Őrségváltás a község élén

• 2012-10-08 16:13:37

• Vajda György

Az idei helyhatósági választásokon a polgármesteri tisztséget fölényesen, a községbeli választók 82%-os támogatásával Varga József (fotó) agrármérnök nyerte meg.

Lakosságközeli hivatalt

Az idei helyhatósági választásokon a polgármesteri tisztséget fölényesen, a községbeli választók 82%-os támogatásával Varga József (fotó) agrármérnök nyerte meg, aki hosszú „idegenben tett kalandozás” után tért haza szülőfalujába.

– Mi késztette arra, hogy elvállalja a jelölést?

– Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy vállaljam-e el ezt a megbízatást, vagy sem, ugyanis én a község szülöttje vagyok ugyan, de több évtizede távol éltem. Alighogy Temesváron elvégeztem az agrártudományi egyetemet, a Székelyföldre kerültem. Dolgoztam Székelykeresztúron az állami gazdaságnál, majd Gyergyószárhegyen. A rendszerváltás után részvénytársaságként privatizáltuk a szárhegyi farmot, amelyet 2010-ig vezettem. Ekkor eladtuk a vállalkozást és a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóságon folytattam munkám. A feleségem is egy gyergyó-szentmiklósi szállodát vezet. Ez idő alatt jártam ugyan haza, de csak egy-két napra, ez természetesen nem volt elegendő ahhoz, hogy ismerjem a községet. Az idén februárban kerestek meg ismét, hogy nem kamatoztatnám-e vezetői tapasztalatomat a közösség érdekében. Elvállaltam, mert lassan én is haza szerettem volna jönni: házat építettem, szüleim gondját kell viseljem, lányom Marosvásárhelyen egyetemista... szóval több minden amellett érvelt, hogy itthon folytassam.

– A választások óta eltelt időszak elegendő volt ahhoz, hogy felmérje, mik a teendők, de arra is, hogy konkrét megvalósításokat kezdeményezzen.

– Elsősorban arra szeretnék törekedni, hogy egy
„emberbarát” polgármesteri hivatalt alakítsak ki. Ha kell, a községet az utcáról vezetem. Igazgatóként is olyan voltam, ha kellett, megragadtam a lapátot és vállvetve dolgoztam a napszámossal. Így képzelem el ezt a beosztást is. A hivatalbeli kollégákat is arra kértem, legyenek megértők, türelmesek az emberekkel és keressenek azonnali megoldást gondjaik orvoslására. Senkit ne utasítsanak el. Ha pedig valamit nem lehet rendezni, magyarázzák meg, miért. Ami pedig a terveket illeti, az a felfogásom, hogy a jelenlegi gazdasági helyzethez viszonyítva ne ígérjünk sokat, inkább önerőből, apró lépésekkel, közösen próbáljunk tenni mindannyian valamit a községért. Persze, mindig lesznek elégedetlenek, de a tanácsosokkal közösen olyan döntéseket kell hozzunk, hogy a lehetőségek szerint mindegyik falunak jusson valami a költségvetésből. Vannak hosszú távú elképzeléseink is, egyike ezeknek az aszfaltozási stratégiánk. Tudom, hogy költséges, de véget szeretnénk vetni annak, hogy forgalmasabb utcákban lakók – főleg ilyenkor, szárazság idején – nyeljék a port. Gyulakután befejeztük az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítését, így most már az aszfaltozásnak is nekifoghatunk. A kormány vidékfejlesztési programja keretében leaszfaltoznánk a Nagy utcát, a munkálatok finanszírozását megpályáztuk. Ugyanígy a többi település forgalmasabb utcáit is – remélhetőleg négy év alatt – leaszfaltozzuk.

– A szárazság szükségessé tette, hogy a vezetékes rendszert kiterjesszék. Korábbi elképzelés volt az, hogy a vezetéket Kelementelkéig is eljuttassák, de valahogy leálltak a munkálatok.

