tanács elnöksége) nyugat-európai politikusoknak jutott.

„Elfogadhatatlan lenne, ha a vezető pozíciók egyike sem kerülne az Európai Unió keleti részének politikusaihoz.” „2019-ben ezeket a pozíciókat a »régi« Európából érkezett emberek töltötték be. Mindannyian kompetensek – nem ez a probléma –, de a keleti emberek hiánya az egyik oka annak, hogy sok európai eltávolodott. Ezt a hibát nem szabad megismételni. Az EU-nak figyelembe kell vennie a regionális kritériumokat.”

Majd kiderül, mi történik.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató