Rettegésben tartják a medvék Szentháromságot

Ki kitől fél jobban?

Az utóbbi hónapban gyakori lett a medvejárás Nyárádgálfalva községben, de Szentháromságon már-már tarthatatlan a helyzet, több medvecsalád bemerészkedik a faluba, akár naponta többször is. A helyiek tartanak a következményektől.

Egy hónappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy a Nyárádgálfalvához tartozó Szentháromságon, élelmet keresve, egy medve bemerészkedett egy udvarra, ahonnan a csendőröknek kellett elkergetniük. Medvét a tavasz folyamán többször láttak a falubeliek a határban, de az volt az első eset az idén, hogy lakott területre is bemerészkedett. Azóta azonban ez gyakran előfordul, szinte mindennap látnak nagyvadat az utcán vagy valakinek az udvarán. Ritkábban, de a község többi településén is rendszeresen felbukkannak a medvék, hogy a háztájiban próbáljanak élelemhez jutni.

Feszült a helyzet

 Az elmúlt napokban kétszer küldött értesítést a környékbelieknek a RO-Alert figyelmeztető rendszer, hogy Szentháromságon medvét láttak egy-egy udvarban. Ám a gond ennél nagyobb – derült ki, amikor érdeklődni kezdtünk. A község Szentháromságon élő alpolgármestere egy szuszra tucatnyi medvelátogatást sorolt fel a községből.

 Nyárádgálfalván a hónap első napjaiban a tornateremnél járt a mackó, s miután itt villanypásztort szereltek, egy hétre rá az egyik gazdaságban tett tönkre öt méhkaptárt. Miután ide is villanypásztort tettek, a szomszédos kertbe merészkedett be másnap este, aztán néhány nap múlva ismét a sportterem környékén, a halastónál próbált élelemhez jutni. Ugyanebben az időszakban a közeli Nyárádszentlászlón két gazdaságot „látogatott meg”, egyikben a méhkaptárakat károsította meg, a másikban kétszer bontotta ki a kukoricakast. A Nyárádszentlászló és Nyomát között tanyázó juhász karámjára naponta rájár egy fekete hím medve, megpróbál állatot elragadni.

 A legsúlyosabb a helyzet azonban Szentháromságon, ahol az elmúlt héten egymást követték a nem kívánt látogatások. Múlt csütörtökön éjszaka egyik gazdaságban tucatnyi tyúkot pusztított el. Vasárnap hajnalban a Felső úton láttak sétálni egy kétbocsos anyát. Hétfőn hajnalban egy másik gazdaságba hatolt be, szétverte az ólat, és több tyúkot elpusztított. Este visszatért, ismét a tyúkólban akart szerencsét próbálni, de mire a riasztott csendőrök a faluba értek, a helyieknek sikerült elkergetniük, a menekülő vad a patakon át a falu belseje felé vette az irányt, bocsai pedig egy diófán kerestek menedéket, majd követték anyjukat. Alig egy órával az eset után a falu felső végében láttak egy másik, hárombocsos anyaállatot, az is behatolt az egyik udvarba, majd éjféltájban a falu másik felében, a Kántor utcában is megközelíthette a gazdaságokat, mert a kutyák „erősen fogtak”, de a lámpásokkal kivonuló férfiak nem találták meg a közelben. Kedden éjszaka is megkárosított egy gazdaságot a vad, letépte a drótkerítést, szétverte az ólat, több tyúkot elpusztított. 

 Napirenden vannak a hasonló esetek, nagyon nagy a gond – summázza Török Gáspár alpolgármester, aki hétfő éjszaka maga is háromszor ment ki a lakásból, mert nagyon izgatottak voltak a kutyák. A kertjében villanypásztor vigyáz az állatokra, de nem árt figyelmesnek lenni, nem tudni, mikor támad a vad. A falubelieknek fogalmuk sincs, hogy hány medve tartózkodhat a közelükben, de abban biztosak, hogy a támadások több irányból érkeznek. A katolikus temető környékén két anyamedve tartózkodik, egyik két, a másik három boccsal. A falu felső részén, az unitárius temető környékéről egy másik állat jár be a faluba három boccsal. A falu határában a juhász állatait éjszakánként három-négyszer is megközelíti a medve, de a vadászok is láttak két anyaállatot a Kerekerdőben, mindkettő három boccsal jár.

