Repülés szárnyak nélkül

Románia és az európai zöld megállapodás

Az Európai Bizottság 2019. december 11-én közzétette az európai zöld megállapodásról szóló közleményét, amely az ilyen irányú európai irányelveket vázolja fel az unió és polgárai számára. A Bizottság e közleménnyel megerősíti elkötelezettségét az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt, válaszként az utóbbi időben tapasztalt, évről évre érzékelhető éghajlatváltozásra. Az egyezmény mellékleteként cselekvési tervet is elfogadtak, amelyet 2020-tól a tagállamoknak követniük kell,  hogy elérjék a megállapodásban foglalt célkitűzéseket. Ehhez Romániának is igazodnia kell, azonban még nagyon távol állunk attól, hogy minden pontját teljesítsük. 

A zöld megállapodás dióhéjban 

Az egyezmény többoldalas dokumentum, amely megoldást keres az utóbbi évtizedben tapasztalt környezetvédelmi kihívásokra, és részletesen taglalja az EU hosszú távú éghajlatvédelmi törekvéseit. Megemlíthetjük közülük a tiszta, megfizethető és biztonságos energiaellátást, amely előtérbe helyezi az alternatív (nem fosszilis alapú) energiatermelést és használatot. Az egyezmény szorgalmazza a környezetbarát, körforgásos gazdaság meghonosítását. Ez azt jelenti, hogy úgy kell előállítani egy terméket – a tervezéstől a gyártási folyamaton keresztül a fogyasztóhoz való eljuttatásáig –, hogy minél több eleme újrahasznosítható legyen. Fontos, hogy minél környezetkímélőbb módszerekkel történjen az előállítása, egyebek mellett a saját energiaforrások újrahasznosításával. Az egyezmény továbbá felkarolja az energia- és erőforrás-hatékony építést, illetve az épületek ilyen irányú korszerűsítését. Ez az energiatakarékos, ún. zöldházak építésére, vagy a meglévő épületek energiahatékony átalakítására vonatkozik. Egy külön fejezet tárgyalja a fenntartható és intelligens mobilitásra való átállás felgyorsítását. Ez a környezetbarát tömegközlekedés (elektromos autóbuszok stb.) bevezetését, az alternatív eszközök (kerékpár stb.) használatának megkönnyítését jelenti, ugyanakkor hozzájárul a közlekedési rendszer hatékonyságához. Prioritásként kell kezelni, hogy a szárazföldi áruszállításban a közúti áruforgalom jelentős része átkerüljön a vasútra és a belvízi utakra. Be kell vezetni az intelligens forgalomirányító rendszereket. Mivel az unió nem támogatja a fosszilis tüzelőanyagok használatát, kilátásba helyezték az ártámogatás megszüntetését. 

Az egyezmény alapján a tagországoknak intézkedniük kell a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer kialakítására a termelőtől a fogyasztóig. Többek között a rossz étrend a felelős az elhízásért és bizonyos betegségek, például a rák kialakulásáért. Ezért ki kell használni az új lehetőségeket, az új technológiákat és a tudományos felfedezések eredményeit. Népszerűsíteni kell a környezet- és egészségtudatos fogyasztást a fenntartható élelmiszerek iránti kereslet növelésével. Az egyezmény szerint „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia hozzá fog járulni a körforgásos gazdaság megvalósításához is. 

Egy következő célkitűzés az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megóvása és helyreállítása. Olyan, a biodiverzitási stratégia megvalósítását célzó intézkedéseket irányoznak elő, mint például a Natura 2000 hálózat kiterjesztése a nagy biodiverzitású, védett területekre. A tagállamoknak meg kell erősíteniük a határokon átnyúló együttműködést, hogy eredményesebben tudják megóvni és helyreállítani a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeket. Továbbá javítani kell az EU erdőterületeinek minőségét és növelni a mennyiségét, hogy az EU klímasemlegességet érhessen el és egészséges környezete legyen. 