– A fővezeték valóban eljutott a kelementelki iskoláig és ezt a hálózatot szeretnénk majd kibővíteni az utcákban is. Sajnos, azt kellett tapasztalnom, hogy a 2007-ben elkezdett és a tavaly befejezett 9–9 km ivóvíz- és csatornahálózati rendszer nem úgy működik, ahogy kellene. Befektettünk 2,2 millió eurót és bár a székelyudvarhelyi Matrixcom cég működteti, a hivatalom átvétele után súlyos hiányosságokat fedeztem fel. A szennyvíztisztító állomás nem úgy működik ahogy kell, hiányoznak számítógépek, az automata vezérlés be sincs kötve, s vannak olyan helyek ahol a földbe helyezett csöveket összekötő gumipakolást is „kifelejtették”. A cégnek 2012. november 15-ig van működtetési szerződése, ezt követően versenytárgyalást hirdetünk az üzemeltető kiválasztására. Ennek kapcsán már lépést tettem az országos hatóságok fele, hogy – mivel uniós támogatásról van szó – a kivitelezőt szólítsák fel a hiányosságok kiküszöbölésére. Eddig ezzel senki sem törődött.

– Más településen – annak ellenére, hogy van vezetékes ivóvízhálózat – a díjak miatt kevesen csatlakoznak a rendszerre. Mi a helyzet Gyulakután?

– A szárazság több családot arra kényszerített, hogy bár fizetni kell, de a biztos forrást válassza. Tudomásunk szerint a lakosság mintegy 85%-a már csatlakozott a rendszerre. Ezenkívül azok számára, akik nem választották ezt, vagy nincs pénzük a munkálatokra, a faluban több helyen közkutat bocsátunk a rendelkezésükre. A temető alatt egy kis pihenőhelyet is elképzeltünk, s lehet, hogy ez zarándokhely lesz, mert szimbolikusan ide helyezzük el azt a táblát, amely Gyula (Gyala vezér) kútjának – a közeli dombon levő vár hajdani ura által használt forrásnak – állít emléket, hiszen innen a település neve is.

– Nyilván az aszfaltozás és az ivóvízhálózat működtetésének a tökéletesítése, kibővítése mellett mással is foglalkoznak.

– Maradjunk a köztereknél. Fontosnak tartom, hogy a község arculatán is változtassunk. Ezért saját költségvetésből játszótereket létesítünk a községközpontban és Kelementelkén. Gyulakután rendbe tesszük a labdarúgópályát és pályázunk egy műfüves játéktér kialakítására, öltözők megépítésére, átrendezzük a polgármesteri hivatallal szemben levő teret, a tömbházak közötti utcákat. Ahol lehetett – a gyulakuti iskolával szemben – parkolókat alakítottunk ki.

– Eddig nem esett szó a főút mentén fekvő Kelementelkén kívül a községhez tartozó falvakról.

– Természetesen az „el-dugottabb” településekről sem feledkezünk meg. A tanévkezdés miatt fontosnak tartottuk a ravai iskola rendbetételét. A hosszú távú tervek között pedig arra számítunk, hogy leaszfaltozzuk a Havadtő és Rava közötti 12 km-es utat. Bordoson a hidat kell megjavítanunk és pénzt utaltunk ki a falu központjának azaz a templom körüli térnek a megszépítésére. Havadtőn ki kell ássuk a Cérnás-patak medrét, ott a kultúrotthont és a környékét tesszük rendbe, mint ahogy Csöbön is. Az előbbi településen pedig már félretettünk pénzt egy díszkapu felállítására. Mindegyik településen azoknak az egyházközségeknek, ahol igényelték, a polgármesteri hivatal 5000 lejes támogatást nyújtott és segített abban, hogy a temetőket kipucoljuk. Ezenkívül elégedetlen vagyok a gyulakutai 2-es iskola tornatermének állapotával és a kultúrotthon hátulsó falát is újra kell vakolni. Szóval lesz dolgunk elég.

– Sokan felrótták azt, hogy
„első lépése” a polgármesteri hivatal bővítése volt.

– Ez is szükséges munkálat, hiszen tulajdonképpen a garázsokat fedjük be úgy, hogy a felső szinten kialakítunk egy közösségi termet, ahol akár kisebb művelődési rendezvényeket lehet szervezni, sőt esketőnek is használhatjuk, így a korábban említett elvek alapján ezáltal is nyitunk a község lakói fele.