A régi zene Csíkszeredája
2013-07-15 16:25:30
- Kaáli Nagy Botond
Önfeledten játszó gyermekekkel, meglepett hétvégi bevásárlókkal találkozhattak a Csíkszeredai Régizene-fesztivál szombati napjának előadói, az esti koncerteken pedig minőségi reneszánsz és barokk muzsikát hallgathatott a közönség – írja közleményében Fröhlich Orsolya, a rendezvény sajtófelelőse.
Önfeledten játszó gyermekekkel, meglepett hétvégi bevásárlókkal találkozhattak a Csíkszeredai Régizene-fesztivál szombati napjának előadói, az esti koncerteken pedig minőségi reneszánsz és barokk muzsikát hallgathatott a közönség – írja közleményében Fröhlich Orsolya, a rendezvény sajtófelelőse.
Gyermekek vették birtokba a Mikó-vár udvarát szombaton: az évek óta bevált gyakorlat szerint gyermekfoglalkozásokkal kedveskedtek a szervezők a kicsiknek és szüleiknek. Az idő is a népes gyereksereggel tartott, a korabeli környezet pedig méltó keretet biztosított a reneszánsz gyermeknaphoz. A csíkszeredai Boszorka bábcsoport szórakoztatta előadásával a kicsiket, a Talentum és a Pörgettyű csoportosulások tagjai ötletes kézműves-foglalkozásokat szerveztek. A zenét a magyarországi Hévízről érkezett Musica Antiqua szolgáltatta.
Érdeklődő közönség verbuválódott a déli órákban a Kaufland áruház parkolójában, ahol a bevásárlásukat végző csíkszeredaiak és környékbeliek kóstolhattak bele a budapesti Musica Historica együttes hangulatos muzsikájába.
A pénteki barokk nap után a reneszánsz muzsika került terítékre a szombati Mikó-várbeli koncerteken. Az esti koncertsorozatot a nagykárolyi Carmina Renascentia produkciója nyitotta meg. A 2012-ben alakult régizene-együttes folytatja a tavaly elhunyt Deák Endre által 1977-ben elindított régi zenei szellemi műhelymunkát. Az együttes tagjai játszottak az egykori Collegium együttesben, is ezáltal tevékenyen részt vettek az erdélyi régizene-mozgalom fejlődésében, életében. Műsorukon főként XVI–XVII. századi erdélyi, magyar és nyugat-európai egyházi és világi, korabeli gangszereken megszólaltatott zene szerepel.
A Carmina Renascentia után a csíkszeredai Codex együttes és Kobzos Kis Tamás mutatta be Akinek most kedve nincs című műsorát, amelyet Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekek című kézirata 200. évfordulója tiszteletére állítottak össze. Kobzos Kiss Tamás a koncerten felhívta a figyelmet a Boros Zoltán által szerkesztett Énekben hallottam című, magyar régi zenét tartalmazó kiadványra, a szerkesztő pedig elárulta: a kötet első kiadása 1981-ben látott napvilágot, mintegy feleletként az első régi zene-fesztivál által a régi zene iránt keltett érdeklődésre. – Az a tény, hogy tavaly Kobzos Kiss Tamás megfogalmazta az újra kiadás igényét, bizonyítja, hogy századok óta nem lankad az érdeklődés zenei kultúránk e rétege iránt – mondta Boros, hozzáfűzve, hogy 30 év után a Kriterion Könyvkiadó újra megjelentette a népszerű kiadványt.
Az estét a Csörsz Rumen István vezette Musica Historica középkori, XII–XV. századi világi muzsikát megszólaltató előadása zárta. Lévén, hogy – Csörsz Rumen szavaival élve – az együttes fennállása első 25 évének utolsó hangversenyét adta Csíkszeredában, a műsor összeállítását nem az együttes tagjai végezték, hanem az együttes repertoárján szereplő darabok címét tartalmazó cetliket húzott ki a közönség, így állítva össze a koncert anyagát.
Az esti csendes koncertet a Mikó-vár pincéjében a „…canticum novum” szolgáltatta. A 2000-ben Szegeden, Kovács Gábor vezetésével alakult kamarakórus énekegyüttessé zsugorodott, repertoárját a régi és kortárs zene mesterművei alkotják. Ugyancsak szombaton tartották az idei fesztivál első kihelyezett koncertjét, este a bukaresti Lyceum Consort, a baróti Kájoni Konsort és a kolozsvári Flauto Dolce adott nagy sikerű hangversenyt a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban.
A fesztivál zárónapján, vasárnap az angol zene képezte a koncertek súlypontját. Az alaphangulatot a Custos Viol Consort koncertje adta meg, műsorukban a Kájoni-kódex dallamait szólaltatták meg, annak a kornak a muzsikáját, amelyből nagyon kevés zenei anyag maradt fenn. Ezek a zenei darabok sok hasonlóságot mutatnak Európa nyugati felének zenéjével. Erre a műsor második része világított rá: I. Erzsébet királynő Angliájába kalauzolták el a hallgatókat – abba a korba, amelyben illett ismerni a kottát, a hangszerjátékot és a táncot, a zeneismeret a társadalmi elvárások része volt. Ezt példázza az a tény is, hogy számos családban teljes consortnyi – azaz két szoprán, egy alt és két basszus – viola da gamba volt.
Lendületes előadással örvendeztette meg a közönséget a The Early Folk Band, amely már nevében is azt sugallja, hogy a népzene gyökereihez próbálnak visszanyúlni, szeretnék „rekonstruálni” a népzene historikus hangzását. Az angliai, svédországi és németországi tagokból álló csapat igazi világzenei formáció, az előadók szülőföldjükről magukkal hozott hagyományos zenét ötvözik a régizenélésből szerzett tapasztalataikkal. Munkásságukat számos rangos zenei díjjal ismerték el. Vasárnapi műsoruk a Brit-szigeteken népszerű, de az egész világot meghódító Robin Hood balladájára, általa pedig Little John és Maid Marian történetére épült, de a dán betyárok balladáját is megelevenítették. A koncert után a szegedi Kovács Gábor által vezetett reneszánsz táncházba hívták meg a Mikó-vár udvarán összegyűlt közönséget.
A vasárnapi fesztiválesemények része a déli csíksomlyói térzene, a templomozókat a nagykárolyi Carmina Renascentia által szolgáltatott muzsika hangolta rá az esti koncertekre. A csíkdelnei Szent János műemlék templomban pedig Erich Türk kolozsvári orgonista szólaltatta meg a régi hajlék kicsiny, de kifinomult és érzékeny hangszerét, bebizonyítva, hogy a kis erdélyi orgonák ugyan nem alkalmasak a nagyobb lélegzetvételű, komplex orgonaművek megszólaltatására, de kiválóak a korai barokk korban született szerzemények előadására.
