A Velencei Bizottság, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, amelynek fő tevékenysége az alkotmányozási tanácsadás a tagállamok számára, de amely emellett a kisebbségi, illetve választási joggal is foglalkozik, a román igazságszolgáltatásról szóló, június 21-én elfogadott jelentésében sajnálattal vette tudomásul, hogy a romániai igazságügyi reformnak a 2018. októberi jelentésében beazonosított legproblémásabb elemeit vagy nem módosították, vagy súlyosbodtak. Aggasztónak nevezte, hogy a kormány sürgősségi rendeletekkel módosítja a törvényeket, annak ellenére, hogy az alkotmány értelmében ezeknek kivételes jellegű intézkedéseknek kellene lenniük.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a kulcsfontosságú állami intézmények működését garantáló alapvető szabályok előkészítés és konzultáció nélkül, túl gyorsan és túl gyakran változnak, a törvényszövegek nem világosak, és felkéri a hatóságokat, drasztikusan korlátozzák a sürgősségi kormányrendeletek használatát.
A bizottság szerint az igazságszolgáltatási törvénycsomag további módosításainak a rendes jogalkotási eljárást kellene követniük. Ugyanakkor tisztázatlannak nevezi a lazán meghatározott jogkörrel rendelkező, az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészség létrehozásának indokait. Felrója, hogy az ügyészek kinevezése ebbe az ügyészségbe átmeneti rendelkezések alapján történt, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megkerülésével. Nem világos, hogy az ügyészek és az ügyészség főügyésze milyen mértékben állnak a főügyész hierarchikus ellenőrzése alatt. Mivel az ügyészség nem lenne képes hatékonyan kezelni a hatáskörébe tartozó valamennyi esetet, ez akadályt jelenthet a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Az ügyészek vezető pozíciókba való kinevezésében, illetve az onnan való elbocsátásában az igazságügyi miniszter döntő szerepet játszik, és nem érvényesül az államfő és a CSM ellensúlyozó szerepe – áll egyebek mellett a jelentésben. A Velencei Bizottság javasolja, hogy dolgozzanak ki egy jelölési eljárást, amely kulcsszerepet biztosít a CSM-nek az ügyészség bármelyik vezető tisztségébe való kinevezéskor. Azt ajánlja a román hatóságoknak, hogy ne alkalmazzák az új jogosultsági kritériumokat azok esetében, akik már hivatalban voltak a módosítások kidolgozásakor.
Az államfő, természetesen, a kormánypártok elleni újabb támadásra használta fel a jelentést. A szociáldemokraták részéről nem hangzott el markáns vélemény, ebben a pillanatban a belharcok kötik le minden energiájukat. A liberálisok számára is úgy tűnik, a pártelnök és a legújabb EP-képviselőjük közötti hidegháború jelent prioritást.
A Velencei Bizottság tehát a jelentését megírta és nyilvánosságra hozta. Ajánlásai nem kötelezők a nemzetközi jog szerint, de a tagállamok általában követik azokat. Hogy mit tesz Románia? A politikai hadakozás kereszttüzében semmi sem tiszta.
