Rengeteg résztvevő, érdekes témák és kiemelkedő előadók

Vaida Cynthia, a DeepDive kommunikációs koordinátora lapunknak elmondta, hogy mintegy 100 résztvevőt számlált az esemény, de az érdeklődés mértékét az is mutatja, hogy már több mint egy héttel az esemény előtt elfogyott az összes jegy. Ezt követően is többen jelentkeztek, akik szerettek volna jegyet vásárolni, ezért is tervezzük, hogy a jövőben nagyobb helyszínen szervezzük meg a DeepDive-ot – mondta Vaida Cynthia.

A kommunikációs koordinátor azt is elárulta, hogy az idén szerettek volna az eseménynek egy meghitt lezárást, így esett a választásuk a Kollár-Klemencz Kamara4 zenekarra. A döntés helyes volt, hiszen az együttes egy kis környezetben is képes volt meghitt hangulatot teremteni, a szervezők pedig a jövőben is meg szeretnék tartani a DeepDive-nak ezen könnyed, zenés lezárását.

A kulturális minifesztiválon előadást tartott dr. Mérő László matematikus, publicista, pszichológus, játékfejlesztő, az ELTE Pszichológiai Intézetének és a Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek a professzora, aki az érzelmekről és azok megjelenéséről beszélt. Előadásában elmondta, hogy bármennyire is meglepő, a szerelem nem tartozik az alapérzelmek közé, még akkor sem, ha az érzelem szó kapcsán nagyon sokan erre asszociálnak. A szakember úgy fogalmazott, hogy azok az alapérzelmek, amelyek leolvashatók egy arcról mind az ember, mind pedig az állatok esetében. Például a dühöt, az undort, a félelmet vagy a meglepődést nemcsak egy emberen, hanem egy kutyán vagy akár egy majmon is meg tudjuk figyelni, a szerelmet nem, ezért nem került be az alapérzelmek kategóriájába, bármennyire is küzdöttek ezért a pszichológusok, mondta dr. Mérő László. A neves egyetemi oktató a Népújságnak külön kiemelte azt is, hogy az érzelmekkel nagyon jól lehet befolyásolni az emberek mindennapi döntéseit, és ez igaz a politikára is. Például egy gyűlöletkampány, egy közös ellenségkép felépítése arra ösztönzi a szavazókat, hogy annak az ellenkezőjét válasszák, azt, aki meg tudja fékezni az ellenség felerősödését. Azonban a gyűlölet, az undor által vezérelt kampányok csak egy ideig sikeresek, azt követően elolvadnak, mint a hó, mondta Mérő László.

A pszichológia területén is jártas kutató a Népújságnak adott válaszaiban kitért arra a jelenségre is, hogy manapság minden a kijelzők előtt történik, így felmerül az a kérdés, hogy ha ki is ülnek az emberek arcára az érzelmek, azt látja-e valaki, illetve lehet-e ennek valamilyen hosszabb távú következménye? Mérő László meglátása szerint ez csak egy nagyon rövid fejezet a történelemben, ami nem fog átalakuláshoz vezetni. Amikor megjelent a könyvnyomtatás, sokan tartottak attól, hogy megszűnnek a kocsmák, mert mindenki elvonul egy csendes sarokba olvasni, nem így történt, az embernek szüksége van a szocializációra, így egy idő után el fog tűnni előlünk mindennemű képernyő ilyen szintű használata, összegezte a pszichológus.

Mérő László előadását követően a Romániában nagyon aktuálissá vált medvekérdésé lett a főszerep. Napjainkban ugyanis mind a magyar, mind a román sajtóban arról lehet hallani, olvasni, hogy hol történt medvetámadás, hol okoztak anyagi kárt vagy éppen melyik – főként székelyföldi város – utcáin bukkantak fel a nagyvadak. Erről beszélgetett Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter és Domokos Csaba biológus, a Milvus csoport munkatársa. Beszélgetésükben szó esett a kilövési kvótáról, amelyre Tánczos szerint szükség van az emberek védelme érdekében, Domokos Csaba viszont azzal érvelt, hogy tavaly sem lőtték ki az összes állatot, ami engedélyezett lett volna. Abban mindketten egyetértettek, hogy szükség van valamilyen szabályozásra, különösen az úgynevezett hotspot zónákban, ahol gyakran észlelhető medve jelenléte. Elmondásuk szerint arra is volt példa, hogy Sepsiszentgyörgyön kilőttek egy, a városba bejáró medvét, és másnap egy másik került a helyére.

Az elsődleges szempont az emberek védelme, és olyan azonnali beavatkozásokat kell javasolni, amelyek nem akadnak el a bürokrácia útvesztőjében – mondta Tánczos Barna. A szakpolitikus szerint a megoldás abban van, hogy vissza kell vezetni az etikus és egyben szigorúan ellenőrzött vadászatot. Ezt a forgatókönyvet a környezetvédők is el tudják fogadni, hiszen tisztában vannak azzal, hogy nem lehet körbe-villanypásztorozni az egész országot. Emellett viszont szükség van egy hatékony és gyors kártérítési rendszerre is, emelte ki Domokos Csaba. A biológus szerint az együttélési módszerekre is hangsúlyt kell fektetni, azaz arra, hogy az emberek ne akarjanak fényképet készíteni a medvével, és ne kezeljék háziállatként. A már említett együtt-

élési módszerek napjainkban eléggé kikoptak.

A DeepDive-on ezek mellett a fizika és a rendezettség is szerepet kapott. Dr. Néda Zoltán fizikus, egyetemi tanár lapunknak külön elmondta, hogy a rendezettség az emberi élet alapja, enélkül nem létezhetne sem az ember, sem az emberi tevékenység a Földön. Mindenhol megtalálható, csakúgy, ahogy a rendezetlenség, utóbbiban kell megtalálni az előbbit, akár lokális szinten, nyomatékosította Néda Zoltán, aki kiemelte azt is, hogy ehhez elengedhetetlenül szükség van a kölcsönhatásra, amit szintén a fizikai folyamatok hoznak létre.

A második DeepDive-on az újságírásról, a diplomáciáról és az influencerkedésről, a közösségi médiás tartalomgyártásról is szó volt. Minderről Turnai Barnabás beszélt, aki újságíróként kezdte a pályafutását, ami elmondása szerint egy nagyon jó betekintést engedett neki különböző területekbe. Azonban egy idő után megelégelte, hogy mindennel foglalkozik, de csak másfél percben. Ezt követően egy zsidó érdekképviseleti szövetségben kezdett el tevékenykedni, ami mellé a koronavírus-járvány idején társult be a síkideg Instagram-oldal és síkideg podcast. Egy idő után pedig már nem tudta egyszerre vinni a kettőt, és a közösségi médiás tartalomgyártás mellette tette le a voksát. A síkideg a mindennapok eseményeit mutatja be vicces, szatirikus módon, mint például egy bolti sorban állás idegeskedéseit. 

– Az oldalt és a podcastet immáron több tízezer ember követi, éppen ezért a felelősség is nagy, minden influencer felelősen kellene eljárjon, hogy rosszra vagy hülyeségre ne buzdítsa az embereket, bár mi mindent viccesen tálalunk, ez a rész egyáltalán nincs benne a mi tartalmainkban – mondta Turnai Barnabás.

A DeepDive egyik, ha nem a legkiemelkedőbb előadását Streczer Hilda hegymászó, Erőss Zsolt özvegye tartotta, aki beszélt arról, hogy mennyire lassul le a gondolkodás egy bizonyos magasság fölött. Elmondta, hogy a Makalu mászása közben már látta a csúcsot, de annyira el volt fáradva, és olyan halálfélelme volt, hogy bár mindössze 10 percet kellett volna még másszon, nem ment fel addig. Továbbá olyan mászótársai is voltak, akik nem bírtak gondolkodni az oxigénhiány miatt, és a csúcsról visszafele kellett szóljanak nekik, hogy most már lefele mennek. Abban a magasságban két kétszámjegyű szám összeadása is túl sok agyi munkát igénylő feladat, mondta Streczer Hilda. A hegymászó beszámolt arról is, hogy egy oxigénpalack nélküli mászás során felmennek egy bizonyos magasságig, ott alszanak, ezzel sokkolják a szervezetet, majd visszamennek az alaptáborba, néhány nap múlva ismét elindulnak, és feljebb másznak, ahol ismét az imént említett forgatókönyvet követik. 

