Pénteken kezdődik a VII. erdélyi kertész- és tájépítész-konferencia

A Sapientia EMTE marosvásárhelyi kertész- és tájépítész kara május 28-án és 29-én hatodik alkalommal szervezi meg online az erdélyi kertész- és tájépítész-konferenciát. A konferencia elsősorban az akadémiai szférának szól, de a szakterületen az újdonságok mindennapjainkat is érintik. Ezért fontos, hogy kétévente a marosvásárhelyi kar szervezésében felmérjék  a környékbeli egyetemek eredményeit. 

A konferencia résztvevői megpróbálnak választ keresni arra, hogy miként alakul át az épített és természeti környezetünk, milyen társadalmi kontextus alakítja át településeinket, milyen válaszokat adnak a szakemberek az erdélyi táj alakítása során adódó kihívásokra. A mértéktelen energia- és nyersanyagfogyasztás, az elszabadult vagy az át nem gondolt urbanizáció, a korlátlan, szélsőséges globalizáció vagy a rosszul értelmezett, merev lokalizáció sajátos termelési és fogyasztási módjaival együtt életterünk, lakóhelyünk, világunk élőhelyeinek és életformáinak a változását idézik elő, és minderre meg kell találni a helyes megoldást – áll többek között a konferenciát meghirdetők célkitűzései között. 

A konferenciára több témával lehetett jelentkezni. Az egyik szekcióban a fenntartható terület és a környezettudatos település a tájban: múlt, jelen és jövő a téma. Ebben a kutatók – a gyakorlatban és elméletben – a terület mint agrár- és területtudományi entitás fenntarthatósági kérdéseit vizsgálják, azt, hogy milyen szerepe van a kutatásnak, a tervezés-rendezésnek és gazdálkodásnak a biodiverzitásban, a turizmusban, a klímaváltozásban, a tájrehabilitációban és a környezettudatos nevelésben, olyan koncepciók mentén, mint a „zöld város (település)”, ahol a mindennapok urbanizációs követelményeit kell egyeztetni a környezetkímélő elmélettel. 

Egy másik szekcióban a közösségi és magán külső terek rendezéséről lesz szó. Többek között arról értekeznek a szakértők, hogy miként lehet ötvözni a kertrendezésben a műszaki és kulturális igényeket. Hogyan alakul át a hagyományos terület- és térhasználat, miként épülhetnek be az egyéni és közösségi gazdálkodási-építési kultúrák ezekbe a tervekbe.

 A leginkább aktuális témakör a környezetkímélő gazdálkodás. Ebben a fenntartható technológiák alkalmazásáról lesz szó a növénytermesztésben. Olyan termesztéstechnológiákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, amelyek segítenek megőrizni a talaj termőképességét természetkímélő növényvédelmi módszerekkel. 

Egy másik szekcióban arra a kérdésre keresnek választ, hogy miként képesek felvenni a versenyt a kis és családi gazdaságok a multikkal. Itt olyan technológiai újdonságokat mutatnak be, amelyek sikerre vihetik a kisgazdaságokat. 

Dr. Benedek Klára adjunktus, a kertészmérnöki kar tanszékvezetője elmondta, hogy kétévente szervezik meg a konferenciát, már 12 éve a Sapientia EMTE a vendéglátója a rangos rendezvénynek. Az előzőektől eltérően, a járványhelyzet miatt most a konferencia online térbe kényszerült, ami egyfajta nyitást is jelentett, ugyanis szélesebb körben teremtettek lehetőséget arra, hogy a YouTube-csatornán bekapcsolódjanak a szakemberek. Ezúttal nemcsak erdélyi, magyarországi, de még egyesült államokbeli neves előadók is jelentkeztek, ami kétségtelenül növeli a konferencia színvonalát, szélesíti kínálatát.  Az online tér előnyét kihasználva két csatornán is közvetítik az előadásokat, az egyetem fordító szakos hallgatói gondoskodnak a tolmácsolásról, így román, magyar és angol nyelven zajlik a konferencia. Egyik csatornán angol nyelven lehet követni majd az előadásokat. 

Az erdélyi kertész- és tájépítész-konferencia előnye, hogy összekapcsolódhat a romániai, magyarországi – és most, az online térben – más országokbeli szakma, így kiemelt szakértekezletté nőtte ki magát e tudományos fórum. A résztvevők létszáma jelzi a rendezvény sikerességét, hiszen egymást érik majd az előadások. Ha az idén nem is, de remélik, hogy legközelebb visszatérhetnek a virtuális térből a valóságba, és eljöhetnek újra az előadók a Sapientiára. Ilyenkor ugyanis szakmai terepszemlét is tartanak, ahol az előadásoknak helyt adó egyetem környékén megvizsgálják, hogy az elhangzottakat miként lehet gyakorlatba ültetni. Nyilván az utóbbi hosszabb folyamat lehet, de az akadémiai szféra szerepe éppen abban áll, hogy ötleteket generáljon, amelyeket a későbbiekben az igazi haszonélvezők – tájépítészek, városgazdák, gazdálkodók, növénytermesztő szakemberek – megvalósítanak.