Az erdélyi magyar közép- és felsőfokú oktatás problémáinak feltérképezése, a megoldásukra vonatkozó konkrét javaslatok számbavétele, egy közös stratégia kidolgozásának szükségessége, valamint a „MOGYE-ügy” megvitatása szerepelt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendkívüli tanácskozás – Hogyan tovább, erdélyi magyar oktatás? – napirendjén.
A május 10-i megbeszélés, amelyet Sándor Krisztina az EMNT ügyvezető elnöke vezetett, a szervezésben partneri szerepet vállaló Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai épületében zajlott. A napirenden levő négy nagy témakör közül kettőről (A nemzetpolitika és oktatás a számok tükrében, az erdélyi magyar közoktatás) keddi lapszámunkban beszámoltunk, a felsőoktatás helyzetképéről és a „MOGYE-ügyről” a következőkben olvashatnak.
Prof. dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, a konferencia házigazdája beszámolt a 2.300 hallgatóval négy helyszínen 31 alap- és 12 mesterképző szakon magyar nyelvű oktatást kínáló egyetem diákjainak sikereiről. Már a bevezetőben elhangzott, hogy jó minőségű oktatási rendszer megvalósítása érdekében jól átgondolt stratégia kidolgozására van szükség.
Jog az önálló állami magyar egyetemhez
Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás három magyar tagozatot működtető állami fenntartású és három magyar magánintézményében 10.428 hallgató tanul 755 főállású egyetemi oktató irányításával – számolt be a felsőoktatás helyzetéről és kilátásairól prof. dr. Tonk Márton, a Sapientia – EMTE jogi karának dékánja. A magyar nyelven érettségiző diákoknak a 18 százaléka tanul Székelyföldön (Marosvásárhelyt nem sorolta oda), és ezt az arányt újabb szakok telepítésével kellene erősíteni, hogy a végzettek otthon maradjanak. A magyar nyelven érettségiző diákoknak évente körülbelül az 50 százaléka kerül be a felsőoktatásba, de 25 százalékuk olyan szakot választ, ami nem működik magyar nyelven, tehát csak a 25 százalék marad. Ez az arány a magyar felsőoktatás nagy hiányterületeire és a hasonló szakok miatti torz képzési kínálatára mutat rá – hangsúlyozta az előadó. Bár az elmúlt harminc évben a magyar nyelvű felsőoktatás intézményrendszere átfogta Erdélyt, a jövőben számolni kell a felsőoktatás legnagyobb kihívásával, a diákok számának a csökkenésével. Az előrejelzések szerint a XXI. század közepére egymillió körül stabilizálódik az erdélyi magyarság lélekszáma, ami még képes a maga teljes intézményes, kulturális, vallásos szerveződéseit, szokásait, hagyományát fenntartani. Az előadó a problémák között említette, hogy az erdélyi magyar fiatalok nem beszélik elég jól a román nyelvet, ezért gyakran kiszorulnak a munkaerőpiacról, ami a kivándorláshoz vezet. Véleménye szerint az önálló magyar állami egyetemhez való jogunk követelését nem kell feladni. A megvalósítást illetően elhangzott a javaslat, hogy hat magyar felsőoktatási intézmény konzorciumának a talaján kellene a román állami finanszírozást elérni.
A 17 magyar intézet jól működik a BBTE-n
Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetképének bemutatása során dr. Markó Bálint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese a legnagyobb és a legjobbnak minősített romániai és a nemzetközi rangsorolásban négycsillagos egyetem helyzetét vázolta fel.
A BBTE-n 6.300 magyar hallgató tanul a különböző szakirányú és szintű képzési formákon, 340 magyar (ebből 285 végleges munkaszerződéssel) dolgozó oktató irányításával. A 2011-es tanügyi törvény előírásai nyomán létrejött 17 magyar intézet jól működik, hetet oktatók hiányában nem tudtak létrehozni.
