Olvasnak-e a mai gyerekek?

Közel kilencszáz diák nevezett be az olvasóvetélkedőre

Gyakran hallani, hogy manapság egyre inkább kiszorul az olvasás a gyermekek szabadidejéből, ahelyett hogy leemelnének egy könyvet a polcról, órák hosszat töltenek a tévé, a számítógép vagy a telefonjuk előtt. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár által meghirdetett Olvasd el, és játssz velünk! című olvasóvetélkedő szervezőinek immár több mint tízéves tapasztalata azonban szerencsére némileg megcáfolja ezt, hiszen évről évre nő a benevező csapatok, tehát az olvasó diákok száma, idén 287 csapat és 861 tanuló jelentkezett az olvasóvá nevelést célzó játékos, kreatív megmérettetésre. Az eddigi tapasztalatokról, a gyermekek olvasási szokásairól Makkai Kinga pedagógussal, a vetélkedő főszervezőjével beszélgettünk.

2014-ben indította útjára a könyvvásár az Olvasd el, és játssz velünk! olvasást népszerűsítő vetélkedőt. A szervezők az olvasókedv felkeltését tűzték ki célul kortárs irodalmi alkotások megismertetése révén.

A vetélkedőt négy kategóriában hirdetik meg: a 3–4. osztály, az 5–6. osztály, a 7–8. osztály, valamint a 9–12. osztály számára. A játék kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasni szerető gyerekek és ifjak újabb igényes kortárs művekkel ismerkedjenek meg, illetve azok körében is megszerettesse a nyomtatott betűket, akik kevésbé szeretnek olvasni. A jelentkezőknek a szervezők által kijelölt műveket kell elolvasniuk, majd csapatokban olyan játékos feladatokat kell megoldaniuk, amelyek lehetőséget biztosítanak az olvasói élmények megosztására.

A különböző korosztályok életkori sajátosságait és érdeklődését figyelembe véve minden kategóriának más-más kortárs szépirodalmi alkotást jelölnek ki olvasásra. Az elődöntős feladatlapok nagyrészt szövegértési feladatokat tartalmaznak. A kérdés-felelet típusú, feleletválasztásos, szövegértelmező feladatok mellett kreatív írásbeli feladatok (pl. könyvajánló, vagy levél, képzelt riport, párbeszéd vagy monológ írása, a regény végkifejletének átírása stb.) is szerepelnek, így kapcsolódik össze az olvasási képesség és az írásbeli szövegalkotás képességének az együttes fejlesztése. A döntő játékos vetélkedő vagy műhelyfoglalkozás formájában zajlik a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, általában a szerző jelenlétében.

Az ötödik-hatodik osztályosok a legaktívabbak

Az olvasóvetélkedő az évek során egyre népszerűbbé vált a gyerekek körében, amint Makkai Kingától megtudtuk, az először 2014-ben meghirdetett vetélkedőre 90 csapat jelentkezett, majd ezután a résztvevők száma évről évre növekedett, idén már 287 csapat, ami összesen 861 olvasó diákot jelent. Az eddigi rekordszámú csapatot és diákot 2021-ben jegyezték, amikor 349 csapat és 1047 tanuló nevezett be.

– A tapasztalatok arra utalnak, hogy már az elemiben – általában először második osztály végén, harmadik osztály elején, amikor már kialakult a megfelelő olvasási készség – szívesen megbirkóznak a gyerekek egy könyvvel, akár egy meseregénnyel is. De az olvasáshoz való viszonyuk nagymértékben függ a pedagógustól és a szülőktől, illetve attól, hogy az osztályban vannak-e gyerekek, akik olvasnak, hiszen ilyenkor nagyon sokat nyom a latban a kortársak befolyása. Ötödik-hatodik osztályban azt tapasztaljuk, hogy akiknek volt pozitív olvasási élményük, ezt a lelkesedést viszik magukkal, mi több, ötödikes-hatodikos korban válnak leginkább olvasóvá a gyerekek. Megfigyeltük, hogy az 5–6.-osok jelentkeznek a legnagyobb számban a vetélkedőre is, idén több mint háromszázan ebből a korosztályból kerülnek ki, vagyis megkockáztathatjuk azt a kijelentést, miszerint a 11–12 éves gyerekek olvasnak a legtöbbet. Utána viszont már lemorzsolódás észlelhető. Középiskolás korban már nagyon kevesen olvasnak, inkább azok, akiknek van egy kiváló magyartanáruk, akinek sikerül felkelteni az érdeklődésüket egy-egy vagány könyv iránt – számolt be a tapasztalatokról Makkai Kinga.

