November 14-én két rendkívüli irodalomórán vehettek részt a Marosvásárhelyi Református Kollégium és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanulói. Iskoláink vendége volt Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája. Két előadásra került sor: az egyik a Református Kollégium dísztermében hangzott el, a másik a Deus Providebit Tanulmányi Házban. Mindannyiunk számára nagy élmény volt hallgatni az író leszármazottját, aki mérnöki precizitással és dédnagyapja írói hitvallása iránti elkötelezett tiszteletadással mutatta be felmenőjének lelki-emberi arcát, fáklyavivő hivatását.
„Tisztelt tanárnők, tanár urak, kedves diákok, nagyon szépen köszönöm, hogy itt lehetek. A Jóisten jóvoltából másodszor vagyok itt, 2017-ben jártam itt először” – kezdte a bemutatkozást Keller Péter. Ezt követően felvázolta Gárdonyi Géza életét évszámokkal és eseményekkel. Előbb azonban megismertetett az ükapával, Ziegler Sándorral, aki hajszál híján aradi vértanú lett. A technikai zseni ükapa szekereken szállítható fegyvergyárával a magyar szabadságharc szolgálatába állt, így nyerte el a Kossuth fegyvergyárosa címet. Nem csoda tehát, hogy ő is célponttá vált az osztrák megtorlók hóhérkötelei és puskacsövei előtt.
Gárdonyi Géza 160 évvel ezelőtt, 1863-ban született. 17 éves volt, amikor elvégezte az egri tanítóképzőt, ezért életkora miatt előbb csak segédtanító lehetett. 18 évesen lett önálló tanító. 19 évesen írta meg a Fel, nagy örömre kezdetű karácsonyi ének szövegét és zenéjét is, ami egyházi népénekké vált. 20 éves, amikor megírja első regényét Álmodozó szerelem címmel (ez a mű 2023-ban jelent meg nyomtatásban!). 27 éves korában már országosan ismert és elismert író. A 33 éves Gárdonyi a Milánói Tudományos Akadémia tagja lett, mert lefordította Dante Isteni színjátékának a Pokol jelenetét. Ennek hatására létrehozta a Pokol „körképet”, ami ugyan nem körkép, hanem a pokol bugyrain vezeti végig a szemlélőt. 34 éves korában költözött Egerbe. 36 éves korában az egyik egri szemináriumi tanár már úgy nyilatkozott róla, mint „irodalmunk nagy, buzgó apostola”. Ez az apostolság az írásain átható üzenetben, a Krisztus-követésben, a krisztusi üzenetek terjesztésében nyilvánult meg. Ekkor kezdte el az Egri csillagok közlését újságban. Különösen érdekes, hogy a 37 éves Gárdonyi egyik novelláját Franciaországban plagizálták. 39 évesen az Egri csillagok művéért elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia legmagasabb díját, a Péczely-díjat. 47 évesen akadémikusnak választották. 53 évesen Nobel-díjra jelölték. 59 éves korában meghalt. Ezek a számok talán csodálhatók, talán irigyelhetők, de az író valódi arcát és lelkét az életműve őrzi.
Miért különös Gárdonyi? „A családi gyökerek borzasztóan fontosak. Eltökéltség és szorgalom kell, és ha ez megvan, akkor az ember már fiatalon is csodákra képes, és ha ezt nem adja fel, akkor az egész élete egy gyönyörű alkotói tevékenység.” Különös Gárdonyi, mert olyan életművet alkotott, hogy a keresztelőkápolnája emlékhellyé vált – talán ő az egyetlen ilyen író. Augusztus 3-án, az író születésnapján Agárdon szentmisét tartanak. Különös Gárdonyi, mert mindössze tizennyolc évesen megfogalmazta az életelveit, melyek között ott volt a Jézus-követés; ez válasz a keresztségre. Halála után Tordai Ányos egri cisztercita pap, irodalomtörténész azt mondta, „mi, egriek, magasabbra, mint a Bebek-bástya, nem vihettük, de a Jóisten még magasabbra vitte”.
Gárdonyi különleges, mert emberfogalma az, hogy „agyagedénybe zárt Isten-sugár az ember”. Pál apostol gondolatát követi: „Jézus Krisztus szolgájának kell lennem”. Gárdonyi minden műve végeredményben prédikáció. Valahol egy háttértörténet, egy mögöttes üzenet továbbadása egyfajta példabeszéd minden műben.
Különös Gárdonyi azért is, mert a Jézus-követést nem csak magának tartotta meg, hanem apostolként hirdeti, hogy „aki minél jobban megérti Jézust, annál tökéletesebb”. Mindannyian ott állunk a hegy körül, melyen Jézus áll, „valamennyiünknek föl kell jutnunk a hegyre!” Gárdonyi próbált az embereknek segíteni abban, hogy följussanak a hegyre.
Gárdonyi tanító is volt. Mit ad útmutatóul minden kezdő tanítónak?
