Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A hétvégén a Promenada Mallban megrendezett IX. régiségvásár az eddigi legnagyobb számú résztvevővel zajlott: 80 régiségkereskedő, illetve -gyűjtő hozta el „kincseit”, avagy „vadászott” régmúlt idők tárgyaira, műalkotásokra. Ha az átlagos nézelődő, vásárló nem is figyelt fel nagy értékű tárgyakra, a vásáron több tízezer euró értékű műalkotások, régiségek is gazdát cserélhettek.
Az eddigi régiségvásárokhoz képest az idei első rendezvényen meglehetősen sok antikbútor-darabot, festett bútort láthatott a közönség, de bő választék volt ezüstneműből, ékszerekből, festményekből, porcelántárgyakból. Kispénzűek és tehetősebb vásárlók is kedvükre válogathattak, hiszen az árak pár száz lejtől több ezer euróig terjedtek. A Lugosról érkezett Lişiţă Pompiliu már a vásár első napján eladott egy antik szalongarnitúrát, elmondása szerint van igény ilyen bútorokra. A cég tulajdonosa Olaszországból, Hollandiából, Belgiumból, Franciaországból és Svédországból vásárolja a bútordarabokat, amelyeket esetenként hazai bútorrestaurátorokkal újíttat fel. A festményeknek is volt keletjük: idén a nagybányai művésztelep festőinek alkotásaiból szép számban láthattunk, e művészek festményei iránt maguk a gyűjtők is érdeklődtek. Egy nagyváradi gyűjtő Barabás Márton-, Viski János-, Balla József-, Ács Ferenc-, Zsigmond Béla-festményeket hozott, egy bukaresti régiségkereskedő pedig Constantin Daradici-festményeket árult. Régi pénzérmékből, porcelántárgyakból is széles volt a választék, akárcsak üvegtárgyakból, órákból, gyertyatartókból, ékszerekből. A kereskedők szerint érződik a válság, kevesen vásároltak, inkább csak nézelődtek az emberek. Apróbb, kis értékű dísztárgyakra még költenek, nagyobbb értékű régiségekre azonban kevesen áldoznak – mondta el kérdésünkre egy gyűjtő, aki első ízben jött el Marosvásárhelyre, és kijelentése szerint többet nem is vesz részt a vásáron, hiszen a második napot is veszteséggel zárta, nem értékesített annyit, amennyit a hely bérleti díjaként fizetnie kellett. A könyvnek nem volt nagy kereslete, pedig akit érdekelt, klasszikusok sorozatát vásárolhatta volna meg kötetenként 10 lejért, sőt, akár 5 lejért is. A legrégebbi kiadvány egy 1850-es kiadású, meglehetősen viharvert állapotban levő gospel-kötet volt, amiért a tulajdonosa 1000 lejt kért. „Több tízezer, régiségnek számító tárgyat hoztak el a gyűjtők, akik közül sokan visszatérő résztvevői a vásárnak. Vannak értékes és kevésbé értékes műtárgyak, van a vásárnak egy látható és egy láthatatlan része, hiszen sokan nem állítják ki a több ezer vagy akár több tízezer eurót érő műkincseket, attól tartva, hogy felkeltik a tolvajok érdeklődését. Aki komolyabb, nagy értékű tárgyat akar vásárolni, megtalálja a módját. Idén még sor kerül egy vásárra, amitől nagyobb sikert remélünk” – mondta a Népújságnak Ovidiu Moldovan főszervező.