Pontos kardiológiai diagnózis az új komputertomográffal

Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a legújabb technológiákra mindig fogékony marosvásárhelyi Cardiomed Orvosi Központ műszerparkja a Siemens Healthineers cég új CT-készülékével bővült. Az utolsó generációs Naeoton Alpha komputertomográf korábban elképzelhetetlen lehetőségeket nyújt a betegségek megállapításában. A közel felére csökkent sugármennyiség mellett a fotonszámláló detektorral ellátott készülék nagyon pontos képet készít az emberi test minden belső szervéről, azok működéséről, működési rendellenességeiről. 

Prof. dr. Benedek Imre kardiológus és belgyógyász főorvos egy barcelonai kongresszuson tartott bemutatón látta meg a készüléket, és jelentőségét felismerve vásárolta a meg szívbetegségekkel foglalkozó magánklinikája számára. A készülék előnye a gyors és rendkívül pontos diagnózis bármilyen szívbántalom esetén. 

Mivel a nagy teljesítményű komputertomográfot már használják, a napokban betekinthettünk a működésébe is.  

Prof. dr. Benedek Theodora belgyógyász és kardiológus főorvos mutatta be, ahogy a térben forgatni lehet az élénkpiros színben megjelenő szívet, és a felszínén lefutó hajszálerekben folytatódva a működését biztosító koszorúerek állapotát. Pontosan követni lehet, hogy hol és milyen mértékben van elzáródva a koszorúér, amely a szívizom szenvedő területét kellene vérrel ellássa. Ahol a piros szín zöldre vált, ott nem kap elég vért a szívizom, ahol azonban kék, sőt lila, ott már elhalt. Egy másik felvételen százalékokban is látni lehet a szívizom állapotát. 

Az elhangzottakat Benedek Imre professzor egészíti ki. A Naeoton Alpha komputertomográf előnye, hogy nemcsak megmutatja, hogy hol van szűkület, hanem azt is, hogy mit tartalmaz (például kalciumot vagy zsírt) az elzáródást okozó csomó. Ennek ismeretében a beavatkozást végző szakember tudja, hogy sikerülni fog-e az elzáródást veszély nélkül vagy minimális veszéllyel áttörni, tudja-e tágítani a lerakódások miatt beszűkült eret, tud-e sztentet beültetni, vagy van-e értelme megoperálni a pácienst. Ha ugyanis a felszabadított koszorúér az elhalt szívizomba vinné az oxigénes vért, akkor nincsen értelme a beavatkozásnak. Ilyenkor a beteget hiába műtik meg, a helyzete nem fog javulni. 

Érdeklődésünkre Benedek professzor hozzátette, hogy a zöld színnel jelzett, úgynevezett hervadt szívizom, amely nem kap elég vért, a koszorúér megnyitását követően nagy gyorsasággal feléled, és teljesen regenerálódik. A komputertomográf pontosan megmutatja, hogy a szívizom hány százaléka él, mennyi van a hervadás (isémia) állapotában és mennyi az elhalás. Ha még van élet a szívizomban, a koszorúér megnyitásával, gyógyszeres kezeléssel és rehabilitációval vissza lehet hozni a beteget egy elfogadható életvitelre, és el lehet kerülni a fölösleges operációt.

Mindez, amit végigkövettünk, összességében a szívbetegek számára fontos szelete annak, amire a készülék képes, amely a szívbántalmakkal diagnosztizált páciensek gyorsabb gyógyulását elősegítő pontos diagnózison túl jelentős szerepet tölthet be a kutatómunkában is.