A pénzügyi szabálytalanságok nyomán gyarapodik az uniós költségvetés
Egyre nagyobb arányban derítenek fényt az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos pénzügyi szabálytalanságokra az EU-tagállamokban, és ennek köszönhetően több szabályellenesen elköltött pénz kerül vissza az uniós költségvetésbe – derül ki egy csütörtökön Brüsszelben kiadott jelentésből.
Egyre nagyobb arányban derítenek fényt az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos pénzügyi szabálytalanságokra az EU-tagállamokban, és ennek köszönhetően több szabályellenesen elköltött pénz kerül vissza az uniós költségvetésbe – derül ki egy csütörtökön Brüsszelben kiadott jelentésből.
Tavaly a 27 országban bejelentett szabálytalanságok száma az előző évi 7.769-ről 10.332-re emelkedett, becsült pénzügyi hatásuk pedig a költségvetési keret 1,27 százalékára nőtt 1,13 százalékról.
A mezőgazdasági támogatásoknál tavaly a tagorszá-gokban összesen 175 millió euró szabálytalanul elköltött támogatást hajtottak be, a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásoknál 611 millió eurót. A témáért felelős európai bizottsági tag, Algirdas Semeta az adatokat ismertetve méltatta, hogy „a legtöbb tagállamban bevezetett korszerűsített és továbbfejlesztett jelentéstételi rendszereknek köszönhetően a bizottsághoz nagyobb mennyiségben és jobb minőségben érkeznek adatok a szabálytalanságokról”. Hozzátette: a bizottság a jelentéstétel javítására és megbízhatóságának növelésére törekszik, s ezzel elősegíti, hogy az adófizetők pénze fokozottabb védelmet kapjon. Az uniós pénzek hatékonyabb figyelemmel kísérésének jóvoltából a bizottság és a tagállamok gyorsabban tudnak reagálni a csalási módszerek változásaira is, és megfelelő intézkedéseket tehet a csalások megelőzésére.
A jelentés szerint az úgynevezett előcsatlakozási alapok esetében mind a bejelentett szabálytalanságok száma, mind annak költségvetési hatása csökkent, mivel kisebb lett az érintett országok köre is. Tavaly 14 millió euró szabálytalanul elköltött uniós pénzt hajtottak be ebből a keretből.
Az uniós közvetlen kiadásoknál a bejelentett szabálytalanságok száma 705-ről tavaly ezer fölé emelkedett, pénzügyi hatása a költségvetési keret 0,27 százalékára emelkedett 0,17 százalékról.
A saját bevételi források esetében a bizottság visszaesésről számolt be, a szabálytalanságok becsült pénzügyi hatása pedig lényegében változatlan maradt.
