Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-12-10 15:13:46
Rendkívül hektikus hétvégét hagytunk magunk mögött. Lelkünket, vállunkat keményen nyomta, húzta a hazai parlamenti választás nyűge, terhe, felelőssége. Miközben az ide-oda nyomuló, imbolygó meteorológiai frontok idegeinket, ízületeinket tépázták… És még nem is szóltam a magyarországi X-Faktorról, arról az ott előállt igen furcsa helyzetről, miszerint az anyaországi megavetélkedő keretében két erdélyi magyar lány az egyértelműen roma származású Oláh Gergővel küzd a legjobb helyezésekért. Ha azt vesszük alapul, hogy az erdélyi magyarok odaát románoknak számítanak, akkor: két román lány és egy „oláh” fiú jutott dobogóra, és ez vélhetően igencsak birizgálja a „mélymagyarok” kedélyét. Persze műfaját, színvonalát tekintve egyáltalán nem egy fontos megmérettetésről van szó, viszont a műsor tömeghatása semmiképpen nem elhanyagolható, hiszen hétről hétre csaknem kétmillió magyarországi néző tünteti ki figyelmével az X-Faktort.
Szóval a hétvége tele volt izgalmakkal, kételyekkel, acsarkodással. A politikai események persze a tévéműsorokra is rányomták bélyegüket. Viszont múlt pénteken este, az m1 csatorna jóvoltából néhány igazán kellemes és nyugalmas órát tölthettünk a magyar értelmiségi elit társaságában.
Hogy kicsoda a leggazdagabb magyarok közé tartozó Demján Sándor megavállalkozó és Csányi Sándor OTP-vezérigazgató, azt hellyel-közzel tudjuk, olvastunk, hallottunk róluk. Mivel a jubileumi, tizedik Prima Primissima díjátadó ünnepségen a megkérdőjelezhetetlen tekintélyű Törőcsik Mari színművésznő is elmondta: a Demján által alapított díjat olyan valaki hozta létre, akitől nyugodt lelkiismerettel el lehet fogadni az adományt, magam is elhiszem és vallom, hogy ezek a díjak valóban a megkérdőjelezhetetlen értéket jutalmazzák egy olyan viharvert kis országban, ahol az ideológiai, felekezeti és mindenféle más ellentétek mentén kialakult árkok szabdalják a közéletet, közhangulatot. Hogy a pártatlanság, a politikai részrehajlás-mentesség mennyire fontos eleme a Prima Primissima jelenségnek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy maga az alapító, Demján is kihangsúlyozta a kiválasztás mindenkori pártatlanságát. Majd Csányi Sándor húzta ezt alá: „Nincs jobb- és baloldali művész, tudós vagy sportoló”.
Hogy az idén kik a kitüntetettek, azt természetesen bárki megtudhatja a nyomtatott sajtóból vagy az internet jóvoltából. Az írók közül idén az a Krasznahorkai László lett gazdagabb ötvenezer euróval, akiről többek között azt illik tudni, hogy műveit számos nyelvre lefordították, és írásai nyomán nem kisebb személyiség gyártott filmeket, mint az immár világhírű Tarr Béla rendező. A díjátadó után „felütöttem” a mintegy 3500 címet tartalmazó elektronikus könyvtáramat, ahonnan hamarosan elolvasom majd regényét, a Sátántangót. Ezúton ajánlom melegen: szerezzenek be e-könyv-olvasó szerkentyűt, és használják ki bátran a világháló adta lehetőséget. Hívják le onnan a világ- és a magyar irodalom remekeit. Egyre kevesebb pénzünk lesz ezentúl az egyre drágább könyvekre. Ne legyünk hát finnyásak, mármint hogy „nekem fontos a papír tapintása, a könyv illata”. Szokjunk hozzá a „műszaki csodákhoz”.