2022. augusztus 11., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Emelik a kamatlábakat a jegybankok

Miközben mindennek rohamosan nő az ára, a jegybankok még kamatlábakat is emelnek. Jorge Liboreiro és Hajagos Andrea, az Euronews munkatársai megpróbálták elmagyarázni, miért tesznek a központi bankok olyan lépéseket, amelyekkel elvileg lassítják a gazdasági növekedést és még a munkanélküliséget is növelik.

Minden drágul: az áram, a gázolaj, a zöldségek, az internet, a szállodák, a repülőjegyek, és most már a kamatok is emelkednek. Az ukrajnai háború, a kínai lezárások, a megszakadt termelési láncok óriási igényt váltottak ki az áruk és szolgáltatások iránt, felborítva a kereslet és kínálat közötti kényes egyensúlyt, rekordmagasságba emelve az árakat.

A világ központi bankjai igyekeznek emelni az irányadó kamatlábakat, hogy ezzel próbálják megfékezni a szárnyaló inflációt, amely még ezen intézkedések mellett is minden hónapban újabb és újabb rekordokat döntöget.


Az Európai Központi Bank (EKB) is monetáris politikát váltott

Legutóbb az Európai Központi Bank (EKB) is monetáris politikát váltott, lezárva a negatív kamatlábak hosszú időn át tartó fejezetét, amely az EU államadósság-válságának legrosszabb időszakáig nyúlik vissza. Az ijesztő inflációs adatokra reagálva az Egyesült Királyság, Svédország, Norvégia, Kanada, Dél-Korea és Ausztrália hasonló lépéseket tett az elmúlt hónapokban. Az Egyesült Államok jegybankja egyetlen bejelentéssel 0,75 százalékponttal emelte a kamatokat, ami 1994 óta a legnagyobb emelés. Kedden pedig a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa húzott egy merészet: 1,85 százalékponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.


A jegybankok feladata

A központi bankok egyedi közintézmények: független, nem kereskedelmi szervezetek, amelyek feladata egy ország vagy – az EKB esetében – egy országcsoport fizetőeszközének kezelése. Kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek a bankjegy- és érmekibocsátásra, a devizatartalékok ellenőrzésére, vészhelyzeti hitelezőként működnek, és garantálják a pénzügyi rendszer működését.

A központi bank elsődleges feladata az árstabilitás biztosítása. Ez azt jelenti, hogy az inflációt és a deflációt – vagyis az árak csökkenését – egyaránt kordában kell tartaniuk. A defláció rontja a gazdaság fejlődését és növeli a munkanélküliséget, ezért minden központi bank mérsékelt, pozitív inflációs célt tűz ki – általában 2% körül – a fokozatos, stabil növekedés ösztönzése érdekében.

Amikor azonban az infláció az egekbe szökik, a központi bankoknak nehéz dolguk van. A túlzott infláció gyorsan tönkreteheti a korábbi évek jólétét, alááshatja a magánmegtakarítások értékét, és felemésztheti a magánvállalatok nyereségét. A számlák mindenki számára drágábbá válnak: a fogyasztók, a vállalkozások és a kormányok egyaránt kénytelenek küzdeni a megélhetésért. „A magas infláció mindannyiunk számára komoly kihívást jelent” – mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke. Ez az a pillanat, amikor a monetáris politika központi kérdéssé válik.


A bankok hitelezője

A kereskedelmi bankok, amelyekhez akkor fordulunk, ha számlát kell nyitnunk vagy hitelt kell felvennünk, közvetlenül a központi banktól vesznek fel kölcsönt a legközvetlenebb pénzügyi szükségleteik fedezésére. A kereskedelmi bankoknak valamilyen biztosítékot kell bemutatniuk, amely garantálja, hogy ezt a pénzt vissza fogják fizetni. Az államkötvények a leggyakoribb biztosítékok közé tartoznak.

Más szóval a központi bank pénzt kölcsönöz a kereskedelmi bankoknak, míg a kereskedelmi bankok a háztartásoknak és a vállalkozásoknak adnak kölcsön pénzt. Amikor egy kereskedelmi bank visszaadja azt, amit a központi banktól kölcsönzött, kamatot kell fizetnie. A központi banknak jogában áll saját kamatlábakat megállapítani, ami gyakorlatilag meghatározza a pénz árát.

Ezek azok az irányadó kamatlábak, amelyeket a központi bankok jelenleg az infláció megfékezése érdekében emelnek. Ha a központi bank magasabb kamatlábakat számít fel a kereskedelmi bankoknak, a kereskedelmi bankok is emelik a hitelre szoruló háztartásoknak és vállalkozásoknak kínált kamatlábakat.


A cél a fogyasztói kiadások csökkentése

Ennek eredményeképpen a személyes adósságok, az autóhitelek, a lakáshitelek, a hitelkártyák és a jelzáloghitelek drágábbak lesznek, és az emberek már nem szívesen veszik igénybe ezeket. Azok a vállalatok, amelyek rendszeresen kérnek hitelt beruházásokhoz, kétszer is meggondolják, mielőtt kölcsönt igényelnének.

A szigorúbb pénzügyi feltételek elkerülhetetlenül a fogyasztói kiadások csökkenéséhez vezetnek a legtöbb gazdasági ágazatban. Amikor az áruk és szolgáltatások iránti kereslet csökken, általában azok ára is csökken.

A központi bankok most pontosan ezt akarják tenni: visszafogni a kiadásokat az infláció megfékezése érdekében. Azonban akár két évig is eltarthat, mire a monetáris politika érezteti hatását, ezért nem tud azonnali megoldást adni a legsürgetőbb kihívásokra.


Az agresszív monetáris politika veszélyes dolog 

Bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy az infláció fő mozgatórugója ma az energia, amelyet erősen egy, a gazdaságtól független tényező határoz meg: Oroszország ukrajnai inváziója. A benzin és az áram olyan árucikkek, amelyeket mindenki használ, függetlenül attól, hogy mennyibe kerülnek, így a kereslet gyors csökkenése az árak lehűtése érdekében nem vehető biztosra.

Ez magyarázza azt is, hogy a központi bankok, mint például az amerikai Fed, miért tesznek ilyen radikális lépéseket, még úgy is, hogy ezzel ártanak a gazdaságnak. Az agresszív monetáris politika veszélyes dolog, hiszen a pénz „drágítása” lassíthatja a gazdasági növekedést, gyengítheti a fizetések értékét és növelheti a munkanélküliséget. (Forrás: Euronews)