Ősztől lép életbe, bár sokan vitatják
2016-08-15 13:29:08
- Bodolai Gyöngyi
Augusztus 10-i keltezéssel Mircea Dumitru közoktatási miniszter elfogadta a tanulók jogállására vonatkozó dokumentumot, a rendszerváltás utáni első olyan szabályzatot, ami az ország minden tanintézményére vonatkozó érvényességgel pontosan meghatározza a tanulók jogait és kötelességeit. Alig fogadták el, a bírálatok máris egymást érik a dokumentummal kapcsolatosan, amelynek van sok jó, és sok kifogásolható előírása is.
A pedagógusok először azt tették szóvá, hogy a diákstatútum tervezetét június 17 – július 4. között bocsátották közvitára, ami a pedagógusok többségének és a diákok egy részének is a vizsgákon való részvétel, illetve már a vakáció időszaka volt. Az időpont és az idő rövidsége miatt nem is tartják igazi közvitának ezt a tanév végi két hetet, amikor körülményes módon véleményt lehetett mondani a szabályozásról.
A sietség magyarázata az, hogy augusztus 10-i elfogadása után a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított 30 napon belül a 2016-17-es tanévtől kezdődően érvénybe lép a szabályzat. A statútum megszövegezői szerint a cél az volt, hogy az egyetem előtti oktatás diákközpontú legyen, ezért az új szabályzat előírja, hogy minden fontos döntésben meg kell hallgatni a diákok, a diákszervezetek véleményét, a szakszervezetek, a szülők és az iskolafenntartó önkormányzatok mellett. A diák egyéniségét, méltóságát nem szabad megsérteni a társai előtt, a diákok viszont véleményt mondhatnak a pedagógusokról, sőt, ha az osztály háromnegyede megszavazza, akkor kérhetik a tanár eltávolítását, amit az iskola vezetőtanácsának is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy érvényes legyen. A szabályzat kimondja, hogy ingyenes, jó minőségű, korszerű körülmények között zajló oktatást kell biztosítani, és a diákok véleményét is figyelembe kell venni a választott tantárgyakkal kapcsolatosan.
Ha a diák nincsen megelégedve az írásbeli dolgozatára kapott osztályzattal, megóvhatja azt, még mielőtt bekerülne az osztálynaplóba. Ha a tanár megindoklása nem elégíti ki, a diák és szülei kérhetik az iskola vezetőségétől az írásbeli dolgozat újbóli elbírálását olyan személyek által, akik nem tanítják a kifogást emelő tanuló osztályát. Ha nincs az iskolában ilyen szaktanár, a tanfelügyelőségen keresztül más tanintézményből kell kérni. Ha az újbóli elbírálás nyomán egy jeggyel nagyobbat kap a diák, azt kell bevezetni az osztálynaplóba.
A fenti előírások miatt a pedagógusok egy része a tanárokkal szembeni ellenséges támadásnak nevezi a statútumot. Véleményük szerint a diákoknak nem az kellene az elsődleges feladatuk legyen, hogy büntessék a tanárokat, hanem mindenekelőtt az, hogy tanuljanak. A jegy megóvására vonatkozó előírást pedig sokan ok nélkül is ki fogják használni, fölösleges munkának, kellemetlenségnek és huzavonának téve ki az iskolát. Holott manapság egy írásbeli dolgozat kulcsát pontosan megállapítva sokat nem tévedhet a tanár. Ami a tanárok eltávolítására vonatkozó kérést illeti, egyes megjegyzések szerint sok kellemetlenségnek tehetik ki ezzel a szigorú pedagógusokat. Diákvélemények szerint azoknak szerezhetnek kellemetlen perceket, akik valamilyen szenvedély rabjaként nem végzik becsületesen a munkájukat, de az érvényben levő előírások szerint az iskola nem tud megszabadulni tőlük.
A szabályzat lehetővé teszi, hogy a diákok érdekvédelmi, szociális, művelődési célú csoportokba tömörüljenek, tanórákon kívül tüntetést szervezzenek és tanintézménytől, tanfelügyelőségtől, szaktárcától stb. adatokat igényeljenek. A szabályzat kifejezetten tiltja a plágiumot, előírja a szerzői jog tiszteletben tartását, az információ eredetének a megjelölését, és az eredetiségre helyezi a hangsúlyt a diákok által írt szakdolgozatok esetében. A különböző tantárgyversenyeken való részvételre nem kötelezhető egyetlen tanuló sem – szögezi le a statútum. A szabályzat megerősíti a sajátos igényű gyermekekkel való foglalkozás módját, az utazási kedvezményeket, részletesen kitér az ösztöndíjak, szociális juttatások odaítélésére, a múzeumokba, művelődési rendezvényekre való kedvezményes belépésre (a jegy értékének 25 százalékáért). A tanulók kötelezettségei között írja elő a pontos jelenlétet az iskolához illő öltözetben, a civilizált viselkedést a pedagógusokkal, az iskola alkalmazottaival és diáktársakkal szemben, megtiltva a csúfolódást és a kirekesztést.
Ha a diák rendellenességet tapasztal az iskolában, értesítheti a rendfenntartó szerveket, de a hamis riasztást büntetik. Az iskolába nem lehet alkoholt, kábítószert, cigarettát bevinni és fogyasztani, továbbá fegyvernek minősülő tárgyakat és olyan anyagokat sem, amelyek sértik az ország függetlenségét, egységét és szuverenitását, és amelyeknek pornográf tartalmuk van.
A mobiltelefonokat vizsgákon nem, de órákon, ha oktatási célból a tanár megengedi, vagy sürgősségi esetben használhatják a diákok.
A statútum nagy hangsúlyt helyez a jelenlétre, tíz igazolatlan hiányzásért levonják a magaviseletet, 20-ért intőt kap a diák, 40-en felüli hiányzásért kizárják az iskolából. A rongálások helyrehozatalának költségeit a rongálást elkövető tanulónak kell megtérítenie, a tönkretett ingyenes tankönyv helyett újat kell vásárolnia. Nemzetiségi vonatkozásban a statútum biztosítja minden diák számára az anyanyelvű oktatást (7/d cikkely), garantálja a diszkriminációmentes bánásmódot.
A napi hét órát a nemzetiségi diákok esetében az anyanyelvi, a nemzetiségek történetére vonatkozó, valamint a második idegen nyelvű tanórákkal át lehet lépni. Annak a kisebbségi diáknak, akinek a lakhelyén nincs lehetősége anyanyelvén tanulni, téríteni kell a bérlet árát, amivel egy más helységbeli iskolába utazik – ragadtunk ki néhány előírást az új diákstatútumból, amelyről valószínű ezután kezdődik az igazi vita.