 A legijesztőbb pedig az, hogy valószínűleg a falu közepén is tanyát vert egy vadállat. Az iskolával szemben van egy elhagyatott, elbokrosodott belsőség, a helyiek úgy vélik, időnként ott húzza meg magát a medve, mert a nyomait a szomszédok látták, de a területre senki nem mer behatolni.

Tehetetlenek, félnek

Amikor arról kérdezzük, hogy mit tehetnek, amikor medvejárásról kapnak értesítést, az alpolgármester keserűen elmosolyodik. Értesítik az egységes országos hívószámot, ilyenkor a hatóságok csendőröket, rendőröket küldenek a helyszínre, akik petárdákkal, szirénázó járművekkel próbálják elkergetni a vadat. A falubeliek is próbálkoztak a petárdákkal, de az a baj, hogy a kutyák megijednek a robbanásoktól, és többé nem ugatnak, a medve pedig csak ideig-óráig menekül el, hamarosan visszatér. Az embereknek nincs nyugtuk a községben. Nemcsak az udvarra nem mernek kimenni, ha ugatnak a kutyák, de lassan már az utcán sem tanácsos este végigmenni – panaszolja az alpolgármester. Pedig van, amikor muszáj kimozdulni otthonról, azoknak is, akiknek nincs autójuk. És nem lehet kiszámítani, merre jár, hol bukkan fel a medve.

 A községháza a marosvásárhelyi Milvus madártani és természetvédelmi egyesület tanácsát is kikérte. A szakemberek szerint engedély hiányában nem lehet áthelyezni, eltávolítani a medvét, de jelenleg nincs is hová. A táplálékkeresés mellett az anyamedvék azért hagyják el az erdőt, és húzódnak kicsinyeikkel a települések közelébe, mert most van a medvék párzási időszaka, a hímek pedig megpróbálják megölni a bocsokat, hogy párosodhassanak az anyjukkal. A szakemberek türelemre intenek, hiszen nemsokára ez az időszak lejár, az állatok pedig visszatérnek az erdőbe.

 A község vezetői tehetetlennek érzik magukat. Nemrég jelezték a helyzetet a megyei tanács elnökének, tíz napja pedig a Nyárádszeredába látogató környezetvédelmi miniszternek is. Tánczos Barna akkor azt tanácsolta a polgármesternek: értesítsék az esetekről a megyei környezetvédelmi szerveket, de főleg minden esetet dokumentáljanak, másként nem lehet a kilövést vagy az áthelyezést engedélyezni.

Ha nincs kárigénylés, nincs eredmény 

Márpedig az a szomorú tapasztalat, hogy a községbeliek nem készítenek kárjelentést, nem igényelnek kártérítést. Török Gáspár nem tudja, hogy az előző években benyújtott kárigénylésekre utalt-e át az állam pénzt a gazdáknak, azt viszont tudja, hogy 2017 óta kik és mekkora kárra kértek állami jóvátételt. Tavalyelőtt öt, tavaly ugyanennyi kérvényt jegyeztek a polgármesteri hivatalban, pedig tavaly szinte minden faluban volt medvekár, Bedében például egyetlen gazdánál háromszor tette tönkre a medve a méhkaptárakat. Idén csak az egyik gálfalvi méhész nyújtott be kártérítési iratcsomót. Mások halogatják a kérés benyújtását, míg ki nem mennek a törvényes határidőből. Úgy tűnik, az emberek megunták a bürokratikus eljárásokat, mert úgysem látják az eredményét – véli az alpolgármester, aki részben megérti a gazdák lemondó hozzáállását, de úgy érzi: ezt a helyzetet nem lehet a végtelenségig így megélni, márpedig a gazdák közös és egyenkénti kárigénylése, jelzése nélkül az állami hatóságok nem fognak cselekedni.