Pálosok világa a várban

Rendtörténeti vándorkiállítás Marosvásárhelyen

Az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfiszerzetesrend történetét mutatja be a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Pálosok című vándorkiállítása, amelyet a 9. Vásárhelyi Forgatag keretében nyitottak meg vasárnap délután a Maros Megyei Múzeum várbeli épületében. A tárlat első külföldi helyszínén az év végéig látogatható.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója a határon túli közösségekkel való együttműködés fontosságát hangsúlyozta a Vártemplomban tartott tárlatnyitón. „A Magyar Nemzeti Múzeumnak felelőssége, kötelessége a határon túli magyar közösségek számára (…) valamilyen módon baráti, szellemi kézfogással segítséget, támogatást, szövetséget adni” – mondta egyebek mellett az intézményvezető. 

Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kiállítás évtizedekig elhallgatott témát dolgoz fel, nyolc évszázad történetét foglalja össze. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke szintén arról az eddig háttérbe szorított, rejtélyes világról szólt, amelyet a tárlat a szemlélő előtt feltár. 

A megnyitón jelen levő Puskás Antal OSPPE, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke szerint a kiállítás jelentősége abban rejlik, hogy kapcsolatba hoz minket az igazsággal, bemutatva „azokat a különféle arcokat, amelyeket felöltött magára a pálos rend az évszázadok során”.

Átvenni valamit az atyák lelkületéből

L. Simon László külön kitért a Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország legnagyobb és legrégebbi kulturális intézménye, a magyar alapítású pálos szerzetesrend és a Maros Megyei Múzeum hármas együttműködésére, amelynek köszönhetően a vándortárlat Marosvásárhelyre érkezett. „Nagyon remélem, hogy nemcsak fontos tudásanyag fog átjönni a kiállításból, nemcsak megismerjük a szerzetesrend történetét, hanem a tényeken és adatokon túl, az esztétikai élményen is túl sikerül valamit átvenni a lelkületéből is ezeknek az atyáknak. Azt kívánom, hogy emelkedett lélekkel térjenek haza erről a kiállításról, és az emelkedettséget adják át másoknak is” – tette hozzá a múzeumigazgató.

A tárlatnyitó hangulatát Petrás Mária népdalénekes előadása színesítette, majd a kiállítás két kurátora – Pető Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum és Bencze Ünige, a Maros Megyei Múzeum régész muzeológusa – kalauzolta végig a jelenlevőket a kiállítótermeken. A kurátorok a hivatalos tárlatnyitó előtti napon a sajtó képviselőinek mutatták be a pálosok különleges világát, a továbbiakban az akkor elhangzottakból szemelgetünk.

Néhányan mindig kitartottak

„Erdély is számos szálon kapcsolódik a pálosokhoz, ugyanis már a középkorban létezett négy kolostoruk ebben a régióban. Azért szerettük volna mindenképpen Marosvásárhelyre hozni ezt a kiállítást, mivel Marosszentkirályon állt az egyedüli pálos kolostor a középkori Székelyföld területén” – emelte ki Bencze Ünige.

„A budapesti kiállítás apropója 2020-ban egyrészt a pálos rend megalapításának 770., másrészt a rend alapítója, Boldog Özséb mennybemenetelének 750. évfordulója volt” – tette hozzá Pető Zsuzsa, majd arra is kitért, hogy a pálosoké egy mindössze 18 fős szerzetesrend. Hargitafürdőn is van egy 2014-ben alapított kolostoruk, amelyben a „motoros”, pontosabban a motorkerékPálos atyák szolgálnak. 

„Mit is jelent pálosnak lenni? Mitől lehet érdekes egy remete élete? Az elvonulás, a csend, a magány, illetve Istennel való társas magány, a hozzá való közvetlen kapcsolódás – ez jellemzi a pálosokat. Az önmegismerés, nyugalom, lelki kiteljesedés az, amit sugároznak, és átadnak ma is az embereknek. Nagyon sokszor változott a pálosok karaktere az évszázadok során, volt, amikor erdőségekben éltek, ugyanakkor már a középkorban közvetlenül kapcsolódtak az emberekhez. A történelem viszontagságai többször feloszlatták a rendet, de néhányan mindig kitartottak, és ez a kitartás, a magukkal való békesség az, amit tanítanak” – hallhattuk a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársától, aki a továbbiakban a tárlat anyaga kapcsán azokra az erdélyi sajátosságnak számító tárgyakra hívta fel a figyelmet, amelyek még sohasem voltak kiállítva. 

„Igyekeztünk úgy alakítani a kiállítás koncepcióját, hogy Erdély is beleférjen. Régészeti anyagot nem tudtunk felmutatni, mivel a pálos kolostoraink nincsenek régészetileg kutatva, viszont igyekeztünk begyűjteni egyéb fellelhető anyagokat különböző személyiségekről, hogy a látogatók lássák, mit használtak, milyen írásokat olvastak századokkal korábban a pálosok. Az egyik legfontosabb erdélyi pálos rendi személyiséget, Martinuzzi Fráter Györgyöt is bemutatjuk. Ugyanakkor a marosszentkirályi kolostorról is van egy kisebb összegzésünk” – egészítette ki a tárlatvezetést megelőző ismertetőt a Maros Megyei Múzeum illetékese.

Az álomlángoktól a zarándokvonatig

A kiállítás anyagát 26 – túlnyomórészt magyarországi – intézménytől kölcsönözte a budapesti múzeum. A látogató először egy remetebarlangban találja magát, amelynek mélyén a Boldog Özséb által megálmodott lángok fogadják. Az összegyűlő lángok látomása késztette arra a rend megalapítóját, hogy a remetéket közösségbe fogja össze. Innen a pálos címerhez visz az út, amelyen Remete Szent Pál történetére utaló elemek fedezhetők fel: a pálmafa, amelynek leveleiből ruhát készített magának a keresztényüldözés elől a thébai sivatagba menekült remete, a táplálására naponta kenyeret vivő holló és a két oroszlán, amely a legenda szerint halála után a sírját megásta. 

Az első teremben a pálos rend megalakulását, a különböző rendi szabályzatoknak az elfogadtatását, a kolostorok gazdasági gyarapodását, terjeszkedését lehet nyomon követni, illetve jelentős rendtörténeti kötetek is megtekinthetők. 

A továbbiakban olyan ritkaságok láthatók, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírkövének egy darabja, egy középkori alapkő vagy Martinuzzi György egyetlen ismert portréja a 17. századból.

A kiállítás egy másik kiemelkedő értéktárgya a Pécsről hozott Fekete Madonna-másolat, amelynek – zarándokok millióit vonzó – eredetijét Lengyelországban, a chestochowai kolostorban őrzik. 

Az utolsó teremben egy terepasztalon apró szerelvény – a Budapestről évente Czestochowába induló Fekete Madonna zarándokvonat kicsinyített mása – járja körbe annak az öt kolostornak az útvonalát, amelyet a pálosok a magyar rendtartományban fenntartanak, újra meg újra eljutva a lengyelországi Fényes Hegy, azaz Jasna Góra kolostorához.