Rendszert a rendszerbe – szabályok nélkül az egészségügy nem fejlődhet

A szakmai fórumon egészségpolitikáról, decentralizációról, rezidensképzésről, családorvosi és kórházfinanszírozásról, a szaktárca által tervezett rendszerátalakításról esett szó.

Az elmúlt 17 hónap mérlegét megvonva Cseke Attila egészségügyi miniszter szombaton Marosvásárhelyen, a Studium Alapítvány VII. Egészségügyi Menedzserképző Konferenciáján a kórházak decentralizációját jó döntésnek nevezte, de elégtelennek tartotta az önkormányzatok által az egészségügyi intézményeknek juttatott pénzt. Kijelentette: az egészségügy átszervezése érdekében még rengeteg a tennivaló, és nincsen reform fájdalmas intézkedések nélkül.

A konferenciát, amelyen egészségügyi intézményi (kórházi, egészségbiztosítási pénztári) felsővezetők, szakorvosok vettek részt, dr. Vass Levente, a Studium Alapítvány kuratóriumának alelnöke, miniszteri tanácsos és dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese nyitotta meg. Az immár VII. alkalommal sorra kerülő szakmai fórumon egészségpolitikáról, decentralizációról, rezidensképzésről, családorvosi és kórházfinanszírozásról, a szaktárca által tervezett rendszerátalakításról esett szó. Egészségpolitika, válság, szakmaiság, visszatekintés – együtt az elmúlt 17 hónapban címmel tartott előadásában Cseke Attila egészségügyi miniszter hangsúlyozta, amikor elvállalta e tisztséget, tudatában volt annak, hogy a romániai egészségügy egy problémás rendszer, amely válságos helyzetben van, amelynek a reformintézkedéseit a korábbi tárcavezetők politikai okokból mindig elhalasztották, de ezeket az intézkedéseket ki kell mondani, meg kell tenni. „A reform egy lejáratott szó az egészségügyben, minden kormány reformálni akart, a társadalom mégis elégedetlen. Reform nincs fájdalmas intézkedések nélkül, a pénzinjekciózás önmagában nem oldja meg a problémákat, sokkal mélyebbek a gondok” – jelentette ki. A miniszter szerint nincs politikai konszenzus az egészségügyet illetően, minden politikus támadási felületnek tekinti. „A korábbi tárcavezetők szerint is 100-200 kórházat be kellett zárni, ám e kijelentések a nyilatkozatok szintjén maradtak, radikális intézkedések a kórházi rendszer átalakítására nem történtek” – mondta a miniszter. Az elmúlt 17 hónap legfontosabb eredményének a kórházi decentralizációt nevezte, még akkor is, ha azon önkormányzatok aránya, amelyek komolyan vették az egészségügy támogatását, elmaradt a várakozásaitól. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a helyi önkormányzatok nagyobb támogatást nyújtsanak a focicsaptoknak a költségvetésből, mint a kórházaknak. A helyi önkormányzatok költségvetésében az egészségügynek juttatott pénz 1% alatt van, ami jelzi: felfogásbeli gondok vannak, az egészség ma még mindig nem prioritás. A tárcavezető elismerte, egy év alatt nem lehet megoldani a finanszírozási és egyéb egyenlőtlenségeket. Kijelentette, tudatában van, hogy népszerűtlen intézkedéseket kellett bevezetnie, de példaként említette, hogy a betegszabadsággal kapcsolatos rendeletek eredménye önmagáért beszél: 46%-kal csökkent a betegszabadságolási „kedv”, miközben a lakosság egészségügyi mutatói nem rosszabbodtak, jelentősen csökkent a betegszabadsá-gokra kifizetett összeg is, amely 2009-ben az egészégügy teljes költségvetésének 6%-át tette ki. A családorvosi rendszer finanszírozása kapcsán Cseke Attila elismerte, hogy ez 2009-ben 25%-kal csökkent, 2010-ben is 10%-kal kevesebb volt, idén 3%-os a csökkenés, de hangsúlyozta, a családorvoslás finanszírozásában el kell jutni oda, hogy 50% per capita, 50% szolgáltatások szerint történjen. A családorvosi ellátás, szolgáltatások korrekt elvégzése esetén nem fog csökkenni a családorvosok jövedelme – tette hozzá. Utalt a minisztérium és az egészségbiztosítási pénztár közötti, feszültséggel terhelt kapcsolatra, kijelentve, a kétfejű egészségügyi rendszer nem jó Romániának, luxusnak tartja, hogy „a rendszerben két főnök” legyen. „Az egészségügyi költségvetés 82%-át a pénztár kezeli, a minisztériumnak ebbe nincs beleszólása, mégis mindenért a szaktárca a hibás. A minisztériumnak még képviselője sincs az országos egészségbiztosítási pénztár vezetőségében” – jelentette ki. A konferencián szó esett még az új permanencia-rendszerről, a rezidensvizsgákról illetve e rezidensképzésről, az orvosok kivándorlásáról, a kórházak besorolásáról. Utóbbival kapcsolatban Cseke Attila elmondta, tudatában van annak, hogy lesznek elégedetlenségek, lesz politikai nyomás, lobbi bizonyos kórházak – amelyek esetében csökken a pénz – részéről a besorolás megváltoztatására, de ezen az úton végig fognak menni, felszámolva azt a tíz éve fennálló méltánytalan helyzetet, hogy nincs szabály a kórházak finanszírozására, beszélgetések, megegyezések alapján finanszírozzák ezeket.