Rendbe teszik a kínai Csi falat
A kínai nagy fal legrégibb szakaszai mentén található természetes környezet visszaállítására dolgoznak ki nagyszabású programot a mai Santung tartomány, az egykori Csi állam területén.
A kínai nagy fal legrégibb szakaszai mentén található természetes környezet visszaállítására dolgoznak ki nagyszabású programot a mai Santung tartomány, az egykori Csi állam területén.
A felújítási, állagmegóvási munkák a kulturális emlékek és a természeti környezet védelmét szolgálják – közölte Hszia Cse-hsziu, az érintett hivatal igazgatója. Mint mondta, különös tekintettel lesznek az egykor védelmi célokból épített fal katonai műemlékeire.
Az úgynevezett Csi falat Kr.e. 770-476 között építették, a nagy fal legidősebb szakaszaként tartják számon. Egy ma Csangcsingnak nevezett település kis falujában kezdődik, csaknem 620 kilométer hosszú, s a fal részeként átjárók, erődök, kapuk, jeladó tornyok alkotják. A kikötőváros, Csingtao szomszédságában vezet a tengerbe.
A behatolók elleni védelem fontos építményét a történelem során több mint húsz uralkodó tartatta karban, építtette újjá – mondta Hszia a Hszinhua hírügynökségnek.
A kínai nagy fal az ország északi határán épített erődítményrendszerek, fallal összekötött bástyák összessége, amelyet a betolakodó északi nomád törzsek támadásai ellen építtettek. Soha nem volt összefüggő, a különböző dinasztiák volt, hogy megtoldották, de előfordult, hogy nem is használták. A legelterjedtebb, ma látható falszakaszok a Ming dinasztia (1368–1644) idején épültek téglából. A korábbiak fő építőanyaga többnyire döngölt föld volt.
A fal nagyobb része az enyészetnek van kitéve, bizonyos részei már csak nyomokban, vagy még úgy sem fedezhetők fel. Egyes helyeken vandálok hordták el a tégláit építkezésekhez, másutt a bányászoknak volt útban. A hatóságok igyekeznek őrzését megoldani, védelmével és a büntetésekkel a további rombolásnak szeretnék elejét venni. Az UNESCO 1987-ben vette fel a világörökségek listájára.