Finanszírozási és akcióterv 

Az említettek eléréséhez finanszírozásra van szükség, így a zöld megállapodás külön fejezetben foglalkozik azzal, hogy honnan és miként lehet anyagi forrásokat előteremteni a fenti beruházásokra. Az Európai Bizottság becslése szerint a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához évi 260 milliárd euró pótlólagos beruházásra lesz szükség, ami a 2018. évi GDP mintegy 1,5%-ának felel meg. Ezt a szintet tartósan fenn kell tartani. Ez az állami és a magánszektor mozgósítását egyaránt szükségessé teszi. A Bizottság a pótlólagos finanszírozási szükségletek fedezésére előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet, amely segíti a zöldberuházásokat. Ugyanakkor a projektgazdákat technikai segítséggel és tanácsadással segítik a projektek előkészítésében, valamint a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésben. Több kulcsfontosságú bevételi forrást jelöltek meg a környezetvédelmi beruházások, projektek támogatására, egyik az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolásból származó hulladékon alapul. Másik bevételi forrásként az jöhetne szóba, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer árveréseiből származó bevétel 20%-át az uniós költségvetés kapja. Létrehozzák az InvestEU alapot, amelynek legalább 30%-a hozzá fog járulni az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. A Bizottság együttműködik majd az Európai Beruházási Bankkal (EBB), a nemzeti fejlesztési bankokkal, valamint más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, hogy 2025-re megduplázza, vagyis 25%-ról 50%-ra emelje az éghajlattal kapcsolatos célszámát. A nemzeti költségvetések is kulcsszerepet játszanak az átállásban. A környezetbarát költségvetés eszközeinek szélesebb körű alkalmazása segíteni fog abban, hogy a közberuházásokat, a fogyasztást és az adópolitikát a káros támogatásoktól a környezetbarát prioritások felé irányítsák a tagállamoknak. A hosszú távú környezetvédelmi megvalósításokban szükség van a kutatások, az innováció támogatására, a tiszta, új technológiák, a fenntartható megoldások alkalmazására. Ezért az EU költségvetése legalább 35%-ával olyan új éghajlatpolitikai megoldásokat fog finanszírozni, amelyek fontosak a megállapodás szempontjából.

A zöld megállapodás mellékleteként egy olyan cselekvési tervet is csatoltak, amelynek gyakorlatba ültetésével, az egyezményben leírtak alapján, az erőforrások hatékony felhasználásával, a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás által, a biológiai sokféleség helyreállításával és a környezetszennyezés mértékének csökkentésével az EU 2050-re klímasemlegessé válna. Ezért az EU pénzügyi és technikai támogatást nyújt azoknak, akik átállnak a zöldgazdaságra. Az ún. méltányos átállási mechanizmus legalább 100 milliárd eurót fog mozgósítani a 2021–2027-es időszakban a leginkább érintett régiók megsegítésére.

Az ütemterv kulcsfontosságú intézkedései  a környezetbarát technológiákba való beruházásra, az innováció előmozdítására az iparban, a tisztább, olcsóbb és egészségesebb közlekedési formák bevezetésére az egyéni és a tömegközlekedésben, az energiaágazat szénmentesítésére, az épületek energiahatékonyságának növelésére, a világszintű környezetvédelmi szabványok javítása érdekében a nemzetközi együttműködések, partnerkapcsolatok létrejöttére, működtetésére vonatkoznak. A tavaly nyárig az EB-nek javaslatokat kellett megfogalmaznia a kibocsátáskereskedelmi rendszerről (szén-dioxid-mennyiség), az erre vonatkozó jogalkotási intézkedések, a közös kötelezettségvállalások felülvizsgálatáról, a földhasználati jog és az erdőgazdálkodási elv megváltoztatásáról, a személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátási teljesítményére vonatkozó szabályozásokról. Az idén egyebek mellett felül kell vizsgálni az energiaadó-irányelvet, ki kell dolgozni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiát, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló irányelvet, felül kell vizsgálni a transzeurópai hálózatok részét képező transzeurópai szállítási infrastruktúráról szóló rendeletet. Kezdeményezni kell a vasutak és a belvízi utak kapacitásának növelését. Meg kell szigorítani a belső égésű motorral felszerelt gépjárművek légszennyezőanyag-kibocsátására vonatkozó előírásokat. Ki kell dolgozni az EU-nak „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiája célkitűzései alapján a nemzeti stratégiai terveket, s olyan jogalkotási intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek jelentősen csökkentik a növényvédő szerek, a műtrágyák és antibiotikumok használatát. Az idén intézkedéseket kell hozni a biológiai sokféleség megőrzése és védelme érdekében, és meg kell jelenjen az új uniós erdőgazdálkodási stratégia is. Ugyancsak 2021-ben felül kell vizsgálni a nagy ipari létesítmények által okozott szennyezések kezelését célzó intézkedéseket, és be kell vezetni a fenntarthatósági szempontok érvényesítését minden uniós szakpolitikába. 

A lehetőségektől a hazai valóságig 

Nemrég Ursula Gertrud von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az EU 2021–2027-re vonatkozó pénzügyi keretében már előirányoztak alapokat az európai zöld megállapodásban foglalt környezetvédő programok bevezetésére a tagországokban, mint a környezetbarát üzemanyag (repceolaj) előállításának szorgalmazása, az üvegházhatású gázokat termelő fosszilis energiaforrások visszaszorítása. Az EB elnöke szerint az európai zöld megállapodás utat mutat számunkra ahhoz, hogyan tehetjük fenntarthatóvá Európa gazdaságát. Ez csak akkor fog sikerülni, ha az éghajlati és környezeti kihívásokat lehetőségként kezeljük minden szakpolitikai területen, és ha gondoskodunk róla, hogy a gazdasági átállás mindenkihez igazságos legyen, ne legyenek vesztesei a folyamatnak.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa szerint kulcsfontosságú, hogy az átállási mechanizmus úgy biztosítsa a gazdaságok klímasemlegességét, hogy a folyamatban senki ne maradjon le. Az EB 2021–2027 között legkevesebb 150 milliárd eurót kell az érintett régiók, Európa szénbányász- és kőolaj-kitermelő (fosszilis üzemanyagot termelő) vidékeinek fejlesztésére fordítania. A kiírásra egy számítógépes platform segítségével a tagországok érintett régióiban levő önkormányzatok, ipari egységek pályázhatnak. Az elérhetőségen minden szükséges útmutatás megtalálható. Az előírásokat 2030-ig kell teljesíteni. Többek között új munkahelyek létesítésére, szakmai átképzésekre, energiahatékony épületek felhúzására, átalakításra, alternatív energiaforrásokra, nem fosszilis energiát felhasználó ipari egységek termelési technológiájának „zöldítésére”, környezetkímélő közszállítási rendszerek kiépítésére, nem szénalapú, fosszilis üzemanyag előállítására, használatának bevezetésére lehet pályázni. Ehhez a tagországoknak is meg kell teremteniük a jogi, pénzügyi rendszert – tette hozzá a politikus az EB egyik közleményében. 

Tánczos Barna környezetvédelmi, víz- és erdőgazdálkodási miniszter szerint Románia is tesz majd az európai zöld megállapodás alkalmazása érdekében. 

– Nekünk is intézkedéseket kell foganatosítanunk ezen a téren. Azonban az ilyen megközelítéskor hazai viszonylatban sokszor úgy érzem magam, mint amikor a legmodernebb számítógépről, mobiltelefonról beszélünk valakivel egy olyan házban, ahol be van szakadva a tető, ki vannak törve az ablakok, és a családnak nem az új számítógép vagy mobiltelefon a gondja, hanem hogy mit lehet tenni azért, hogy ne essen be az eső vagy fújjon be a szél a házba. Az egész terület ezer sebből vérzik. Hiányoznak az alapkövek. Ez olyan, mint amikor mindenki szeretné feltenni a díszt a karácsonyfa tetejére, de még a tartót sem sikerült megfelelően rögzíteni. Olyan dolgokról beszél Európa, amiről még álmodni sem merünk. Ezek ambiciózus célkitűzések, de abban az országban, ahol több százezer lakásban esély sincs más tüzelőanyagra, mint fosszilisra (földgáz vagy fa), és mi elkezdünk beszélni az alternatív energiaforrásokról, olyan, mintha a Holdra szállást terveznénk, de még repülni sem tudunk. Persze lesznek erre irányuló intézkedések, mint a zöldház- vagy az elektromos járművek használatát ösztönző program. De ennél sokkal sürgetőbb, égetőbb és számunkra a valósághoz közelebb álló gondokat kell mielőbb megoldanunk, mint a légszennyezés csökkentése, a szelektív hulladékgazdálkodás halaszthatatlan bevezetése, az erdőgazdálkodási rendszer átalakítása. Természetesen minden intézkedésünkkel azon leszünk, hogy kövessük a zöld megállapodást, hiszen tagországként előbb vagy utóbb nekünk is meg kell valósítanunk az előirányzottakat – nyilatkozta lapunknak a miniszter.