A polgári perekkel járó költségek alól való mentesítés és kedvezményezés az utóbbi törvénymódosítások szerint
Ahogy már említettük a perrel járó költségek általános bemutatásakor, a polgári perrel járó főbb kiadások a következők lehetnek: bélyegilleték, szakértői honorárium, valamint az ügyvédi honorárium.
Ahogy már említettük a perrel járó költségek általános bemutatásakor, a polgári perrel járó főbb kiadások a következők lehetnek: bélyegilleték, szakértői honorárium, valamint az ügyvédi honorárium. Ugyanakkor mindazokban az esetekben, amikor a per lejárta után a határozat rendelkezéseit csak bírósági végrehajtó beavatkozásával lehet megvalósítani, a végrehajtói honoráriumra is számítanunk kell.
Mivelhogy a polgári perek elindítása a legtöbb esetben bélyegilleték fizetésével jár, és az illeték összege a tavalyi törvénymódosítások következtében jelentősen megnőtt, sok olyan helyzettel találkozunk, amikor a pert indító személy (felperes) nem képes ezt állni. Ettől eltekintve, az eljárás alatt sok más költség is felmerülhet, a feleket anyagilag megterhelhetik.
Az ilyen helyzetek elkerülése céljából a 2008. évi 51-es sürgősségi kormányrendelet előírásai értelmében a Romániában (vagy bármely más uniós tagállamban) lakhellyel rendelkező, illetve az itt tartózkodó személyek kérvényezhetik, hogy az állam peres ügyükben bírósági közsegélyt nyújtson számukra.
Ilyen jellegű közsegélyben részesülhetnek mindazok a személyek, akiknek nem áll lehetőségükben a perrel illetve a perhez szükséges jogi tanácsadással járó költségeket kifizetni, anélkül, hogy a saját, illetve családjuk megélhetését veszélybe sodorná.
A bírósági közsegély egy olyan állami szolgáltatás, amelynek célja a méltányos perhez való jog, a bírósági eljárásokhoz való egyenlő hozzáférési jog, valamint a bírósági határozatok és más jogcímek végrehajtásához való jog gyakorlásának biztosítása.
Bírósági közsegély kérvényezhető és nyújtható polgári, kereskedelmi, közigazgatási, munkaügyi, társadalombiztosítási, valamint más perekben, kivéve a bűnügyi pereket.
A bírósági közsegély a következő formákban valósulhat meg:
a. a kinevezett vagy választott ügyvédek által nyújtott jogsegély vagy képviselet biztosítására szükséges honoráriumok fizetése,
b. a szakértő, fordító vagy tolmács szolgálataiért járó pénzösszegek biztosítása,
c. a végrehajtó honoráriumának fizetése,
d. a bélyegilleték alól való mentesítés, annak lecsökkentése, elhalasztása vagy részletekre való bontása.
A 2011. évi 251-es törvény a mentesítés illetve kedvezményezés terén bizonyos módosításokat hozott, amelyek 2011. december 11-től léptek érvénybe.
E változások szerint a közsegély biztosítható a felsoroltak egyikében, vagy akár egyszerre többen, mindaddig, amíg annak összege nem haladja meg 1 év alatt a bruttó minimálbér tízszeresét (azelőtt tizenkétszeres érték volt a felső határ).
Ugyanakkor a bírósági közsegély nyújtása a kérelmező jövedelme függvényében változhat.
Így az a személy, akinek jövedelme nem haladja meg az 500 lejt, teljes költségmentesítésnek örvendhet. Amennyiben a kérvényező jövedelme 300 és 600 lej között lenne (azelőtt a határ 500– 800 lej volt), a költségek a felére csökkennek. Az utóbbi esetben gyakorlatilag az állam folyósítja a költségek felét.
Ugyanakkor az előbbi költségmentesítési formák más esetekben is jóváhagyhatók, de csak akkor, ha a kérvényező bizonyítani tudja, hogy a várható vagy konkrét költségek akadályoznák vagy akadályozzák a szabad bírósági eljáráshoz való jogának gyakorlásában.
A kérvényező jövedelmének kiszámításakor bármilyen jellegű jövedelmet figyelembe kell venni.
A közsegélyhez való jog megszűnik a kérvényező halála esetén, illetve anyagi helyzetének javulásával.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak az alulírotthoz a következő e-mail címre: mhistvan@gmail.com