A másik tendencia, ami említésre méltó, az a nemek közti eloszlás. IV–VI. osztályban a fiúk részvétele az olvasóvetélkedőn 30% körül mozog, VII. osztálytól kezdődően viszont ez számottevően visszaesik, középiskolás korban pedig 10%-ra csökken. Ezek az adatok azt a sajnálatos tényt igazolják, hogy sokkal kevesebb fiú találja vonzónak egy olvasóvetélkedőn való részvételt, következésképpen a fiúk kevesebben és kevesebb szépirodalmat olvasnak, mint a lányok. Ezek az eredmények pedig egybehangzanak más olvasásszociológiai felmérés adataival.

A vidék is bekapcsolódik

A főszervező úgy érzi, az olvasásra ösztönző vetélkedő elérte a célját. Mint mondta, nagyon sok múlik a pedagóguson, ha jól hirdeti meg az osztályában az olvasóvetélkedőt, felkelti a gyerekek érdeklődését, mondván, hogy ez egy érdekes játék, lehetőség van találkozni és beszélgetni a könyvvásáron az elolvasott könyv szerzőjével, illetve sok esetben egy tízessel is ösztönzi őket. A tapasztalat az, hogy vannak évről évre visszatérő pedagógusok és diákcsoportok, például Segesvárról, Szászrégenből, Csíkszeredából, akadnak, akik négy éve ugyanazokkal a gyerekekkel jelentkeznek. Annyira pozitív élmény volt számukra a könyv, valamint az íróval való találkozás, hogy kíváncsian várják, a következő évben milyen új szerzők és kiadványok kerülnek terítékre. Örvendetes, hogy a vidéki diákok is szép számban kapcsolódnak be, lelkes résztvevők például a gyulakuti vagy a paniti iskolák diákjai és pedagógusai.

Mivel a vetélkedőre osztályonként legtöbb két csapat jelentkezhet, nagyobb érdeklődés esetén a pedagógus javaslatára osztályszinten elődöntőt tartanak. A pedagógusok visszajelzései alapján arról is tudomásuk van, hogy utólag azok számára is megtartják a versenyt, akik a korlátozott létszám miatt kimaradtak a vetélkedőből. Ez iskolai szinten történik, a magyartanár irányításával, és előnye, hogy egyfajta „olvasási mozgalmat” indíthat el a tanulók körében.

Kortárs művek, amelyek ötvözik az igényességet és a modernséget

Az olvasásra kijelölt műveket Makkai Kinga választja ki jól meghatározott szempontok alapján. Olyan kortárs alkotásokból válogat, amelyek nemzetközi vagy hazai gyermekkönyvsikerek, rangos gyermekirodalmi és irodalmi díjak, elismerések nyertesei. A főszervező hangsúlyozta: igyekszik ötvözni az igényességet a modernséggel, azaz magas esztétikai értékkel rendelkező, színvonalas műveket kijelölni, amelyek nyelvezetükben, tartalmi és formai sajátosságaikban illeszkednek a mai gyerekek olvasóigényeihez. Fontos szempont, hogy a kijelölt művek elolvasása élményt nyújtson számukra, és további olvasásra ösztönözze őket. Erre a sorozatok a legalkalmasabbak, hiszen ha tetszik a könyv, amit a kezükben tartanak, kíváncsiak lesznek a többi kötetre is. Olyan könyveket szokott ajánlani, amiben szerepelnek azok a dolgok, amelyek a gyerekek mindennapjainak is részei, például barátság, iskola, tanárok. Fontos szempont ugyanakkor élővé tenni a gyerekek számára az irodalmat, lehetőséget teremteni a párbeszédre az író és az olvasók között, és azáltal, hogy kortárs műveket választ a vetélkedőre, lehetőségük adódik a gyerekeknek személyesen is találkozni a szerzővel. Az idei könyvvásáron többek között Somfai Annával, Mészöly Ágnessel, Kertész Erzsivel és Mikó Csabával találkozhatnak a legifjabb olvasók. A könyvvásáron az író-olvasó találkozók ugyanakkor kiváló alkalmak arra, hogy a gyerekek megtapasztalják, hogy menő az olvasás, hiszen rajtuk kívül ott van még több száz gyerek, aki a könyvét szorongatva érkezett, hogy találkozzon a szerzővel. Ezáltal megnő az olvasás presztízse a gyerekek szemében – jegyezte meg Makkai Kinga.