2024. july 29., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A védőoltás (vakcina) az emberiség egyik legnagyobb és legjótékonyabb felfedezése. Számos, életminőséget javító nagyszerű találmánnyal ellentétben, nélküle nemcsak az életszínvonal, hanem maga a lét lenne kockázatnak kitéve. A világon az első védőoltás Edward Jenner angol sebész nevéhez fűződik (1796), aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött személyek nem kapják el az emberi himlőt. Innen ered a világszerte használt vakcina kifejezés, ami az adott betegség elkerülésére gyengített vagy elölt kórokozókat, esetleg kész ellenanyagot vagy mRNS-alapú oltóanyagot tartalmazó készítmény, amelynek a szervezetbe juttatása mesterséges immunitást idéz elő. Az adott kórokozóval szemben kialakult védettség kiterjesztése kisebb-nagyobb közösségekre az adott betegséggel szembeni teljes védelmet eredményezheti. A vakcina a fertőző betegségek népességi szintű és egyéni megelőzésének a leghatékonyabb módszere. Egyszerre életmentő az egyén számára, és demográfiai szempontból a népesség fennmaradását szolgálja. Amennyiben nem létezne, az alacsony születési arányszámú országokban népesedési katasztrófa következne be. Régen ugyanis a nagyobb gyermekvállalási kedv ellensúlyozta a magas gyermekkori halandóságot. 

Járványok mindig előfordultak az emberiség története során. A középkorban a gyógyíthatatlannak tartott pestis és lepra, a nagyon ragályos fekete himlő, a víz útján terjedő kolera és tuberkulózis, az első világháborút követő spanyolnátha, a kétezres évektől a légúti panaszokat okozó SARS. Minden járvány az emberiség mesterséges mozgásának a terméke, a selyemúton keresztül terjedő pestisjárványoktól az utazás során hurcolt koronavírusig. Közben azonosították a kórokozókat, rengeteget fejlődött az orvostudomány. A védőoltásoknak köszönhetően a fertőző betegségek száma jelentősen csökkent, egyesek eltűntek vagy igen ritkává váltak. Így sikerült felszámolni a világ számos országában a különböző gyermekkori vagy azt követő fertőző betegségeket. Ma már világszerte eltűnt az egykor magas halálozással járó fekete himlő, vagy Európában már nem fordul elő a gyermekbénulás a hatékony oltásnak köszönhetően. Ráadásul olyan szintre jutott az emberiség, hogy megjelentek a külföldi utazásokkal kapcsolatos védőoltások is.

Az emberiség magas fejlődési szintre jutott ugyan, a piciny koronavírus mégis hatalmas leckét adott neki. A legfontosabb humánus teendő az emberi élet védelme. A megfelelő stratégia alapján kezdetben a veszélyeztetett csoportokra, majd az egész lakosságra kiterjesztett védőoltás a lehető leghatékonyabb módszer arra, hogy az újabb koronavírus-fertőzéseket megelőzzük, másrészt pedig a súlyos lefolyást mérsékeljük. Hogy mihamarabb maszk nélkül, védetten és biztonságban élhessünk. Még akkor is, ha a következtetések levonása során egyre inkább körvonalazódik előttünk egy változásra szoruló világrendre való berendezkedés szükségszerűsége, hasznossága.

Az immunrendszer többnyire könnyen megbirkózik az oltással. A elutasítók többsége a mellékhatások miatt aggódik. A mellékhatások többnyire az oltás helyén fellépő enyhe fájdalomra, bőrvörösségre, esetleg duzzanatra, fejfájásra, hőemelkedésre terjednek ki. A kockázat nem magas, a súlyos következmény alacsonyabb, mint például a közlekedési baleset előfordulása. A tét a magunk, rokonaink, barátaink, embertársaink egészsége, életminőségünk javulása. Már csak ezért is elvárható, hogy az egyéni jog a közösségi érdek alárendeltje legyen. Miközben az immunológia tudománya kialakulásának kezdetére gondolva, álljon előttünk a Nobel-díjas mikrobiológus példája, aki a kolerajárvány tanulmányozása során egy koleravibrió-tenyészetet ivott meg felfedezése és a kísérlet igazolása miatt. Nos, Mecsnyikov határtalan bátorsága mellett jelentéktelenné válnak a koronavírus-védőoltás természetét, hatását, védettségét firtató kérdések. Miközben az sem tagadható, hogy számos elemző, bíráló megállapítás jogos: sikeresebb kommunikációra lenne szükség, a hiteles információk túlsúlyára, helyenként több hozzáértésre és jobb szervezettségre. De a cselekvési időszak velejárója a hiba és kérdőjel. 

Éljünk az emberiség egyik legnagyobb felfedezésével! Oltassuk be magunkat! 

Fotók: Antalfi Imola


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató