Orbán Viktor az egységes fellépést sürgette

Az erős állam és a mögötte álló erős nemzet közötti összefüggésről beszélt szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Az erős állam és a mögötte álló erős nemzet közötti összefüggésről beszélt szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján.

 A legnagyobb érdeklődéssel várt előadást kellemes, napos időben hallgatták végig az összegyűltek. Az elmúlt két esztendővel ellentétben az idén a szervezők nem hívták meg Traian Băsescu államfőt. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ugyanakkor bevezetőjében közölte, hogy folyik a román államfő őszi budapesti látogatásának előkészítése.

Orbán Viktor előadásában kifejtette: az egész világ egy új korszak határán áll, korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek. Ez a korszakváltás szerinte az előző korszak összeomlásával fog megtörténni. A nyugati világban ugyanis az államadósság olyan mértékűvé válik, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni. A most véget érő korszakban sokan azt hitték, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás korlátlan mértékben fokozható, a piaci verseny átalakult fogyasztási versennyé, de a vagyonok és az erőforrások nem nőttek ezzel arányosan.

A magyar kormányfő szerint az újonnan felépülő új korszakban az államnak merőben új szerepe lesz a gazdaságban, amelyet az államnak kell újjászervezni, megteremtve a munkaalapú társadalmi rendszert, a pazarló, fedezet nélküli fogyasztást gerjesztő jóléti állam helyett. Sikeres államot azonban csak akkor lehet felépíteni, ha erős nemzet áll mögötte.

Magyarország minden más európai országot megelőzve adta meg a helyes választ e korszakváltásra – szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett az utóbbi időszak főbb döntéseire, például a kettős állampolgárság megadására, az új alkotmány kidolgozására, az új közteherviselési rendszerre, a bankadó és a válságadó bevezetésére, a nyugdíjvédelmi programra, az adósság csökkentésére és a demográfiai hanyatlás megállítását célzó erőfeszítésre.

Idézte az idei tábor mottóját, amely szerint „összenő, ami összetartozik”. Úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet összenövése. Hangsúlyozta: ha nincs erős anyaország, nincs erős Kárpát-medencei magyar nemzet sem. Jó hírnek nevezte, hogy egy évvel ezelőtt még a zátonyok között sodródók között említették Magyarországot, ma azonban már a zátonyoktól távolodó országok között tartják számon.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az erdélyi magyar pártok, szervezetek közül melyikkel van jóban a magyar kormány, Orbán Viktor kifejezte azt a meggyőződését, hogy az összes határon túli területen egységesen kell fellépni. Hozzátette azonban, hogy az egység felé az elkülönülés utáni együttműködés rendszere is elvezethet. Egy másik kérdésre reagálva úgy vélekedett: Magyarország nemzetközi tekintélyének növelésével tehet a legtöbbet a határon túli magyarokért. A tekintélyért viszont harcolni kell – tette hozzá.

Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt, hogy a romániai magyaroknak úgy kell leülniük tárgyalni a románokkal, mint nemzet a nemzettel. „Ha már területet vesztettünk, jogokat kérünk cserébe, beleértve a korlátozott nemzeti önrendelkezéshez, az autonómia valamennyi fajtájához való jogot” – jelentette ki Tőkés.

Az elvándorlással kapcsolatban felhívta a figyelmet: otthon maradásra kell nevelni az erdélyi gyerekeket. Súlyos gondnak nevezte, hogy a határ menti régiókban ezrével járnak át erdélyi diákok magyarországi iskolákba, emiatt kiürülnek a romániai magyar iskolák.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) azzal vádolta, hogy „totalitárius egységet” akar rákényszeríteni az erdélyi magyarságra, és – mint fogalmazott – jobban szót ért a román pártokkal, mint saját magyar atyafiaival.

A román politika és a „magyar kártya”

A román politikai pártokban erős a hajlandóság arra, hogy a lakosság magyarellenes érzéseinek meglovagolásával próbáljanak maguknak támogatókat szerezni – állapították meg egyik pénteki tematikus beszélgetés előadói.

A „magyar kártya” – a román–magyar viszony depolitizálásának esélyei címmel tartott beszélgetésen Valentin Stan politológus, a Bukaresti Tudományegyetem tanára úgy vélekedett: a romániai „politikai kártyajátékban” mindig a magyarok a Fekete Péterek. A politológus Traian Băsescu államfőnek arra a kijelentésére utalt, miszerint a magyar kisebbség akadályozta meg azt, hogy az ország közigazgatási reformja a román többség akarata szerint alakuljon.

A politológus szerint az efféle szereposztáson a román többség is veszít. Hozzátette: a civilizált Európában sehol nem épült stabil építmény arra az elvre alapozva, hogy a „többség mindent visz”.
„Nem lehet semmibe venni a kisebbségek akaratát csak azért, mert nekik kevesebb szavazatuk van” – jelentette ki Valentin Stan.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke azt kifogásolta, hogy a romániai parlamenti pártok mindig más-más kártyajáték szabályai szerint nyúlnak a magyar kérdéshez. Az „ügyeletes ellenzék” mindig keményebben játssza ki a magyar kártyát, mint a hatalmon lévők.

Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsadója szerint a romániai politikai pártok magyarokhoz fűződő viszonya attól függ, hogy szükség van-e a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szavazataira.

Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy illúzió a román–magyar viszony depolitizálásában reménykedni. Eckstein emlékeztetett: szociológiai felmérések igazolják a román társadalomban szunnyadó, magyarokkal szembeni elutasítást. Álláspontja szerint a politikusoknak nem benzint, hanem vizet kellene locsolniuk a szunnyadó parázsra.

Eltérő felfogások a közigazgatási reformról

Romániában hagyományuk van az „intellektuális államcsínyként” végrehajtott közigazgatási reformoknak – állapította meg Bakk Miklós politológus pénteken egy pódiumbeszélgetésen.

Hozzászólásában kifejtette: már a XIX. századtól úgy hozták mindig létre a közigazgatási egységeket, hogy azok a terület uralásának a funkcióját is betöltsék. Bakk Miklós úgy vélte, ma már nem járható út az ilyen átszervezés, hiszen az így kialakított területi egységek nem alkalmasak a gazdasági fejlesztés problémáinak megoldására.

A politológus elmondta: a sikeres regionális államok, mint Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia, az aszimmetrikus regionalizmus elve alapján alakították ki regionális berendezkedésüket. Ez az elv lenne alkalmas Székelyföld autonómiájának a biztosítására is – mondta.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere abból indult ki előadásában, hogy Románia területi átszervezése nem szakmai, hanem politikai érvekre építve fog megtörténni. A polgármester ezért a választási eredmények alapján kiszínezett térképekkel próbálta igazolni, hogy a román pártoknak is érdekük fűződik az RMDSZ által javasolt 16 régiós rendszer kialakításához. Az ortodox püspökségek térképét is bemutatta. Elmondta, hogy az ortodox egyház is külön egységnek tekinti Székelyföldet.

Cătălin Avramescu politológus, államelnöki tanácsadó helyeselte, hogy a közigazgatási reform kérdését a politikai érdekek felől közelítsék meg. Hozzátette: szükség van a politikai racionalitásra, mert annak hiányában mindenki veszít.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a román államfő által felkért szakértői bizottság megállapításait ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. Ez a települések szabad társulásának elvét ajánlja a területi egységek kialakításának alapjául.