– Sok embernek furcsa lehet, hogy egy 8000 méter magas hegy megmászása közben olykor 7000 méter vagy afölötti magasságról is visszafordulunk, és lemegyünk az alaptáborba, viszont a szervezetet csak így lehet hozzászoktatni az ottani körülményekhez – mondta Sterczer Hilda.

A hegymászás mellett nem rejtette véka alá az Erőss Zsolttal kapcsolatos történeteket sem. 

– Egy társkereső oldalon ismertük meg egymást, én akkor már követtem az ő munkásságát, és nem hittem el, hogy egy ilyen híres ember valóban társkereső oldalakon ismerkedik, fel is ajánlottam neki, hogy akkor menjünk hegyet mászni, azzal a hátsó gondolattal, hogy akkor majd lehull a lepel, kiderül, hogy valójában nem is Erőss Zsolt az, akivel én beszélgetek, viszont legnagyobb meglepetésemre a megbeszélt helyen és időpontban ő várt rám – emlékezett vissza Sterczer Hilda. Egy közös hegymászással kezdődött a kapcsolatuk, majd több expedíción is együtt vettek részt, megmászták a Kilimandzsárót, és három 8000 méter fölötti csúcsot is meghódítottak. Az egyik a Makalu volt, aminek végül is a csúcsát nem érte el Sterczer Hilda. Aztán következett Erőss Zsolt balesete, amikor amputálni kellett az egyik lábát, viszont ekkor sem adta fel. Erőss Zsolt teljes értékű életet akart élni, így a műláb mellett döntött, amivel később a hegymászást is bevállalta. Egy ilyen alkalommal történt a halálos balesete. – Nehéz volt ennek a feldolgozása, de megtanultam hálásnak lenni azokért a dolgokért, amelyek megvannak számomra, ugyanakkor őrzöm Zsolt emlékét is, többek között ezért is hoztam létre a Hópárduc alapítványt – mondta Streczer Hilda. Az alapítvány neve Erőss Zsolt beceneve, és egyben egy kitüntetés is, amit azok a személyek kaphattak meg, akik megmászták a volt Szovjetunió öt 7000 méter fölötti csúcsát. Ez a kitüntetés Magyarországon egyedül Erőss Zsoltnak volt meg. A Hópárduc alapítvány pedig falmászásfejlesztéssel foglalkozik, gyermekeket tanítunk, így találkozik a hegymászás, a saját tanítói pályám és Zsolt emlékének ápolása, nyomatékosította Sterczer Hilda.

A DeepDive záróelőadásán Marosvásárhely fejlesztése került górcső alá. Soós Zoltán polgármester beszélt a különböző projektekről, az utak, parkok és parkolóházak építéséről. Az elöljáró külön a Népújság számára beszélt a sokakat foglalkoztató kutyasétáltatásra vonatkozó kérdésről is. Mint mondta, lehet zöldövezetben is sétáltatni a háziállatokat, mindössze nem szabad őket elengedni, mivel több probléma is volt, pl. egy gyermek hirtelen reakcióját a kutyák támadásnak érzékelték és ezt viszonozták. A polgármester felhívta a figyelmet, hogy az állatok ürülékét a gazdák kötelessége összegyűjteni, és igencsak fontos, hogy ezek ne maradjanak a zöldövezetben. Soós Zoltán arra is ígéretet tett, hogy a Tudor negyedben található kutyafuttató mellé hamarosan újak is létesülni fognak, az egyik például a Kövesdombon.