2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az országos katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) vezetőjének, Raed Arafatnak legutóbbi nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy ismét korlátozások bevezetésére készülnek, az intézkedések pedig elsősorban a vendéglátós vállalkozásokat érintenék. Arafat szerint ugyanis „egyes” éttermekben nem tartják be a járványügyi szabályokat, emiatt „nem lehet azt mondani, hogy ezek az éttermek nem fertőzési források”. Az IGSU-főnök úgy véli, az újabb fertőzöttek a járványügyi ankét során nem vallják be, hogy korábban étteremben tartózkodtak, mert attól tartanak, hogy „előveszik” őket a szabályok megszegése miatt. Ugyanakkor a szóban forgó éttermek működtetőit is felelősnek tartja a nagyszabású összejövetelek megszervezéséért, akiket az sem riaszt el, hogy a hatóságok egy-két hónapra elrendelik az étterem bezárását. 

Innen már csak egy lépés, hogy ismét elrendeljék a korlátozásokat, a járványügyi szempontból vörös övezetnek számító helységekben egészen biztosan, de ha a fertőzöttek száma hangsúlyosan növekedni fog, biztosan számíthatunk tavalyihoz hasonló restrikciókra. Vasárnapra 3200 új fertőzöttet jelentettek, Bukarestben a legtöbbet, de ha a megyéket tekintjük, Temes vezet, követi Ilfov, Kolozs és Brassó. 

Miközben Raed Arafat célozgat az újabb korlátozások bevezetésének lehetőségére, párhuzamot von Románia „nagyvonalú” járványkezelési módszere és a többi országok (például Franciaország) szigorú intézkedései között. Valahogy úgy jön ki, hogy örüljünk annak, hogy eddig nálunk nem „keményítettek be”. Valóban így van, és aggodalommal figyeljük például a magyarországi járványhelyzet alakulását is, a magyar kormány intézkedéseit, vagy például az Anglia által bevezetett ultraszigorú utazási feltételeket. 

De ha már párhuzamokat vonnak, azt is el kellene mondani, hogy nálunk nincs szigorú kontaktkövetés, elsősorban azért, mert a közegészségügyiek túlterheltek, az emberek meg belefáradtak a pandémiába. A turisztikai és vendéglátóipar egyévnyi korlátozások után szinte padlón van, már csak a „kegyelemdöfés” hiányzik ennek az ágazatnak. És azt is meg kellene nézni, hogy mennyire fertőzési forrás például az ügyintézés a közintézményekben, ahol a folyosókon egymást érik az emberek, milyen a tömegszállítás a városokban és főleg azokon kívül, esetleg a vásárlási láz a nagyáruházakban (elmaradt már rég a bevásárlókosarak különválasztása és fertőtlenítése, gyakran a testhőmérséklet-mérés, a maszkhasználatra való figyelmeztetés, a vásárlók figyelmének felhívása a járványügyi szabályok betartására). Hány hatósági személy ült fel például a peremtelepülések és a megyeszékhely között közlekedő zsúfolt minibuszokra, és rendeltek-e el ennek megfelelően járatszámnövelést? 

A legegyszerűbb a könnyebb utat választani, azt, ahol nem kell rendszerszintű átalakításokkal bajlódni. 

A katasztrófavédelmi felügyelőség főnöke végezetül arra buzdított, hogy minél többen oltassák be magukat, hiszen ez az egyetlen megoldás a járvány megállítására. Arról persze nem nyilatkoznak az illetékesek, hogy az oltáselőjegyzési platformon nincsenek szabad helyek, az emberek csak hetekkel később kapnak időpontot, lakóhelyüktől távol. És ez még inkább így lesz, ha március 15-től a 3. oltási szakaszban sorra kerülők is feliratkozhatnak, és áprilistól indítják az oltásukat.

Oltási kedv tehát van, az oltóanyag döcögve érkezik, a fertőzöttek száma gyorsuló ütemben növekszik. A beoltottak száma elérte az egymilliót, lassan a pozitív tesztek száma is eléri a 900 ezret. Versenyfutás ez az idővel.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató