Radonmérési konferencia Nyárádszeredában
2026-03-23 14:00:00
- Vajda György
A láthatatlan ellenség
Az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete március 27-én 10 órától Nyárádszeredában, az Inkubházban (Rózsák utca 91. szám) tudományos konferenciát szervez a radonmérésről.
A rendezvényen előadást tart a romániai országos radonprogramról Incze Réka. A hasonló magyarországi programot Homoki Zsolt mutatja be. Az Európa Uniós tapasztalatokat, programokat Oláhné-Groma Veronika ismerteti. Az erdélyi radonmérések eddigi eredményeit, kiemelten a nyárádszeredai és a farkaslaki adatokat dr. Csegzi Sándor foglalja össze. A nyárádszeredai és a farkaslaki RadonEye mérésről Kocsonya András tart majd előadást. A rendezvényre várják többek között a nyárádmenti polgármestereket, pedagógusokat, szaktanfelügyelőket, valamint a monitorozott települések lakosait.
A radon természetes radioaktív gáz, ami a földkéregben található. Egy hosszú radioaktív bomlási lánc része, ami a kőzetekben és a talajban a Föld kialakulása óta jelen lévő urániummal kezdődik. Az ember nem érzékeli a radont, mivel az színtelen és szagtalan, radioaktivitásának köszönhetően azonban kimutatható és mérhető a jelenléte. A radon gáz a talajból kerül be az otthonokba. Egyes otthonokban magas a radonaktivitás koncentrációja, különösen olyan területeken, ahol több természetes urán található a talajban és a kőzetekben. A radon jelen lehet az építőanyagokban és az ivóvízben is, de legtöbb esetben ez sokkal kisebb mértékű sugárterhelést eredményez, mint a talajból származó. Maga a radon ugyan gáz, de annak radioaktív bomlási termékei nem gázok, és a levegőben található porszemcsékhez tapadnak. A bomlási termékek belégzésével az ezek által kibocsátott sugárzás károsíthatja a légutakat és a tüdőt. Az Oxfordi Egyetem kutatásai szerint a zárt terekben (például lakásokban) felhalmozódó radon felelős a tüdőrákos esetek 9%-áért és az összes rákos megbetegedés 2%-áért, dohányosoknál pedig a radon 25-szörös kockázatot jelent. A veszély rendszeres szellőztetéssel jelentősen csökkenthető. A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon a cigaretta után a második helyen áll.
A dohányzással közösen való kitettség tehát növeli a tüdőrák kockázatát. A további kockázat arányban áll a belélegzett levegőben lévő radon koncentrációjával és a radonterhelés időtartamával. A radon koncentrációját az egy légköbméterben lévő radon radioaktivitásának mennyiségével mérjük (Becquerel per köbméterben kifejezve, Bq/m3). A nemzetközi iránymutatásokban azt javasolják, hogy a radon szintjét csökkenteni kell, ha az 100–300 Bq/m3 intervallumban vagy e fölött van.
Habár a radon jelen van a legtöbb épületben, különösen a földszinti helyiségekben, valamint közvetlenül a földszint feletti, illetve a földszint alatti helyiségekben, bármely területen mérhetők különböző radonszintek az otthonokban, de ezek többnyire alacsony szintek. Előfordulnak azonban magasabb szintek is, ami részben a helyi geológiai tényezők függvénye. A radon jelenlétének természetes (geológiai) és mesterséges (építkezési anyagok) okai lehetnek. Már a nyolcvanas években léteztek kimutatások, melyek a kimagasló (romániai viszonylatban) tüdő- és gyomorrák megbetegedési értékeit mutatták a Kárpát-kanyar megyéiben, (Maros, Hargita, Kovászna).
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) marosvásárhelyi fiókszervezetének égisze alatt végeztek ilyen méréseket a debreceni ATOMKI-Radon Laborjának támogatásával Gyergyóremetén (Észak) és Kovászna városában (Dél). A marosvásárhelyi Kulturális Tudomány Egyetem égisze alatt a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem radonlaborjával együttműködve Marosvásárhely iskoláit, óvodáit monitorizálták, illetve négy község (Panit, Ernye, Dózsa György, Ákosfalva) radonaktivitási térképét készítettek el ezen javasolt módszerrel. Továbbá 2024–2025-ben Parajd és Korond községek radonaktivitási monitorozását végezték el az önkormányzatok és iskolák hathatós támogatásával. Ebben az évben a méréseket Nyárádszereda (Maros megye) és Farkaslaka (Hargita megye) helységekben folytatják a budapesti HUN-REN Energiatudományi Kutatóintézettel való együttmüködésben – tájékoztatott dr. Csegzi Sándor kutatásvezető.
