Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Nem messze a Marosvécsi Polgármesteri Hivataltól, az egyik nyitott kapu előtt különböző régi tárgyak, népi használati eszközökből álló minikiállítás csábítja az érdeklődőket az udvarra. A „tárlatrendezőt” messze földön ismerik, ugyanis már több évtizede hódol a világszerte milliókat megfertőző hobbinak, a régiséggyűjtésnek.
Bândilă Ioan nem tagadja, Erdőidecsen nőtt fel, ahol pásztor volt. Hajdani tanárának, Ilie Şandrunak köszönheti azt, hogy gyűjteni kezdett. A tanár az erdőn, mezőn tartotta a biológia-, a földrajzórákat és felhívta a tanítványok figyelmét arra, hogy milyen érdekes és sokszínű a körülöttünk levő világ. A kisdiák először növényeket, színes köveket, kőzeteket, majd később cigaretta- és gyufásdobozokat gyűjtött, s aztán az idősebbek házaiba is bekopogva régi népi használati tárgyakat is.
Mint mondja, nyugdíjazásakor kapcsolatban állt kulturális egyesületekkel, múzeumokkal, képzőművészekkel, akik értékelték tevékenységét. A tárgyakat aztán adományozók hozták el, de ócskapiacon, magánemberektől is felvásárolt potom áron sok darabot, amelyeket aztán műhelyében javított ki és adott el. Hobbiját támogatják gyerekei is: lánya a bukaresti rádió munkatársa, fia pedig Amerikában él – mindketten irányítottak hozzá gyűjtőket, adományozókat, még egy valódi indián rituális tárgy is felkerült a múlt századi cilindereket őrző fogasra.
Elismeri: gyűjteményében nagyon sok a giccs, mert ezeket vásárolják. Az értő gyűjtőknek, a múzeumoknak azonban tartogat meglepetéseket. Büszkén mutatja például egy barlangi medve agyarát, vagy azt az ezüst pohárkészletet, amely a román királyi család tulajdona volt. De van itt minden az utazótáskáktól a kelengyésládán és „népi hűtőszekrényen” keresztül a szocreál festményekig.
A gyűjtő azt mondja, több kiállítása is volt, és több múzeumnak is adományozott, adott el tárgyakat. Azt is fontolgatja, hogy Marosvécsen berendez egy múzeumot, ehhez keres megfelelő helyet, ugyanis saját házát már kinőtte a gyűjteménye, szinte talpalatnyi üres hely nincs az emeletes házban. Aki ide betéved, érdekes kalandozást tehet a múlt emlékei között.