Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-09-09 15:47:18
Alighanem a választási kampánynak is az egyik meghatározó témája lesz a technikai recesszió, miután a statisztikai adatok szerint két egymást követő negyedévben is csökkent a bruttó hazai össztermék. Egyes politikusok máris azt fejtegetik, hogy a kormány gazdasági válságba taszította az országot, mentőjavaslatként felmerült az ellenzék részéről az oszlopadó eltörlése, miközben a kormányoldal azt hangsúlyozza, hogy semmi gond nincs, növekszik a gazdaság. Mindeközben az elemzők szerint csökkenő ritmusú gazdasági növekedésről beszélhetünk, ami figyelmeztetés lehet arra nézve, hogy később valódi visszaesés következhet be.
Több elemzés is megjelent az utóbbi napokban a szóban forgó technikai recesszió kapcsán. Ezekből egyrészt az szűrhető le, hogy a statisztikai adatok eltérő értelmezéséből könnyen félrevezető képet lehet nyerni. Vagyis, a technikai recesszió kérdése annak kapcsán került elő, hogy két egymást követő negyedévben csökkent a bruttó nemzeti össztermék értéke, mindkétszer az előző trimeszterhez képest. Azonban ha a szakértők szerint sokkal inkább mérvadó éves összevetéseket vesszük figyelembe, akkor 2014 felénél 2,4%-os növekedést láthatunk a 2013-as félévi adatokhoz viszonyítva. Az elemzők szerint az is szerepet játszik az idei első két évnegyed kedvezőtlen statisztikai adataiban, hogy a tavalyi magas növekedésnek komoly részét tette ki a magas mezőgazdasági termelés, aminek az esetleges hatása minden esztendőnek csak a második felében jelentkezhet, így adott esetben az idei esztendőben is helyreállíthatja az éves összképet.
Másrészt az elemzők szerint azért sincs szó gazdasági visszaesésről, mert ehhez a bruttó hazai össztermék mellett az ipari termelésre, a kereskedelmi forgalomra, a foglalkoztatottságra és a munkavállalók reáljövedelmére vonatkozó adatokat is figyelembe kell venni, akkor beszélnek a szakértők valódi visszaesésről, ha ezek a mutatók egyaránt tartósan csökkenésnek indulnak. Éves összevetésben a tavalyi esztendőhöz képest mindegyik kedvező képet mutat az elemzők szerint, az idei félévkor a bruttó össztermék 2,4%-kal volt nagyobb a tavalyinál, az ipari termelés 9%-os bővülést mutatott a múlt félévi adatokhoz képest, a kereskedelmi forgalom 8,6%-kal növekedett, a munkavállalói reáljövedelem 3,8%-kal, az alkalmazottak létszáma 0,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Tehát gazdasági visszaesésről egyelőre nincs szó, mindazonáltal az elemzők szerint a technikai recesszió figyelmeztető jel arra, hogy ez is bekövetkezhet. A szakértők szinte egybehangzóan állítják, hogy egyelőre csak a gazdaság növekedésének az üteme lassult le, ami nem csak nálunk, hanem egész Európában megfigyelhető. Szerintük nálunk ebben, a kedvezőtlen külső hatások mellett, komoly szerepe van a közberuházásokra fordított alapok csökkentésének, és az év elejétől bevezetett adóemeléseknek is, és ahhoz, hogy a növekedési ütem lassulása ne forduljon át valódi visszaesésbe, támogatni kellene a beruházásokat, és kiszámítható, a reálszférát támogató adópolitikát kellene követni.
Mindent összevetve tehát nagy baj egyelőre nincs a román gazdasággal, de ez még sok jót nem jelent. Mert miközben a kormányzat nem győz dicsekedni a gazdasági növekedéssel, gyakorlati intézkedései révén erőt nem kímélve igyekszik annak keresztbe tenni, és a választás közeledtével az év végéig biztosan fontosabb lesz számára a kampányalamizsnák osztogatása, mint a lehetséges gazdasági visszaesésre utaló figyelmeztető jelekre való reagálás. Ha az európai szintű gazdasági lassulás valamilyen módon nem vált át hangsúlyos növekedésbe, attól komolyan tarthatunk, hogy az uniós exportoktól és a mezőgazdaság teljesítményétől függő román gazdaság a közeljövőben valódi visszaesésbe futhat bele, és erre az esetre nem látszanak azok a legények a politikai gáton, akik a problémát külföldi hitelezői segítség nélkül kezelni képesek volnának.