Online oktatás vidéken

Jó iskolai eredmények Dózsa György községben

Az online oktatás alkalmazása országonként és vidékenként is változik. Városi övezetben gördülékenyebb, az elszigetelődött falvakban élő gyerekek számára azonban nehezen vagy egyáltalán nem adatik meg az internethez való hozzáférés. A második félévtől remélhetőleg visszatérhetnek a megszokott oktatáshoz, amellyel – a pedagógusok szerint – sokkal jobb eredményeket tudnak elérni.

– Az online oktatás bevezetésével milyen nehézségekkel szembesültek a megyeszékhely peremtelepülésein oktató pedagógusok és diákok? – kérdeztük a Dózsa György községi Rákossi Lajos Általános Iskola igazgatóját, Airizer Lászlót, aki 2012-től vezeti a községi iskolahálózatot, húsz éve pedig történelmet oktat a községközpont iskolájában.
Amint a község tanintézményeinek vezetője kifejtette, a tanév megkezdése óta, szeptember 14-étől sárga forgatókönyv szerint zajlott az oktatás, az órarendet is úgy állították össze, hogy az online oktatásra való áttérés során is megfelelő legyen. A község tanintézményeiben 325 diák tanul. Naponta 8–13 óra között, valamint délután is van az oktatás. A diákok az oktatási felületeken kapcsolódnak be a tevékenységekbe, de tanórákon kívül a Facebook-csoportokon is folyamatosan kommunikálnak. Mint kifejtette, két internethálózatuk van, mind a Telekom, mind a Digi szolgáltatásai megfelelőek, a Telekom a diákok számára a tanügyminisztérium révén ingyenes internetszolgáltatást biztosít. Nemrég korszerűsítették a hálózatot annak érdekében, hogy gyorsabb legyen az adatátvitel.
– Rendelkeznek-e a gyerekek a digitális oktatáshoz szükséges eszközökkel?
– Sajnos, sok a mélyszegénységben élő diák, akik többnyire Teremiújfaluban élnek, számukra rendkívül körülményes a digitális technológia alkalmazása. Ötven táblagépet kaptunk a tanfelügyelőségtől, és ígéret van további ötvenre annak érdekében, hogy enyhítsenek az eszközhiányon. Addig is fénymásolt leckékkel segítünk azokon, akiknek nincs lehetőségük online bekapcsolódni. Dossziékat állítunk össze, és hetente viszi a diákokhoz, majd hozza vissza a postás vagy a szülők a megoldott feladatlapokat. Ugyanakkor telefonon is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a tanulóinkkal. Tavaly november 9-étől tértünk át az online oktatásra, addig azonban minden pedagógus igyekezett haladni az anyaggal, mert tény, hogy online nem lehet annyira hatékonyan oktatni, mint szemtől szemben.
– Milyen eredményeket értek el a tavaly nyolcadik osztályt végzett diákok? Hátrányukra vagy előnyükre vált az online oktatás bevezetése?
– 2020-ban a tizennyolc végzős diákból tizenegyen vizsgáztak, a nagyteremi román tannyelvű iskolában pedig hét diák állt vizsgára. Sajnos a roma diákok kimaradoznak, nyolcadik végén nem hajlandók vizsgázni. A nyári szünidő előtti két hétben a nyolcadik osztályosok jártak iskolába. Voltak nagyon jó eredmények is, Dombi Mónika például elsőként jutott be a pedagógiai líceum magyar tagozatára. Magyar nyelv- és irodalomból 10-esre, matematikából 9,20-ra, román nyelv és irodalomból 8,35-re vizsgázott, ehhez adódott az V–VIII. osztályban elért általános összesítése, így azt a tanintézményt választhatta, amelyben a tanulmányai folytatását bejelölte. Általánosságban elmondható, hogy a diákjaink többnyire azokban a középiskolákban folytathatták tanulmányaikat, ahol szerették volna. A katolikus iskola és az Elektromaros líceum mellett négy diák a szakiskolát választotta, mivel céljuk mihamarabb szakmához és önálló keresethez jutni.

Az iskolaelhagyás felszámolása a cél

– Milyen mértékben jellemző az iskolaelhagyás jelensége a mélyszegénységben élőkre?
– A mélyszegénységben élő roma diákok nyolcadik osztály után nem folytatják a tanulást, sokszor a vizsgákra sem jelentkeznek. Ezzel kapcsolatosan azonban vannak személyes sikerélményeim is. Az iskolaelhagyást választók közül egyre több diákot sikerül meggyőzni arról, hogy érdemes szakmát tanulni és folytatni a tanulást, mivel csak azáltal léphetnek ki a nyomorból. Számunkra óriási
sikerélmény, ha a kitartó meggyőző munka eredményeként folytatják a tanulmányaikat. Példaként említhetek olyan szegény sorsú diákokat, akik vasbetonszerelőként, autószerelőként villanyszerelőként vagy elárusítóként megtalálták az anyagi biztonságot is jelentő boldogulásukat. Volt olyan példaértékű eset is, amikor a nagymamára bízott gyerekeket – akiknek szülei külföldön tartózkodnak – a nagymamával közösen sikerült meggyőzni arról, hogy szakmát tanuljanak és elhelyezkedjenek. Ahol felcsillan a reménysugár egy jobb életre, ott a családok, rokonok egymás jó példáját lassan követni kezdik. Az ilyen jellegű sikerélmények pedig emberként és pedagógusként egyaránt elégtétellel töltenek el – hangsúlyozta az igazgató.