A Partiumi Keresztyén Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Karán 800 hallgató tanul – ismertette a Nagyváradon működő egyetem adatait dr. Szilágyi Ferenc dékán, aki beszélt a Partiumi Területi Kutatóintézet munkájáról. A partiumi közoktatás sajátosságairól szólva kiemelte, hogy a partiumi magyarság a magyarországi magyarsággal alkot egy tömböt, és ahogy már említettük, a diákok egy része Nagyváradon tanul tovább, de sokan a határon túli sikeres várost, Debrecent választják.
Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora hangsúlyozta, hogy 13 év alatt a semmiből sikerült új egyetemet építeni, egyetemi oktatói közösséget kinevelni, és fontos szerepet vállalni a romániai magyar értelmiségi réteg, különösen a műszaki értelmiségiek képzésében, akiknek a többsége itthon képzeli el a jövőjét. A SEMTE a romániai felsőoktatás középmezőnyében található, de vannak kiemelkedő teljesítményei, hiszen a 2018-as országos tudományos diákköri konferenciáról 17 díjjal tértek haza. Az egyetem szakkínálatát tovább bővítik, és felvállalták a műszaki szaktanárok magyar nyelvű képzését. Mivel nem sikerül valamennyi hallgató felzárkóztatását elérni, viszonylag magas lemorzsolódással számolnak. További közös feladatként fogalmazta meg az értelmiségiképzést, a kutatás fejlesztését és az elvándorlás megállítását.
Ki a felelős?
A tanácskozás során gyakran elhangzott, hogy a középiskolai oktatás kívánnivalót hagy maga után, és az egyetemi oktatók elégedetlenek a diákok egy részének a felkészültségével. Lászlófy Pál, a pedagógusok szövetségének elnöke felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kifogásolt diákokat a tanárképző szakokon végzett pedagógusok oktatják, így az elégedetlenkedők a saját munkájukat bírálják.
A „MOGYE-ügy” politikai kérdés
Az utolsó kerekasztal-megbeszélésen a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem végveszélyben levő helyzete szerepelt. Ez politikai kérdés, így csak politikai eszközökkel lehet megoldani, mondott ellen a korábban felszólalóknak – akik a politikum kivonulását kérték az oktatásból – dr. Zakariás Zoltán, a beszélgetés moderátora. Az egyetemet dr. Szabó Béla professzor, dr. Nagy Előd rektorhelyettes és dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár képviselte. Véleményüket, nyilatkozataikat közöltük lapunk hasábjain, ezért az elhangzott összefoglalóból idézzük, hogy megoldásként a politikai döntésen kívül az összefogás szükségességét, az egyértelmű fellépést határozták meg, továbbá azt, hogy ha egy bizonyos idő után minden kötél szakad, akkor egy új keretben kell gondolkodni, de ehhez el kell kezdődjenek az érdemi tárgyalások, és konkrét terveket kell bemutatni.
A tanácskozást Sándor Krisztina azzal az ígérettel zárta, hogy az elhangzott konkrét javaslatokat összesítik, és visszaküldik minden előadónak, hogy egészítse ki, pontosítsa, lássa el érvekkel azokat, és ebből szülessen egy olyan anyag, ami mindazokhoz szól, akik bizonyos szinteken érintettek az erdélyi magyar oktatás továbbvitelében.
Néhány kulcsfogalom és javaslat az elhangzottakból: kell egy stratégia, kellenek hozzá szakemberek; a döntések előkészítéséhez, végrehajtásához, a tantervek és tankönyvek kidolgozásához olyan szakértői intézményes háttér kell, ahol folyamatos szakmai kutatás és felmérés zajlik a hogyan tovább minél pontosabban megrajzolása érdekében. A szakoktatás erősítésére egyértelműen szükség van, kell egy kisebbségi kerettanterv a mostani nemzeti alaptanterv mellé, kell a minőségbiztosítás, szükség van a tantárgyak szakszerű és folyamatos frissítésére, tantervfejlesztésnél külön odafigyelve a kisebbségi oktatás sajátosságaira, szükség van a duális képzésre, és ki kell találni, mi a megoldás a határ menti településeken jelentkező átvándorlásra. Jó lenne, ha lenne egy gazdája az erdélyi magyar oktatásnak, egy olyan operatív csoport, amely részben autonóm módon helyzetteremtő lépéseket alkotna, és az vinné előre az ügyeinket.