„Mikor először lépsz az iskolába,
legyen arcodon Jézus nyájassága:
szólítsd köréd a kisgyermekeket,
és simogasd meg kezecskéjüket.
S ha látsz közöttük rútat, rongyosat,
gyermeki arccal búbánatosat,
ismerd meg benne a korán-szenvedőt, –
s öleld magadhoz, és csókold meg őt.”
Ez a fajta emberi közeledés nyilván nem az, amit ma tiltanak, de ha ezt tiltják, akkor az a másik dolog, az ember megérintése, az agyagedénybe zárt Isten-sugár szeretete bizony nagyon veszélybe kerül – figyelmeztetett Keller Péter. Gárdonyi néptanítói hitvallásában megjegyzi, hogy „a nemzet nem mi vagyunk, hanem az apró, kis, rongyos népek százezrei, ez a jövendő nemzedék”. Ezért küzdöttek, ezért dolgoztak a régi néptanítók, akik meglátták ezekben a rongyos gyerekekben a későbbi embert, a következő nemzedéket, amely továbbviszi a családi értékeket, a nyelvet, a nemzetet. Ilyen összefüggésben mondta Gárdonyi, hogy aki nem így áll a népnevelés dolgához, aki nem apostolkodik, az bizony cseléd. Pénzért tanítani nem lehet. Jól gondolják meg ezért, akik esetleg tanítóskodásra adják a fejüket, mert máshol kell keresni a pénz örömét… „Kezetekbe – a tanító kezébe – van letéve a nemzet jövője!” Máshol írja Gárdonyi, hogy „egy nemes karakterű szamár értékesebb tagja a nemzetnek, mint a legtudósabb gazember”.
A kötelező olvasmány kifejezés első hallásra riasztónak tűnik, de „ezeknek az olvasmányoknak végül is az a céljuk, hogy ne olvasni tanítsák meg az embereket, hanem olyan információkat közöljenek, amelyek ahhoz, hogy egy nemzethez tartozzunk, feltétlenül szükségesek (…) mert ha ezek az összetartó információink nincsenek meg, akkor nincsen nemzet”. Gárdonyi tehát istenhitre alapozott nemzeti öntudatot, nemzeti összetartozást tanít.
Család, nő, anyaság – az Egri csillagokban háttértörténetként ez is megjelenik. „Te minden erőnél erősebb erő: anyai szeretet! Te emberi testbe öltözött napfény! Te Isten szívéből leszállott szent láng, haláltól nem félő, erős gyöngeség!” Ez az, amit ő tisztelt a hölgyekben. Az Egri csillagok egy másik olvasata Éva története. Cecey Éva nem létező személy, de mégis bekerült a regénybe. Mit csinált Éva a regény elején? Kísértett. Magával vitte a tiltott helyre a kis Gergőt be az erdőbe, és ott van Jumurdzsák, az ördög alakja. És úgy néz ki, hogy a sorsuk reménytelen. Ebből a szerepből Éva odáig fejlődik, hogy a regény végén a két anya, a magyar anya, aki egy török gyereket nevel, és a török anya, aki Éva gyerekét neveli, képes kezet fogni az ostrom után. És akkor az ember elgondolkodik, hogy miről is szól ez a regény: az egri vár védelméről vagy valami teljesen másról?
Gárdonyi a házasságra is felhívja a figyelmet egy érdekes gondolatsorral. „A házasság nem csupán boldogsági társvállalat; szenvedések is vannak az életben. Tehát az egybekelők azokra a szenvedésekre is vállalkoznak, csakhogy addig ki-ki a maga baját szenvedte, s egybekelés után már a másik baját is. Nem minden hónap május. Vállaljuk, hogy együtt éljük át a májust, vállalnunk kell, hogy együtt éljük át a későbbi viharokat is, rossz terméseket, fagyokat, sovány éveket.”
Végül szó esett a borról is. Az Egri csillagok bizonyos fokig a bor regénye is. Több helyen előfordul a bor ereje. Nem véletlen, amikor az egri vár leltárát összeállítják, felsorolták a bort is. 140 ezer liter bort említenek, és erre azt mondja Dobó, hogy kevés. És a regény végén talán azért is tudott győzni a maroknyi magyar sereg, mert Dobó minden hordót csapra veretett…
Gárdonyi minden regényében előfordul az imádság. Az Egri csillagok is egy Te Deummal zárul – csodálatos dolog (Téged, Isten, dicsérünk)!
Ezt a lélektápláló eseményt legnagyobb örömünkre többen támogatták. Elsősorban maga az előadó, Keller Péter, aki önköltségen utazott Magyarországról hozzánk, aztán a támogatók között találjuk a Gecse utcai református egyházközséget, valamint a Keresztelő Szent János-plébániát – mindannyian a Krisztus-követés elősegítői. Isten áldja őket!
Szilágyi Mihály, a rendezvény főszervezője
