A romániai választópolgárok nem sokra tartják az ideológiai orientációt, amikor kiválasztják a nekik tetsző pártokat a választásokon. Bár a politikusok nagyra értékelik a „jobboldal” vagy a „baloldal” ideológiai címkézést, a választók számára ez kevéssé számít.
Az INSCOP minapi felmérése értelmében a választások előtt felborul minden, amit a választók ideológiai irányultságáról addig tudtak vagy gondoltak. Az embereket nem érdekli sem a jobboldal, sem a bal. Illetve, egyáltalán a téma.
Jól mutatja ezt, hogy a megkérdezettek csaknem fele nem tartja magát sem jobb-, sem baloldalinak. A megkérdezett választópolgárok 13,4%-a tartja magát baloldalinak, míg 19,1%-uk inkább jobboldali. A többség, 49,2% azonban egyiknek sem tartja magát. 15%-uk azt mondja, hogy nem tudja, mi a különbség egyik vagy másik között. A többi válaszadó 3,4%-a azt mondta, hogy tudja, vagy nem válaszolt.
A közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint a lakosság politikai ideológiákkal kapcsolatos megítélésének tágabb átalakulásáról lehet szó. Szerinte a politikai identitáshoz kapcsolódó témák már nem annyira egyértelműek, és más témák felé orientálódnak. Ezért szókincsváltásra lenne szükség, ha a román pártokról beszélünk.
Az INSCOP-felmérés tehát azoknak a profilját próbálta kialakítani, akik nem tartják magukat sem jobb-, sem baloldalinak. A kutatás készítői megállapították, hogy a politikai ideológia iránt érdektelenek között vannak politikai pártok szavazói is. Se jobb-, se baloldali a PSD-re szavazók 43%-a, a PNL-re szavazók 46%-a, az USR-re voksolók 40%-a, az AUR-t preferálók 44%-a.
Sőt, egyre több állampolgár vallja magát közömbösnek úgy általában a politika iránt. Azt mondják, nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik a politikai színtéren. Ez magyarázza az ideológiák iránt érdektelenek igen nagy arányát is. Az INSCOP igazgatója azon a véleményen van, hogy paradigmaváltásnak vagyunk tanúi a politikai színtéren.
Ez lehet a magyarázata annak is, hogy a megkérdezetteknek csak az egyharmada azonosul jobb- vagy baloldali ideológiákkal. Tegyük hozzá, a román pártoknak sem sikerül ideológiai szempontból meghatározniuk magukat, csak deklaratív szinten. Ha konkrét intézkedésekről és döntésekről van szó, a dolgok nagyon zavaróvá válnak a politika iránt érdeklődők számára.
Oka lehet a politikai pártok következetlensége az ideológiai hovatartozás magyarázatában, illetve a politikai diskurzus konkrét cselekvésekben és intézkedésekben való tükrözése.
Ilyen körülmények között nem kell csodálkozni, hogy egy-két miccsel és egy pohár sörrel szavazatot lehet vásárolni: baloldalra vagy jobbra. Az ideológia a legkevésbé sem számít.
