Egy ideje már emlegetik a szakértők, hogy gond van az európai gazdasággal, és a legutóbbi adatok alá is támasztják ezeket a véleményeket. Nálunk, ahol már kitört az elnökválasztási hadjárat, ezekből a problémákból semmi sem látszik. Igaz, ha látnák, sem tudnának sokat tenni, itt a keleti végeken nekünk csak a reménykedés marad.
Az elnöki székre is pályázó kormányfő legutóbbi, gazdasági vonatkozású nyilatkozata szerint a helyzet nem is lehetne jobb, a román gazdaság a vártnál jobban bővült, szép hazánkat csak a magyarok előzték meg e tekintetben. Ezt alá is tudja támasztani a tavalyi és az idei első fél év gazdasági teljesítményét szemléltető adatokkal.
De a baj nem azokból látszik. Hanem az idei esztendő első és második negyedévének összevetésében, a nagyoknál. Az unió gazdasági teljesítményének több mint egyharmadát a németek és az olaszok adják össze, ami kissé sarkítva annyit tesz, hogy ha ennek a két országnak gondjai vannak, az a teljes unióra hatással lesz. És az idén az első és a második évnegyed között az olasz gazdaság stagnált, ami meg még nagyobb baj, a német zsugorodott. A német gazdaság 0,1 százalékos negyedéves visszaesése elég volt ahhoz, hogy a teljes unió negyedéves bővülését durván megfelezze. Persze, a többi nagyobb uniós gazdaság sem szárnyalt, a román bővülés is lassult a második negyedévben az elsőhöz képest. A mi vonatkozásunkban a német és az olasz gondok különösen jelentősek, mert ebbe a két országba irányul a román kivitel legnagyobb hányada. És már itthon is van konkrét jelük ezeknek a gondoknak az ipari termelés visszaesésének képében.
Kifelé nézve a kilátások sem biztatóak, az olaszoknál finom kis politikai válság van, a németeknél pedig a jegybank részéről voltak olyan nyilatkozatok, hogy a harmadik negyedévben is visszaesés várható. És azt még a komoly szakértők is csak találgatják, hogy milyen hatása lesz az egész európai gazdasági helyzetre a minden jel szerint két hónap múlva várható brit kilépésnek.
Egy olyan országban, amelyiknek a gazdasága túlnyomó mértékben az európai nagyoktól függ, ilyen problémák láttán értelmes politikusoknak nem osztogatási ígéretekkel kellene kampányolniuk, hanem felkészíteni az adófizetőket arra, hogy nehéz idők ígérkeznek. Ám a helyzet kísértetiesen hasonlít az alig több mint évtizeddel ezelőttihez, amikor tetemes állami béremelésekkel nyert választásokat az ország rendszerváltás után látott addigi legnagyobb koalíciója, majd egy év sem kellett a drasztikus megszorító intézkedésekig.
